A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-26 / 9. szám

„Az ember sem férfi, sem pedig nő, hanem a kettő együtt,“ — ezt a kijelentést előszeretet­tel használta annak idején professzorunk. Ben­nünk, diáklányokban pedig az Idő múlásával egy olyan bizonytalan érzés kezdett gyökeret verni, hogy mint tökéletlen fél-emberek járunk a világban, és ideje lenne férjhezmenés által egésszé válni. De aki a jövőre gondol, tehát a nők nagyobb része, előbb vagy később megteszi ezt a pro­fesszor biztatása nélkül Is. Mindenesetre jobb előbb megtenni, mert a lányok és a fiúk szám­aránya, a nőkre nézve csupán négy éves korig előnyös, amikor Is 951 kislány esik 1000 fiúra. A nők száma aztán rapidül nő, 30 év körül minden ezer férfire két nővel több esik. A vá­logatás Így évről évre nehezebbé válik, még akkor Is, ha nem vesszük számításba azokat a nőket, akik semmi tekintettel nincsenek a szűk profilra, és egyszerre akarnak három férfit Is sakkban tartani. A számfölöttieknek tehát nem marad más hátra, minthogy beérjék a második garnitúrá­val, azaz olyan férfit keressenek, aki már megégette magét és fél a fűztől. De csakugyan fél-e valójában? Közismert, hogy négy elvált férfi közül három öt éven belül újra megnősül, és minden második özvegy másfél év elteltével új élettársat keres magának. Ez az örök re­ménység teljes és kétségtelen győzelmét jelen­ti a tapasztalatok felett, de azért a nők részé­ről egyben bizonyos óvintézkedést igényel. Az elvált férfi tovább fontolgat, mielőtt dönt, mert rendszerint nincsenek a legjobb tapasz­talatai, özvegyet viszont nehezebb találni és gyakran jelentősen idősebb is. Mindkét esetben rá kell tapintani a megfelelő pillanatra, ami­kor a férfi már megérett egy második házas­ságra. Nagyon alkalmatlan idő a válás utáni né­hány első hét. Megemlítjük azt is, hogy ha bár a férj a feleség barátnője miatt vált el, végülis kevés esetben veszi őt nőül. Az első hetekben ugyan szívesen keres vigasztalást a férfi, de nem nősül. Nagyon is tudja értékelni újból megszerzett szabadságát. Sok csalódástól kiméit meg magát az a nő, aki ezeket észben tartja. Egy másik dolog, amit meg kell jegyeznünk, hogy az elváltak és az özvegyek is ritkán néz­nek új partner után lakóhelyükön, különösen faluban, kisvárosban. Túl sokan ismerték ott az első asszonyt, s ez zavaróan hatna az új házasságban. Az előző feleséget mindenképpen számításba kell venni. Hiába, ha egyszer elvált, vagy öz­vegy emberrel kötjük össze életünket, ezt le kell nyelni. Ne merevedjünk meg szflnksz arcot öltve, ha férjünk vagy még csak férjje­­löltünk első feleségéről kezd beszélni. Hiszen vele élt, természetes, hogy bizonyos szálak még kötik hozzá. Sose kívánjuk, hogy meg­esküdjön, hogy bennünket jobban szeret, mint őt szerette. Bizonyára átment már egyen-máson, s jól meg fogja gondolni, hogy féltékenykedő, vagy hisztérikus nő a nyakába varrja magát. Pénzügyekben nem szabad túl igényeseknek lennünk. Az özvegy vagy elvált férfinak fel­tehetőleg előzőleg elég jelentős kiadásai vol­tak, azonkívül esetleg gyermekeket kell eltar­tania, vagy tartásdljat fizetnie. Ha ezek a ki­adások fájnának nekünk, inkább mondjunk le a házasság gondolatáról. Ezzel be Is fejezzük a második garnitúrával való bánásmód oktatását, hiszen a férfiak még túlságosan meg találnának ijedni, ha meghódí­tásuk titkaiból többet is elárulnánk. De végül még valamit. Senkihez se akarjunk férjhez menni — bármelyik garnitúrához tartozik is —, ha nem vagyunk róla erősen meggyőződve, hogy ő nekünk az egyedüli — és neki viszont ml —, akivel együtt szeretnénk tölteni az életünket. „Az embert a férfi és a nő együtt teszi ki" — mondta néhai jó professzorunk, és azt hiszem, ezalatt inkább nyugodt bol­dogságot értett, mint viharokat. Fiatalok előnyben A inai miniszoknyés divat bizony a Hatalaké, kizárólag csak az övéké, és közöttük is főleg a tinédzser korúaké. Az egyik budapesti divatbemutatón nagy sikert aratott ez a bakfis öltözék, amely világos pasztellszínű laminát kötényru­hából és fekete pulóverből áll. Fekete kaszilon harisnya és fekete lapcssarkú félcipő egészíti ki. 4000 éves a kozmetika Az lenne az igazi szépségverseny, ha egy­szer felvonulhatnának előttünk a világon eddtg élt híres nők, szépasszonyok. Milyen pompás menet lenne azt... Elől alighanem királynő haladna — Nofre­tete, egyiptomi szépség — s most is, mint a valóságban, aranyálarcban felenne meg, amit csak azért vtsel, hogy annál nagyobb legyen a hatás, ha felfedi arcát. De bennünket, akik balgán hisszük, hogy régen másképpen volt minden, nem a király­női szépség ejtene bámulatba; annál inkább a felismerés: már akkor, 3500 évvel ezelőtt is festette, szépítette magát az asszonyí nép. Egy régi kozmetikai könyv írfa: Az egyip­tomi nő illatos olajfái kente haját, arcát fehér és piros festékkel kendőzte, ajkát pirosította, kezén és lábán körmeit hennával pirosra vagy aranyszínre festette. Szempilláját feketítette, hogy szemhasadéka nagyobbnak lássék, tekin­tete csábítóbb legyen. S aztán a többi felvonuló: Aspasta, az egyik legszebb görög asszony, a csodálatos szépség­gel áldott, de züllött Messalína az ókori Ró­mából, majd Medici Katalin, Diana de Potttier, madame Pompadour, Báthory Erzsébet, mind szépítő kencékkel ékesítve, fodormentával, majoránnával illatosítva vonulnának el előt­tünk, bizonyítván: 4000 esztendeje — amióta csak megindult a szépítöszerek használata — ' tart rendületlenül máig. Legföljebb a Római Birodalom bukásával, a i sötét középkorban hanyatlott alább a kozme­tika, mert akkoriban bűn volt a test minden­nemű szépítése. A XVI. század derekán aztán, meggyara­podva a kémia, a gyógyászat legújabb tapasz­talataival, még rafftnáltabban készített illa­tokkal és kendőzőszerekkel szolgált a hölgyek­nek. A gyönyörűséges Lucretla Borgia ismét divatba hozta a kozmetikát. Annyira fejlődött a kozmetika tudománya, hogy a szakl^önyvekből, receptekből valósá­gos kozmetikai irodalom született. A nőt ideál azóta számtalan stílusváltozá­son ment át. Hol nádszálvékony volt az esz­ményi szépség, hol gömbölyded, hol penészvt­­rág, hol harsogó egészség... Csak egy ma­radt állandó: mind a kozmetika boszorkány­­konyháját hívta segítségül. A mai kozmetikai divat erősen hasonlít az ókort görögre. Miként a maiak, az athéni nők sem féltek a naptól, a víztől — szerették a sportot, a rövid hajviseletet. c/t így csinálom Kát kipróbált, jó recept: Csokoládélikőr: Hozzávaló: 40 dkg cukor, 4 tojás sárgája, egy tábla főzőcsokoládá,’ négy kávéskanál kakaó, három csomag va­níliás cukor, négy dl víz és négy dl szesz. A tojás sárgáját a cukorral kikeverjük, közben hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a ka­kaót, és a melegen előzőleg megpuhított csokoládét, majd lassanként a vizet. Alapos elkeverés után felforraljuk. Kihűlés után belekeverjük a szeszt is. Pár nap múlva fogyasztható, de addig is naponként ráz­zuk Össze. így több mint egy liter finom likőrt kapunk. Meleg szendvics. Friss kifliket kettévá­gunk, a beléből egy keveset kiszedünk, az árkot megkenjük vajjal, darált sonkát te­szünk rá, majd reszelt füstölt sajtott. A fél kifliket egymás mellé tepsire helyezzük és a sütőben ropogósra pirítjuk. Még me­legen fogyasztjuk. Németh Mária ■I ■ ■ Levelezni szeretnének Rémán Betty 17 éves és nagyon szereti a beat-zenét. Kedvence a Kings együttes. Sze­retne hasonló korú és érdeklődésű cseh fiatalokkal barátságot kötni. Magyarul, oro­szul és németül levelezne. Címe: Rémán Betty, Kiskunhalas, Kossuth Lajos utca 2. W4 Magyarország. tan]21

Next

/
Thumbnails
Contents