A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-26 / 9. szám
Mindez a kulturális forradalom keretébe>n valósult meg. A kulturális forradalom első feladata az volt, hogy közelebb hozza a dolgozókhoz a kultúra kincseit. Csakhamar előtérbe került arzonban a második feladat: le kellett küzdeni a burzsoá kultúra és ideológia csökevényeit a dolgozók tudatában, és biztosítani kellett a kommunista ideológia széles körű terjesztését Ezt a feladatot — főképp a szocializmus teljes felépítésének Időszakára vonatkozóan — a CSKP 1958-ban megtartott XI. kongresszusa tűzte kt 1948 után, illetve már 1945 óta folyamatban volt a kultúra demokratizálása, megindult a világnézeti és ideológiai forradalom az emberek gondolkodásában, a burzsoá ideológia felszámolására és a szocialista ideológiai felépítmény megteremtésére törekedtünk. A magyar nemzetiségű lakosság körében végbemenő kulturális forradalomnak néhány sajátos mozzanata volt. Elsősorban az, hogy csak 1948 után kezdődött, míg a cseh és a szlovák nemzet, valamint a lengyel és az ukrán nemzetiség esetében a kultúra demokratizálása már 1945 óta folyt. A magyar nemzetiségű lakosság kulturális forradalmára a cseh és a szlovák nemzettől való, csaknem hét évig tartó elkülönülés után került sor. A megszállás évei sok vonatkozásban elmélyítették a nyelvi és eszmei szakadékot. A második világháború éveiben mind a szlovák ludák rendszer, mind a Horthy-rendszer arra törekedett, hogy a szlovákok és a magyarok között fokozza a bizalmatlanságot. A dél-szlovákiai területeken éveken át szünetelt a fejlődés a kulturális intézmények, iskolák, könyvtárak stb. számát illetően, hiányos volf a dolgozók szaképzettsége is. Mindez megnyilvánult a München előtti Csehszlovákiában éppúgy, mint az 1938—1945 közötti megszállás idején, az 1945—1948 közötti években pedig tovább fokozódott. 1948 után tehát a fő feladat az volt, hogy leküzdjük a múlt rendszerek örökségeként megmaradt aránytalanságokat, a magyar nyelvű kulturális intézmények számát, főleg pedig színvonalát illetően, hogy a magyar dolgozók a többi csehszlovákiai dolgozóval kéz a kézben haladhassanak a szocializmus felé, és a közös eszmei fejlődés alapján alakuljon ki szocialista szellemi arculatuk. A magyar lakosság kulturális fejlődésében 1948 előtt keletkezett aránytalanságok leküzdésére 1949- ben megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (CSEMADOK), amely hatékonyan segíti a párt, az állami és a tömegszervezetek munkáját a magyar lakosság körében kifejtett kulturálisnépművelési tevékenységgel. A CSKP kezdettől hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai' magyar nemzetiségű lakosság kulturális fejlődésének is a szocializmus győzelmét kell támogatnia, e cél szolgálatába kell állítani a magyar nyelvű kulturális-népművelési tevékenységet, az iskolai nevelést, az előadásokat, a szépirodalmat és a tudományos irodalmat, a sajtót, a színjátszó- és táncegyüttesek munkáját. A párt az egységes politikai és kulturálisnevelő befolyás biztosítására törekedett, elsősorban a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság eszméjét akarta győzelemre juttatni, a magyar nemzetiségű lakosság és Csehszlovákia többi lakosságának viszonyában. Mindenekelőtt a magyar iskolaügy fejlődésének kérdésével akarunk foglalkozni. A CSKP 1948 után feladatul tűzte ki az egységes csehszlovákiai iskolarendszer kiépítését, amely azonban biztosítaná a cseh és a szlovák nemzet, úgyszintén a nemzetiségek számára az anyanyelven való tanítást. V. 1. Lenin az oktatás kérdéséről 1913-ban így nyilatko-JURAJ ZVARA: a magyar-Nemzetiségi Kérdés MEGOLDÁSA -, 7. táblázat Szlovákiai magyar tannyelvű Iskolák az 1937—1935-as- és 1957—I95(ías tanévben 1937*—1938 1957— 1958 Iskola iskolák osztályok tanulók iskolák osztályok tanulók száma Óvoda 12 — 758 259 289 9 747 Népiskola 754, 1879 85 507 443 789 22.100 Nyolcéves1) 21 *109 4 399 123 1124 34 058 Középiskola (JSS2)) 7 77 3 370 15 305 30 084 Különleges rendeltetésű iskolák • 6 34 358 Pedagógiai 3 8- 339 3 20 724 Gazdasági — — — 3 32 385 Ipari — — — 4 39 C17 Egészségügyi (1956) ' , 1 3 90 Mezőgazdasági 2 3 84 21 47 1162 A magyar oktatási nyelvű iskolarendszer hiányosságának következetes felszámolásáról tanúskodik ez az adat is: az 1957—1958-as tanévben a magyar nyolcéves iskolák száma 1937-hez képest 5,8-szor nagyobb volt, míg szlovákiai viszonylatban az iskolák száma csak 4,1-szeresére növekedett. A magyar óvodák számának növekedése a szlovákiai átlaggal szemben 19,9:10,5. A kapitalizmus uralma idején a magyar oktatásügy nem fejlődött, erről tanúskodik az 8. táblázat. 8. táblázat Szlovákiai magyar iskolák az 1923—1924-es és 1937—1938-as tanévben iskolák •1923—1924 1937—1938 Iskola osztá-| tanulyok 1 lók száma iskolák osztályok tanulók Óvoda 28 —-2 210 13 11 757 Elemi 720 1283 90 760 754 1879 85 507 Polgári 18 78 3106 21 109 4399 Gimnázium 4 85 3 309 7 77 3370 Tanítóképző 3 4 90 3 8 339 ÍA volt Iskolaügyi és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala adatai szerint.) A magyar nyelvű oktatás a München előtti Csehszlovákiában az elemi iskolákban összpontosult. A 21 polgári iskolát csak 4399 tanuló látogatta. A magyar ifjúság túlnyomó többségének műveltségi színvonala alacsony volt. Szakiskolák gyakorlatilag nem léteztek. A meglévő néhány gimnáziumban nagyrészt jobb módú szülők gyermekei tanultak. 1949 után a magyaT nyelvű oktatás súlypontja a nyolc-, illetve kilencéves iskolákra, valamint a tizenegyéves iskolákra tolódott át. IV. fejezet A szocialista ideológia győzelme a nemzetiségi kapcsolatokban Dél- Szlovékia teröletén zott: .......arra kell törekedni, hogy... valamennyi nemzetiség gyermekei egységes iskolákban együtt tanuljanak... fel kell lépnünk az oktatásügynek bármiféle, nemzetiségek szerinti megosztása ellen“. Az egységes iskolarendszerre Csehszlovákiában fontos feladat várt: az ifjúságot az egyenjogúság, az egység, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében kellett nevelni. Ezt a feladatot — a különféle nehézségek ellenére egyre következetesebben teljesítették a magyar oktatási nyelvű Iskolák is. 1949 után olyan mértékben fejlődött a magyar nyelvű oktatás, hogy ma már gyakorlatilag minden magyar nemzetiségű iskolaköteles gyermeknek megvan a lehetősége, hogy anyanyelvén végezze el alap- és középiskolai tanulmányait. 1948-ban még nem voltak önálló magyar nyelvű iskolák, csupán szlovák iskolák mellett működött 154 párhuzamos magyar osztály összesen 5400 tanulóval. 1950-03« már 1266 osztályban 24.200 tanuló végezte tanulmányait magyar nyelven. Az alábbi táblázat mutatja a magyar nyelvű oktatás fejlődését az 1957—58-as tanévig az 1937—1938-as állapothoz képest. Az összehasonlításkor figyelembe kell venni, hogy ma Szlovákiában mintegy 80—100 000-rel kevesebb magyar él, mint 1937-ben. A szocializmus építésének folyamán a vegyes nemzetiségű dél-szlovákiai járásokban is szükségszerűen új, szocialista kapcsolatok alakultak ki a dolgozók között. Ezeknek az új kapcsolatoknak első feltétele az új tulajdonjogi viszonyok keletkezése és megszilárdítása volt. „Ahhoz, hogy a népek valóban egyesülhessenek, közöseknek kell lenni érdekeiknek. Ahhoz, hogy közösek lehessenek érdekeik, el kell törölni a mostani tulajdonviszonyokat, mert a mostani tulajdonviszonyok feltételezik a népek egymás közötti kizsákmányolását. „Tehát a szlovák és a magyar lakosság közötti szoros együttműködés és barátság előfeltétele a kizsákmányoló osztályok felszámolása, új szocialista országok keletkezése, politikái, gazdasági és kulturális átalakulás s végül új társadalmi lét kialakítása volt. A második előfeltételt abban kell látnunk, hogy a CSKP és a proletárdiktatúra egész rendszere harcolt az emberek tudatában élő burzsoá csökevények, főképp a burzsoá nacionalizmus ellen, s ugyanakkor proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra nevelte a dolgozókat. Az új társadalmi lét és az aktív öntudatosító tevékenység révén új társadalmi tudat alakult ki, amely Dél-Szlovákiában a társadalmi átalakulás mozgatóereje lett. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a burzsoá nacionalizmus 1948 utón egy ideig nemcsak az emberek tudatában élő ideológiai csökevény volt, hanem egyúttal a volt kizsákmányoló osztályok fontos eszközéül szolgált a szocializmus elleni harcban. Folytatjuk 14
