A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-05 / 6. szám

Vietnamban. A nyilvánosságot ezek esetében Is félrevezetik: azt állítják ugyanis, hogy ezek nem mérges gázok, csupán hányásra késztetik, és Ideiglenesen elkábítják az ellenfeleiket. Pusz­tító biológiai hatásuk ivan azonban a betegek­re, a gyerekekre és az öregekre. S most nem­csak a napalm és a foszforbombák bevetése, hanem a gázok használata következtében Is na­gyon sok polgári személy hal meg Vietnamban. Gáz és baktérium S bár leginkább az atomháború veszélye iz­gatja az emberiséget, nem szabad megfeled­keznünk a biológiai és a vegyi háborúról sem, mely nagyon könnyen válhat a jövő háborújá­vá. Legveszélyesebbek a fluoroszfoszfát-gázok. Borzasztó a hatásuk, és az előállításuk nem nagyon költséges. Sokszázezer dollárt fordíta­nak még hatékonyabb fegyverek kikísérlete­zésére: ilyenek a botulln mérgek, a sárgaláz vírusai stb. Az az elképzelés, hogy így mes­terségesen olyan új betegségeket idéznek elő, melyek ellen nincs védőszer, nagyon Is reá­lis. Idáig ugyan még nem jutottunk, de a viet­nami háborúban bevetett gázok vészjelek. A vietnami háború elsőszámú áldozatai nem a katonák, hanem a polgári lakosság Ha vegyi anyagokkal semmisítik meg a rizs­­földeket, ha gázt használnak, a mérgezés, vagy az éhezés miatt a civil lakosság hal meg. Min­den Nobel-díjas tiltakozott Johnson elnöknél, de eddig mindez eredménytelen maradt. En­nek ellenére bízom, hogy 1967-ben változás áll­hat be. Azt Is megmondom, hogy miért: A gyakorlat és a tapasztalat Igazolja, hogy lelkes tevékenységgel befolyásolni lehet a nyil­vánosságot, a sajtót, a különféle befolyásos csoportokat, és végül magát az amerikai kor­mányt Is. Ma ugyanaz a helyzet, mint amikor elhatározták a kísérleti atomrobbantások be­szüntetését. Akkor is csupa pesszimista vett körül. Emlékszem még Harold Stassen előadására 1960-ban, a Stanford! egyetemen. Azt mondot­ta, hogy hiába próbáljuk meggyőzni a kor­mányt, mert a Szenátus akkor sem hagyná Jó­vá a határozatot, ha ez sikerülne. Tévedett. Széles körű felvilágosító kampány Indult, mely befolyásolta, és végül meggyőzte a nyilvános­ságot. Kennedy elnök végül is arra a meggyő­ződésre jutott, hogy a rádióaktív szennyeződés káros és elősegíti a gyermekbetegségek terje­dését. Johnson nem Kennedy Johnson elnökből igazi diktátor lett. Hazudik, ha ezt szükségesnek tartja. Es éppen ez az, amit mindenki nagyon gyorsan észrevesz. Még a saját szövetségeseit Is becsapja, erőszakosan befolyásolja. Bár nagyon Is ügyesen uralko­dik a különféle politikai csoportosulásokon, mé­gis csaknem mindenki csalódott benne. Ügy vélem, hogy éppen ezt a helyzetet kellene kihasználniuk mindazoknak, akik a vietnami békéért harcolnak. Az évszázad betegsége Ha a rossz Igazi okaira akarunk támadni, akkor elsősorban az elmaradottság ellen kell harcolnunk. Az alapvető probléma az, hogy mit is csináljunk bolygónkkal? Azt hiszem, hogy az embernek a Földön van a jövője, és az az Idő, amikor majd más bolygókra emigrálhat, még nagyon Is messze van. S éppen ezért hely­telennek tartom, hogy olyan hatalmas összege­ket fordítanak az űrkutatásra. Véleményem szerint csak nyernénk azzal, ha az űrkuta­tással nem sietnénk annyira. Mindkét tábor ha­talmas összegeket fordít erre a célra. Ennek az összegnek a felét azoknak az embereknek az érdekében használhatnánk 'fel Inkább, akik nagy nyomorúságban élnek Földünkön. Nézetem szerint ma ia molekuláris biológia területén kellene tovább kutatni. Ez a tudo­mány olyan Iramban fejlődik, hogy már most számolhatunk azzal, hogy a közeljövőben egy­re inkább alkalmazhatjuk az orvostudomány­ban. Monod, Jacob és Lwoff Franciaországban, Kedrew és Petrutz az USA-ban, Crick és Watson Angliában olyan felfedezéseket tettek, ame­lyeknek döntő jelentőségük van az egész embe­riségre. A közeljövőben már segíteni tudunk az embereknek lelki téren Is. Harcos optimizmus Az amerikaiak tíz százaléka életének egy ré­szét pszichiátriai klinikán tölti. A kórházi ágyak ötven százalékát a lelki betegek foglal­ják el. Lehetséges, hogy az elkövetkező évek­ben gyógyítani tudjuk majd a schlzofrénlát, a legelterjedtebb lelki betegséget. Az utóbbi tíz évben áttanulmányoztam a molekuláris bioló­gia kínálta lehetőségeket, a lelki betegségek gyógyítása terén. Ford 450 000 dollárt adomá­nyozott nekem erre a kutatásra. Sajnos, ez az összeg már elfogyotti Ha átmegy a köztudatba, mennyire meg lehet javítani az agyműködést, bizonyos természetes anyagok optimális ada­golásával, ha azt is megtudják az emberek, hogy kutatások eredményeképpen hatalmuk lesz saját maguk fűlött, felteszik majd a kér­dést, az emberek ős a kormányok egyaránt; mire érdemes, és mire nem érdemes pénzt fordítani?! Természetesen, ellenérvül felhozhatjuk, hogy kutatásaink eredményeit egyesek felhasznál­hatják őrült céljaik elérése érdekében, mert ilyen emberek még vannak. Ebben az esetben derülátó vagyok. Sohasem vettem részt atom­fegyverek tervezésében, bár Oppenheimer ezt kívánta tőlem. Ennek ellenére a háború alatt rakéta-hajtóanyagokkal kísérletezhettem. Ké­sőbb lelkilsmeretfurdalásaim Is voltak miatta. Ma azonban, amikor Itt van végre a „{élelmi egyensúly* már nem bánt, hogy ilyesmivel Is foglalkoztam. A jelenleg felhalmozott rengetes fegyver is bizonyítja, hogy minden módon meg kell aka­dályoznunk a háború kitörését, hogy az ál­lamok közti viszony megváltozott, a háborúnak többé semmi értelme sincsen. A világháború eszméje képtelenség, mivel kollektív öngyil­kosságot jelentene a mai viszonyok között. Ez a derűlátás azonban gyanakvó, éber és harcos optimizmus. Bolygónk sorsa attól függ, hogy milyen bátran és kitartóan fogunk harcol­ni az emberért. ford: NLE Ahol minden szóra vigyázni kell 1. A hétvégi pihenőhöz ablaka alá kilőtt kis nyílhegyben apró mikrofont helyeztek el. Ennek segítségével a kapók biztonságban és zavartalanul lehallgathatnak mindent, ami odabenn történik. Kereskedelmi tárgya­lást, vagy szerelmi regényt... 2. Ilyen mikrofont szaba­don árusítanak Franciaországban. A helyiségben el­hangzó minden szót 100 km távolságra továbbit. 3. A kettévágott olivabogyóban helyeztek el a mikrofont, a szalmaszálba került az antenna. 4. öngyújtóban elhe­lyezett leadóállomás. 5. Az elhárító szolgálat emberei egy magánlakásban eldugott lehallgatókészülékek után kutatnak. A magánélet elvesztését és a túlméretezett gép­kocsiforgalomból eredő bajokat tartják nyugati újságírók a század második fele legjellegzetesebb betegségének. A magánélet elvesztése — ez első­sorban az ipari kémkedés és a magánélet tit­kainak kifürkészése. Nyugaton ma a legidőszerűbb jelszó: Ne beszélj, mert minden szavadat felhasz­nálhatják ellened! A trezorok mélyéről nem le­het annyi zsaroláshoz felhasználható anyagot elő­­ésni, mint a gazdasági „menedzserek“ raffinált módon lehallgatott intim beszélgetéseiből. Nincs olyan hely, ahol felbérelt kopák ne tudnának fel­szerelni és üzembe helyezni elektronikus „füleket“. Ennek megfelelően nagy lendületet vett az Egye­sült Államokban és Nyugat-Európában a lehallga­tókészülékek gyártása, de ugyanilyen mértékben fejlődik a lehallgatókészülékek elleni biztonsági berendezések előállítása is. Tehát tág tere van a kémkedésnek és az eilenkémkedésnek. mmTM

Next

/
Thumbnails
Contents