A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-12 / 7. szám

Itk egyben alkalom, s egy-egy éjszakára a valóság mezét öltik föl az ábrándok, a szem üveges, szeplős kts traftkos-lányból férftszíve két tipró, kegyetlen démon lesz, a négyszer elvált háromgyermekes asszonyból pedig szende kis Margaréta. A közéleti férfiú, akit nyilvánosság előtt zajló élete általában önmegtartóztatásra kényszerít, egy boros hordó, vagy donjuan-jelmez leple alatt kirúghat a hámból, és a fizetése előtt három napig paprikás krumplin tengődő kottamásoló, mint Uncle Sam, dobálódzhat a hamis bankókkal.

Persze, mint említettem, a nagy álarcos farsangolások inkább csak a déli országokban szokásosak, nálunk csak egy-egy szolidabb jelmezbál tarkítja a bált esték sorát.

Hanem táncolni aztán tudunk és szeretünk is. Nem csak táncolni, dalolni se szégyellünk, s olykor, ha már a jóféle itókától a láb elnehezül, a farsangi kedv a nótázásbán tör utat.

Mekkora tévedés lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy a farsang egyébből sem áll, mint önfeledt mulatozásból. Nagyon sokan, főleg a múltban, de még napjainkban ts nagyon józanul és tudatos törekvésekkel táncolnak bele a báli Idénybe. Hivatalos statisztikát olvastam ugyanis arról, hogy a legtöbb, házassággal végződő ismeretséget még ma is a táncvigalmakon kötik. Régi, régi házasságszerző alkallom a farsang, amelyben az eladó lánykák legvonzóbb oldalukról mutatkozva, kecsesen lejtenek az andalító zene hangfalra, megejtvén a férfi szemeket és sziveket. Sok szerelem szökken itt virágba s ha egy némelyik ét le is törik a böjtt szelek, akad még bőven teljesedésbe menő, mi elöbb-utóbb ott végződik a házasságkötő teremben. Akaratlanul ts eszünkbe jut Csokonai csipkelődő humorral fűszerezett vidám eposzának hősnője, a kedves Dorottya, ez a legszebb férfikort is meghaladott korú leányzó, akiből karnevál hercegének kegyes kedve kívánatos, üde nőt varázsol, akinek már nem okoz többé gondot a férjfogás. Könnyen lehetséges, hogy 'ma ts akad néhány érettebb korú dáma a bálokon, akik nem vennék rossznéven, ha karnevál hercege velük ts megismételné a farsangi varázslatot, még akkor ts, ha már nincs szükségük éppen férjfogásra.

Míg maguk a kislányok legtöbbször csak a „jól fogok-e mulatni?“ izgalmában égnek, a mamák, — mert hiába változott nagyot a világ, ez részben még ma ts a mamák gondja maradt — azt nézik, akad-e férjnek való a kislányukkal foglalkozó táncosok sorában. Mint

mondom, a mamák nem igen változtak, a fiatalság már inkább. Nem szívesen tűrik a gyámkodást, korán megszokták az önállóságot az élet minden területén, a párválasztás sorsdöntő dolgatban ts maguknak tartják fenn a határozás fogát.

Alit a bál és végigtáncoltuk a farsangot Pozsonytól Buzttán át Királyhelmeclg. Ki jegyez te fel, hány üveg bor, pezsgő és más ítóka fogyott, hány táncosnő koptatta el cipője talpát, hány csók csattant, hány ígéret hangzott el, de erről nehéz statisztikát csinálni. Fontos, hogy a jókedv, a lendület megmaradjon bennünk továbbra ts, akkor is, ha gyöngyöző itallal, teli pohár helyett hegesziőplsztolyt, darukormányt, logarlécet, vagy tollat fogunk a kezünkbe.

Addig ts, míg egy új év meghozza az új farsangot, emlékeztetőül az Idei bálok szép, emelkedett hangulatú estjeire, közöljük ezeket az 1967 farsangján készült kedves képeket.