A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 5. szám

CSEMICKY LÁSZLÓ Csemicky László érdemes művész akvarelljeinek kiállítása negyven év termését tárja elénk. A mester üde, örömüt sngárzú alkutásai bra­vúrosan kiaknázzák ennek a mife­lénk mostohán kezelt technikának korszerű lehetőségeit. Az akvareli Csemickyt már pályafutása elején intenzíven érdekelte, s ez az ér­deklődés élete későbbi szakaszá­ban sem lanyhult. Mint a termé­szet levegőjében és színeiben rej­lő értékek alapos ismerője, maga­biztosan festi képekké benyomá­sait: festményeinek őszintesége, tisztasága és természetessége az ember és a külvilág bensőséges kapcsolatából fakad. Hogy az ak­vareli ennyire a szivéhez nőtt, an­nak okai közt megtaláljuk a mű­vész első élményeit, amelyeket odahaza, a festői Liptő ölén barát­ja és idősebb kollégája, Zolo l’alu­­gyay társaságában szerzet!. Szülő­földjének gyönyörű tájai, különös, szuggesztlv légköre a maga friss és krisztálytiszta éghajlatával, er döiüátű fény- és árnygazdagságá­val kezdettől fogva vonzotta Cse­­mickyt. A nagyváros zajos forga­tagából is minduntalan ide mene­kült: erre a kis darab földre, amelynek minden zegzugát ismer­te már. A természet tisztasága, csöndje, egyensúlya, a napfény és a büs hegyi szellő adta meg neki a belső egyensúlyt, a derülátó ked­vet, amelyre egész életszemlélete épült. A természet mindenkor a fia­talságba való visszatérést jelentet­te számára, megvalósulását azok­nak a költői látomásoknak, ame­lyek után a modern nagyváros ér­telemformáló ösztönzései közepet­te is annyira vágyott. Mert a nagy városok modern zűrzavarát nehe­zen viselte el, idegen maradt tő­le, akár a budapesti Akadémián töltött évei alatt, akár Párizsban, ahová később vetődött. A kor mű­vészetének fejlődése azonban, amelyet látnia kellett s amelyet átélt, fölkavarta képzeletét, noha nem hagyta masát elvakítani, a masa józan bírálókészságével szin­te ösztönösen védekezett a reá zú­duló hatások ellen. Párizs mégis rádöbbentette őt a korszerű akva­reli Aj lehetőségeire: ez merőben más oiktúra volt, mint a XVI. szá­zad óta ismert, színes rajzként föl­fogott vízfestés, avagv a W. Tur­ner iskolájából eredő akvareli, amelv a légkör színfoltjainak rög­zítésével a francia imnresszfnníz­­mus bölcsőiénél is megtalálható. A modern posztimnresszionista ak­vareli, amelyet főleg a fauvistflk és az. exnresszíonfsták műveltek, az impresszionista rajz-elhagyás technikáiét követte frajznélkütí ataora nedves festékkel festett, számolva a színek alkalomszerű összefolyásával!, ám a technikán tűi egészen más célokat tűzött ma­ga elé. A Dosztimpresszionista ak­vareli már nem a természetben ellesett fény- és színbenyamásokai igyekezett megörökíteni, hanem az Aj stílustőrekváseknek meg­felelően expresszív képkompozí­­ciőival, vagy szín és ritmus deko ratív hatásával, egyedülálló képző­művészeti megfogalmazásával szín­emóciókra késztette a nézőt. A „Vadak“ (ól * különösen Henri Matisse-tól elbűvölt Csemicky űj megjelenési formákat kereseti, ak­­varelljei számára, ám nem rekedt meg a diszletszerüség régióiban, hanem sajátos stílust teremtve ma­gának a természet csöndes, intim érzelmi élményeit vetette papírra. A „Vadak“ újításaival és a kelet­ázsiai akvareli tapasztalataival meggazdagodva visszatért az im­presszionista akvareli térbeli vib­rálásához, meghatványozva azt a saját egyéni látásmódjával. Oda­adó, tiszta vonzalma a természet iránt, megható rácsodálkozósai a levegöréteg különlegességére, vagy a föld fölött rezgő színes ködre: sohasem nélkülözik a világ mély átélésének érzetét. Száz és száz alakban fejezik ki a művész élet­igenlő optimizmusát, azét a művé­szét, akinek kiegyensúlyozott sze­rénységében ott világít a tiszta érzések és az őszinte kifejezés nagysága. 4 Dányi Tibor, Vanyu Ferenc, Kerekes Andrásáé és Kerekes András névé!, akik megérdemelten aratlak nagy tapsokat. Gratulálunk a Csemadok helyi szervezete vezetőségének, és további munká­jukhoz sok sikert kívánunk UlbriK Zoltán iskolaigazgató, Kovácsi Kis község — nagy eredmények Kovácsi « rassnyál járás legkisebb községei közé tartozik, mindössze 300 lakosa van. Tavaly közel egymillió koronás befektetéssel épült szép új kul­­túrbázat kapott a fala. Az üj létesítmény átadása után fellendült a Csemadok helyi szervezetének munkája is. Az elmúlt év folyamán két, egész estét betültö csztrádmftsort mutattak be, táncmulatságokat rendeztek, és többsalür szere pelt a tánccsoport Is. Az 1966-os évet j61 sikerült előadással zárták, a szín játszók bemutatták a Bikaviadal ntmü iiáromlelviinésos vígjátékot. A lelkes szereplőgárdából megemlítjük Petro József. Kiss Magdolna, Kuchta Ferenc. A közös munka gyümölcse: új kultúrház Kisgyarmaton A klsgyarmatl knltűrházat a helység lakóinak szorgalmas munkája terem tette. A szaktudást igénylő munkákon kívül mindent a lalu szorgos népe vég­zett el. Az áj kultúrház minden igényt kielégítő, tágas épület, amelyben a színháztermen kívül klubok, falatozók és olvasótermek Is helyet kapnak. Reméljük, a fáradozás nem volt hiábavaló, s az új létesítmény nemes célokat szolgál majd Varga Imre, Klsgyarmat ■J7

Next

/
Thumbnails
Contents