A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-19 / 8. szám
Slow Rock DEÁK Tamos -HALMAGYI Sándor szerzeményt Copyright l%fc> by Zeneműkiadó Vullalot, Budapest így sohasem vártam én! fi. Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság kétszer akkora, mint Magyarország, lakossága azonban csak annyi, mint Budapestié. Az egész 200 ezer négyzetkilométernyi területen alig valamivel több, mint kétmillió ember él. „Hegyek, hegyek, hegyek — ez a Kirgiz Köztársaság. A Tiensan — ez a Kirgiz Köztársaság, és a hétezer méter magas Chon-Tengri, a lelkek cárja óriásként terpeszkedik telette, mint lakói életének és halálának mondabeli ura. Ezskben a hegységekben van Kirgizisztán minden nyomorúsága. És bennük van minden gazdagsága 'te. Nemcsak azért, mert a hegyláncok közt felkvő magas medencék és völgykatlanok mintha csak teremtve lennének cukorrépa és más ipari növények termesztésére, nemcsak azért, mert olyan gazdag legelöl vannak, hogy százezerszám lehet juhot, tehenet és lovat tenyészteni rajtuk, de azért is, mert ezeknek a hegyeknek a mélyében mesebeli mennyiségű ásványi kincs rejlik, van itt kőolaj, szén, ólom, réz, arany, higany, vanádlum... ás ki tudná megmondani, hogy még mi minden, hisz ezeknek a kincseknek a feltárása még csak alig néhány éve folyik. Csak attól fogva, hogy Kirgizia autonóm szovjet köztársaság lett, kezdte el kutatni saját kincseit. És mégmutatkozott, hogy ez a föld, melyen évszázadokon kérészül néhány bej és manap csak azért ólt jól, mert százezrek barbár módon nycn morogtak, hogy ez a föld távolról sem sziegény, hanem gazdag, végtelenül gazdag, hogy egyszer a leggazdagabb szovjet köztársaságok egyike lesz. Hegyeibe majd tárnák hatolnak, sebes hegyi folyól erejét hatalmas erőművek fogják fel, mellettük pedig óriási gyárak létesülnek .. ... a Tiensan gyönyörű völgyeiben modern városok nőnek ki a földből, ott amerre ma a zergék és vadkecskék ösvényei kanyarognak, szanatóriumok létesülnek, iskolák, klubok, színházak épülnek majd ... ... a mai vándorpásztorokból mérnökök, orvosok, tanárok lesznek...“ így Ír Kirglzláról Julius Fučík a Rudé právo 1935. december 1-i számában, valóban látnoki szemmel festve meg az ország Jövendő fejlődését. De ez a fejlődés még Fučík képzeletét is felülmúlta... Hegyi legelőin 6 millió juhot, 3/4 millió szarvasmarhát, kb. Vi millió lovat ás ugyanannyi kecskét tenyésztenek. Bár területének csak kb. 7 százaléka a szántó (ennek 3/5-ét öntözik), gabonán és takarmányféléken kívül kitűnő minőségű cukorrépát (terméshozama helyenként 500 q/h, első a Szovjetunióban), gyár potot, kendert és dohányt termesztenek. Higany- és antimonérc-készletei legnagyobbak a Szovjetunióban. Nagy lendületet vett a szénbányászat, mely meghaladja az évi 4 millió tonnát, jelentős a kőolajkitermelés és az ólomércbányászat is. A villamossnergia-temelés több mint 1 milliárd kWő, jelentős részét vízierőművek szolgáltatják. A fémmegmunkálás és gépgyártás legnagyobb központja Frunze. Jelentős a textil- és élelmiszeripar. S ami azt a jövendölést illeti, hogy „... a inai vándorpásztorokből mérnökök, orvosok, tanárok lesznek“? A forradalom előtt Kirgizisztán lakosságának alig több, mint fél százaléka' tudott Irnlolvasni. 1914-bsn — ekkor a mai Kirgizia területe a turkesztáni orosz főkormányzósághoz tartozott — 103 elemi iskolában mindössze 6519 tanuló tanult, 3 alsó tagozatú gimnáziumában 422, 1 gimnáziumában 100 tanuló volt. Jelenleg közel 2000 alapfokú és alsóközépiskola működik mintegy 350 ezer tanulóval, 32 középfokú szakiskolája van 16 ezer tanulóval. A frunzel egyetemen és 8 egyéb főiskolán szintén 16 ezer hallgató tanul. A kirgiz tudományos intézményeknek és főiskoláknak kb. 2000 tudományos munkatársa van. Közép-Ázsiában a XIX. század első felében három feudális kánság volt: a bokharai, a khlval és a kokandi. Kirgizia az utóbbinak Volt része. A kirgiz törzsek nomád vagy félnomád életmódot folytattak. Az öntözéses mezőgazdaság a feudális urak ellenőrzése alatt állt, akik az öntöző rendszerek kulcsfontosságú részeit a kezükben tartották. Az egész földterület a Közép-Ázsiában akkoriban uralkodó muzulmán jog szerint három csoportra oszlott: a kánok birtokaira, a muzulmán papság földjeire és a világi hübérurak földjeire. A parasztok adószolgasággal egyértelmű részes gazdálkodási feltételekkel művelték meg a hübérurak földjeit: a termés 20—50 százalékát kellett beszolgáltatniok. Az ipar a kézművességre
