A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-26 / 9. szám
XII. A tőzsér-ruhába öltözött Tenkes kapitánya már szedelőzködni akart, amikor az ezredes kíváncsian megkérdezte: — Miért bánta meg, hogy eljött és mit mondtak a barátai? — Üzenetet kaptak valakitől, aki Tenkes kapitányának mondja magát — válaszolta a tőzsér. — Milyen Üzenetet? — ugrott tel idegesen az ezredes. — Ismerni méltőztatik az illetőt? — nézett nyugodtan az ezredes szemébe Eke Máté. — Hajaj — zökkent vissza székébe ijedten az ezredes. — És mit üzent...? — Azt, bogy csont és bőr a portéka. Ebben igaza volt, — mondotta sóhajtva Máté. Az ezredesnek sürgősen pénzre volt szüksége, ezért hajlandó volt potom áron túladni a portékán. Hosszasan alkudoztak a Jószágok árán, végül kétszáz aranyban állapodtak meg. A kapitány száz csengő aranyat nyomban le is fizetett. Bécsben ezt a pénzt vérdijnak szánták, a kapitány még boldogságot vásárolt érte a szegény emberek számára. A másik száz arany kifizetését Eszéken Ígérte a tőzsér. Bruckenbacker kapitány két labanc lovas kíséretében indult Eszék felé, hogy ott a tőzsértől átvegye a száz aranyat. Máté pedig felfogadta a félszemű, sántikáló szegényembert, hogy a csorda előtt kolompoljon. így ballagtak szürkületig. Amikor a kistapolcai erdőszegélyhez értek, furcsa dolog történt. A jószág, mintha valaki megbabonázta volna, letért az útról ás futva Indult a sűrű felé. Onnan hallatszott a szapora kolompszó, ott álltak lesben Siklósi bácsi vezetésével mindazok, akiktől ezeket az állatokat elrabolták a labancok. — Hajtsátok vissza az útra! — ordította tarkaszakadtából Bruckenbacker kapitány az őt kisérő labancoknak. A két labanc katona azonnal a Jószág után ugratott. Az erdőben kemény kezek ragadták meg őket. Mindez oly váratlanul és gyorsan történt, bogy csak egy elnyújtott vészkiáltásra jutott idejük. — Az istenért, mi történt? — hökkent meg Bruckenbacker kapitány. Mielőtt a meglepetéstől magához térhetett volna, az ő mellének is pisztolycső feszült. — Kezeket fel, kapitány! — kiáltott rá Eke Máté. A labanc megsarkantyúzta a lovát, de akkorra már Buga Jakab is elhajította a mánkét. — Uram, maga tíz aranyt ígért értem! — mondotta nevetve. Itt az ideje, hogy megadja, s közben Bruckenbackert úgy kiemelte a nyeregből, hogy annak kapitányi kalapja messze elgurult a porban. Bruckenbacker kapitány, az ezredes bizalmija, nagy bajba került. Tenkes kapitánya mindkét katonájával foglyul ejtette. S azt még betetőzte az is, hogy a jószágot elhajtották, és a száz aranynak is befellegzett. (Folytatjuk)
