A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-12 / 7. szám

az élvonalban Llgyla Szkobllkova, a gyorskorcsolyázás ki­rálynője nem kislány már. Mégis a fiatalok között kell számon tartanunk öt. De hát hová Is sorolhatnánk egy huszonhat éves nőt, aki nem csupán bájosságával és fiatalos üdeségé­­vel, hanem ráadásul világraszóló, ragyogó tel­jesítményekkel kápráztatja el a sportbarátokat már esztendők óta? Szkobllkova Cseljablnszkben született. Ott tanult meg korcsolyázni, ott szerette meg a gyorskorcsolyázást és ott érte el első, figye­lemre méltó sikereit Is ebben a valóban szép sportágban. Tanárai, oktatói sokoldalú sportte­­hetségként tartották számon, hiszen kitűnően kerékpározott, röplabdázott és nagyszerűen asztalltenlszezett. Noha ezeknek a sportoknak Llgyija Szkobllkova naponta legalább négy Arit edzett nyáron la gttrkor­­csolyán. még ma is szívesen hódol Llgyla, a világ első­sorban gyorskorcsolyázóként Ismerte meg, s néhány év leforgása után már királynőként tisztelte e sportág trónján. S hogy ennek Jo­gosságáról mindenkit meggyőzhessünk, ahhoz elég lesz csupán nagy vonalakban felelevení­tenünk Szkobllkova eddigi sportpályafutásának kiemelkedőbb eredményeit... A VIII. Téli Olimpiát 1960-ban Squaw Val­­ley-ben, az „Indián asszonyok völgyében“ ren­dezték meg. A női gyorskorcsolya versenyeken — előző kiemelkedő sikerei elismeréseként — a két leghosszabb távon rajthoz állt az akkor húszéves Llgyla Is. Nem rendelkezett még gaz­dag nemzetközi versemytapasztalatokkal, s ezért fokozott Izgalommal vette fel a küz­delmet nagynevű ellenfeleivel, akik már Is­merték és tisztelték ugyan rendkívüli tehetsé­gét, de azért még nem tartottak különösebben tőle. Szkobllkova viszont olyan remekül hajtott az 1500 és a 3000 méteres távokon, hogy biz­tos fölénnyel, elsőként érkezett be a célba, s szerezte meg első két olimpiai aranyérmétl Négy évvel később, az Innsbrucki olimpián már a nagy esélyes szerepében Jelent meg Szkobllkova, a cseljablnszkl tanárnő. A nézők óriási érdeklődéssel kísérték, a női gyorskor­csolyázók versenyeit és a közvélemény Is fo­kozott figyelemmel várta Llgyla eredményeit. „Vajon sikerül e túlszárnyalnia a norvég Son­ja Hennlet, az eddigi téli olimpiák legeredmé­nyesebb női versenyzőjét, aki összesen három olimpiai aranyérmet szerzett? Talán „befogja“ a finnek legendáshírű gyorskorcsolyázóját, Claes Thunberget is, az öt olimpiai bajnoki cím büszke tulajdonosót? „Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el a versenyek előtt. Nos, Szkobllkova túlszárnyalta a legmerészebbnek tűnő elképzeléseket Is. Négyszer állt rajthoz és mindannyiszor győztesként őrt be a célba. S így aztán Innsbruckból már hat olimpiai aranyérem tulajdonosaként távozott. Kétéves kényszerpihenés után, az Idén Ja­nuárban újabb nagyszerű eredményt ért el Ll­gyla Szkobllkova. Oslóban új világcsúcsot állított fel a 3000 méteres távon és győzött a négytusában Is. A gyorskorcsolyázás királynő­je újból teljes fényében ragyog trónján. Ojabb győzelmi esélyekkel rajtolhat majd a február végén Deventerben sorra kerülő világbajnok­ságon! (ho) A gyorskorcsolyázók randevúja Január és február a gyorskor­csolyázók fó versenytdőszaka. Eb­ben a két hónapban adnak légtöbb találkát egymásnak e szép, s Im­már klasszikusnak számító sport­ág legjobbjai. Hagyományos nem­zetközi versenyeken, Európa- és világbajnokságokon mérik Össze tu­dásukat, erejüket, hogy újból és újból megküzdjenek az elsóségért, a legjobbakat megillető érmekért és gyózelml trófeákért. Az Idén, az A világbajnok holland Ververk Így la folytatja edzéseit As Enr6pa-ba|nok Schenk legnagyobb vetálytáraal, a szovjet Kaplan ás hon­fitársa, Ververk vállán a győzelem után elmúlt hónapban Alma-Atában, Mona dl CamptgVóban, Innsbruck­ban, a legközelebbi téli olimpia színhelyén, Grenoble-ban és szá­mos más helyen került sor Jelentő­sebb gyorskorcsolya versenyekre. A férfiak ezeket az erőpróbákat a finnországi Lahtlban Január 28-án és 29-én lebonyolított Európa-baJ- nokságra, valamint a norvég fővá­rosban, Oslóban e hét végén, feb­ruár 11-én és 12-én lebonyolítan­dó 61. világbajnokságra való fel­készülésre és egyben formaellen­­örzésre használták fel, míg a nők a hollandiai Deventerben február 28-án és 29-én megrendezésre ke­rülő világbajnokságra gondolva cslszolgatták tudásukat. A gyorskorcsolyázásban az utób­bi évtizedben főként a szovjet, a norvég, a holland a svéd és az amerikai versenyzők folytattak óriást küzdelmet az elsőségért a világbajnokságokon és a télt olim­piákon. A szovjet Grtstn, Antson, Kaplan, Matusevlcs, Csagtn, Szkob­­llknvá és Sztyenytna, a holland Verkerk és Schenk, a norvég Jo­­hannesen, Haugen, Moe, Stlansen, és Mater, a svéd Nilsson, valamint az amerikai McDermott nevét vi­lágszerte lói Ismerik e sportág hó­dolói, kedvelőt. Már ebből a felso­rolásból ts világosan kftüntk, hogy a férfiaknál és nőknél egyaránt, elsősorban az európai versenyzők képviselik és uralják az élmezőnyt. Néhány esztendővel ezelőtt a szovjet gyorskorcsolyázók átütő sikereket értek el az Európa- és világbajnokságokon. Minek köszön­hették ezt? Elsősorban az akkor progresszlvnek számító edzési módszereiknek. A legutóbbi két-há­­rom évben viszont a férfiak verse­nyében már a hollandok — főképp Verkerk, Schenk stb. — értek el kimagasló eredményeket. Miben rejlett sikereik titka? Főként ab­ban, hogy a műjégpályákon sokkal előbb kezdték el a versenytdősza­­kot, mint a többi országok élvo­nalbeli gyorskorcsolyázói. Ezzel a hollandok meggyorsították felké­szülésüket, Jelentősen megjavítot­ták edzésüket, s előbb lendültek formába. Egyszóval: megelőzték legnagyobb vetélytársatkat. A szov­jet szakvezetők — okulva a hol­landok példáján — örömmel fo­gadták el az NDK meghívását, amely lehetővé tette, hogy a szov­jet gyorskorcsolyázók ts a szokott­nál lóval korábban kezdhessék el a versenytdöszakra való felkészü­lésüket a berlini műjégpályán. A szovjet férfi gyorskorcsolyázók Januárban elért győzelmet, vala­mint Szkobllkova új világcsúcsa bebizonyították, hogy ezzel ez ed­zési módszerrel valóban fokozni lehet a versenyzők teljesítmé­nyét. (ho) hét 20

Next

/
Thumbnails
Contents