A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-02 / 14. szám

Ember, ---------­reklám,--------­­valóság A reklám az emberi kapcsolatok fontos té­nyezője. Informál, felhívja a figyelmet olyan találmányokra, gyártmányokra, árucikkekre, bevásárlási forrásokra, Üdülőhelyekre, melyek­ről előbb halvány sejtelme sem volt az ember­nek, vagy agitál, hogy a cég az árut jobban ér­tékesíthesse. „Akar kényelmesen pihenni? Vegye Igény­be szállodáinkat, használja ki szolgálatainkat," — Olvassuk az útmenti hirdetőtáblákon. A r sk­lám szép, mégis kilóg a lóláb belőle. Az em­berhez szól, s mégis olykor éppen az emberről feledkeznek meg az Illetékesek. Dunaszerda­­helyen kapsz összkomfortos szállodai szobát fürdőszobával. Tisztaság van, jó meleg, az étte­remben ízletes ételek. NekikészUlsz, hogy meg­fürdess. Jó meleg vízben lubickolhatsz. Amikor kilépsz a kádból, akkor jössz rá, hogy nincs miben megtörülköznöd. Állsz csuromvizesen a szoba közepén, hogy megszáradjál a mérgalő­­déstől. Mert te nem hoztál magaddal fürdő­­törülközőt, itt pedig nem adtak. Nincs a tak­­szába belefoglalva — mentegetőzik a főnök. Minek akkor a fürdőkád és a meleg víz? Atmágy a jó szomszédhoz, Galántára. S ott egész másképp fogadnak. Akar fürödni, ké­rem? S máris akasztják nyakadba a portán a törülközőt. Itt aztán megszabadulhatsz a út po­rától, az izzadságtól, lépsz bizakodva a fürdő­szobába. De nyomban meghökkensz, mert olyan a fürdőkád, mint malac után a vályú. Pe­csétes, foltos, festékss. — Ja, kérem, én erről nem tehetek, festés közben belecsöpögött a festék, nincs amivel kitisztítsuk — mentegetőd­­zik a főnök. Ezek után nem vár más rád, mint tisztítószert hordani magaddal, ha Itt fürödni akarsz. De a portán hat koronával többet fi­zetsz, mert törülközőt adtak a fürdéshez, az már őket nem érdaklt, hogy Ilyen fürdőkádba nem fekhetsz bele. „Utazzon repülőgépen, gyors, olcsó kényel­mes" — hirdetik a repülőtársaság plakátjai. Sőt nyereményszelvényt is adnak, s ha kedvez a szerencse, ingyen utat nyerhetsz külföldre. Sajnos, a szerencsére kell bíznod, ha repülő­jegyet akarsz vásárolni, hogy valahová utaz­hass. Két héttel előbb bemégy a Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat bratislavai irodájába, ahol azzal fogadnak, hogy van idő még, jegy van bőven, jöjjön holnap vagy holnapután. Egy hét múlva már felírják a nevedet a várakozók névsorába. Aztán telefonálsz mindennap, hogy nem feledkeztek-e mag rólad. Közeleg az utazás időpontja s azt a választ kapod, jöjjön holnap, pénteken reggel, biztosan lesz repülő­jegy. S amikor megjelensz a mosolygás légi kisasszony előtt, csakhamar elmegy a kedved, mert úgy néznek, rád, mintha sosem láttak vol­na: Jaj kérem, már rég eladtuk a jegyeket. — De nekem tegnap ígérték — mantegetőd­­zöl. — Az lehetetlen, az tévedés volt — kapod a választ. — De kérem, a nevemet is előjegyezte — erősködöl. — Jegyezte, aki jegyezte, én nem jegyeztem, értBe meg, hogy jegy nincsen. . Hát igen nem adtál borravalót, így hát jegy sincsen, mérgelődsz, mikor elhagyod a helyisé­get. így hát egy nappal előbb kelsz útra, mert fontos ügyben utazol. Ebben nem is lenne sem­mi különös, hiszen vasárnap van, munkaszü­net, s így nem károsítod meg a társadalmat egy nappal. Esetleg magadat, hogy azt a napot, amikor más ember pihen, te a zötyögő vonat­ban töltöd el. Na, majd az elsőosztályúban elü­töd az Időt, biztatod magad Van barátod a pályaudvaron a jegyelővételnél?) Nincs. Pedig nemzetközi gyorssal utazol. Veszel egy má­sodosztályú jegyet s álldogálsz Frágélg mert a vonat annyira tömött, hogy ülőhely nincsen. S amikor mér Kolín felé zőtyög veled a vonat, akkor ismered csak be magadnak, hogy azok a munkások, akik a Csallóközből minden hé­ten megteszik ezt az utat, nem hat, hanem hét napot dolgoznak. De még így sem mérgelődsz. Vonz a nagy­város varázsa, Prága fénye. Rég nem láttad, majd körülnézel. S volt lehetőség nézelőd­nöd világos reggelig, mert agy hőnappal ez­előtt nem értesítetted a szállodát, hogy érke­zel, így hát nem volt hol lepihenned. Reggel csak azon veszed magad észre, hogy a közlekedésügyi minisztérium előtt lépkedsz Nekibátorodsz, s benyitsz az egyik irodábz hogy panaszt tégy. Hát igen,, elvtárs, sajnos van az így, tömve vannak a vonatok s így az utolsó órában már nem kap az utas megfelelő jegyet. Bocsánat, majd megpróbálunk intézked ni. De a ml fejünk nagyobb gondtól fő, tetszik tudni, az utazók 30 százaléka nem vásárol menetjegyet, ingyen utazik, s melletük az is szenved, aki megvásárolta jegyét, mert sokszor a jegynélküli ül, az utat megfizető ember áll. Ezt kellene valahogy megoldani közös erővel. Ember, reklám, valóság. Ember készí­ti a reklámot, Illő lenne, úgy dolgoz­zon, hogy amit a reklámtábla hirdet, az való­ság legyen. Ezt nemcsak az embernek ember­rel szembeni kötelessége követeli mag, hanem a vendéglátás etikája is. Ma már nem kevés külföldi vendég fordul meg hazánkban, vá­rosainkban üdülőhelyeinken, ne vessünk ma­gunkra rossz fényt. A Csehszlovákiai Magyar Uolgozők Kulturális Szövetségének hullta pia Megjelenik mi ml un vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston főszerk. helyű ties: (Jzsvald Árpáit l'ostafifik Ľ 3911. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hírlapszolgáta­­ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Szerkesztőség: Bratislava, Jeseň ského S. Külföldre szélé előfizetéseket el intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, dratislava, Gottwaldnvo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­­lat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kčs, fél évre 39,— Kčs. egész évre 70. Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vlsz­­sza. A Szovjetunió Gigászi munka a Níluson „Az asszuánl gátépítés egyik legnagyobb eredménye az lesz, hogy minden egyiptomi faluba el­jut a villany, ú] élejet ébreszt a falvakban, elviszi a kultúrát és gyökeresen átalakítja a fellahok életét“ — így Jellemezte a hatal­mas méretű asszuánl építkezést az egyiptomi Al-Masza című lap, Az 1907-es esztendő újabb erő­próbát jelent a szovjet építők számára: beszerelik a vlzierőmű 525 ezer kilowatt teljesítményű három első aggregátját. A képen: a másodfjt turbina sze­relése. (APN — A. Migusln felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents