A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 5. szám
CSEMICKY LÁSZLÓ Csemicky László érdemes művész akvarelljeinek kiállítása negyven év termését tárja elénk. A mester üde, örömüt sngárzú alkutásai bravúrosan kiaknázzák ennek a mifelénk mostohán kezelt technikának korszerű lehetőségeit. Az akvareli Csemickyt már pályafutása elején intenzíven érdekelte, s ez az érdeklődés élete későbbi szakaszában sem lanyhult. Mint a természet levegőjében és színeiben rejlő értékek alapos ismerője, magabiztosan festi képekké benyomásait: festményeinek őszintesége, tisztasága és természetessége az ember és a külvilág bensőséges kapcsolatából fakad. Hogy az akvareli ennyire a szivéhez nőtt, annak okai közt megtaláljuk a művész első élményeit, amelyeket odahaza, a festői Liptő ölén barátja és idősebb kollégája, Zolo l’alugyay társaságában szerzet!. Szülőföldjének gyönyörű tájai, különös, szuggesztlv légköre a maga friss és krisztálytiszta éghajlatával, er döiüátű fény- és árnygazdagságával kezdettől fogva vonzotta Csemickyt. A nagyváros zajos forgatagából is minduntalan ide menekült: erre a kis darab földre, amelynek minden zegzugát ismerte már. A természet tisztasága, csöndje, egyensúlya, a napfény és a büs hegyi szellő adta meg neki a belső egyensúlyt, a derülátó kedvet, amelyre egész életszemlélete épült. A természet mindenkor a fiatalságba való visszatérést jelentette számára, megvalósulását azoknak a költői látomásoknak, amelyek után a modern nagyváros értelemformáló ösztönzései közepette is annyira vágyott. Mert a nagy városok modern zűrzavarát nehezen viselte el, idegen maradt tőle, akár a budapesti Akadémián töltött évei alatt, akár Párizsban, ahová később vetődött. A kor művészetének fejlődése azonban, amelyet látnia kellett s amelyet átélt, fölkavarta képzeletét, noha nem hagyta masát elvakítani, a masa józan bírálókészságével szinte ösztönösen védekezett a reá zúduló hatások ellen. Párizs mégis rádöbbentette őt a korszerű akvareli Aj lehetőségeire: ez merőben más oiktúra volt, mint a XVI. század óta ismert, színes rajzként fölfogott vízfestés, avagv a W. Turner iskolájából eredő akvareli, amelv a légkör színfoltjainak rögzítésével a francia imnresszfnnízmus bölcsőiénél is megtalálható. A modern posztimnresszionista akvareli, amelyet főleg a fauvistflk és az. exnresszíonfsták műveltek, az impresszionista rajz-elhagyás technikáiét követte frajznélkütí ataora nedves festékkel festett, számolva a színek alkalomszerű összefolyásával!, ám a technikán tűi egészen más célokat tűzött maga elé. A Dosztimpresszionista akvareli már nem a természetben ellesett fény- és színbenyamásokai igyekezett megörökíteni, hanem az Aj stílustőrekváseknek megfelelően expresszív képkompozíciőival, vagy szín és ritmus deko ratív hatásával, egyedülálló képzőművészeti megfogalmazásával színemóciókra késztette a nézőt. A „Vadak“ (ól * különösen Henri Matisse-tól elbűvölt Csemicky űj megjelenési formákat kereseti, akvarelljei számára, ám nem rekedt meg a diszletszerüség régióiban, hanem sajátos stílust teremtve magának a természet csöndes, intim érzelmi élményeit vetette papírra. A „Vadak“ újításaival és a keletázsiai akvareli tapasztalataival meggazdagodva visszatért az impresszionista akvareli térbeli vibrálásához, meghatványozva azt a saját egyéni látásmódjával. Odaadó, tiszta vonzalma a természet iránt, megható rácsodálkozósai a levegöréteg különlegességére, vagy a föld fölött rezgő színes ködre: sohasem nélkülözik a világ mély átélésének érzetét. Száz és száz alakban fejezik ki a művész életigenlő optimizmusát, azét a művészét, akinek kiegyensúlyozott szerénységében ott világít a tiszta érzések és az őszinte kifejezés nagysága. 4 Dányi Tibor, Vanyu Ferenc, Kerekes Andrásáé és Kerekes András névé!, akik megérdemelten aratlak nagy tapsokat. Gratulálunk a Csemadok helyi szervezete vezetőségének, és további munkájukhoz sok sikert kívánunk UlbriK Zoltán iskolaigazgató, Kovácsi Kis község — nagy eredmények Kovácsi « rassnyál járás legkisebb községei közé tartozik, mindössze 300 lakosa van. Tavaly közel egymillió koronás befektetéssel épült szép új kultúrbázat kapott a fala. Az üj létesítmény átadása után fellendült a Csemadok helyi szervezetének munkája is. Az elmúlt év folyamán két, egész estét betültö csztrádmftsort mutattak be, táncmulatságokat rendeztek, és többsalür szere pelt a tánccsoport Is. Az 1966-os évet j61 sikerült előadással zárták, a szín játszók bemutatták a Bikaviadal ntmü iiáromlelviinésos vígjátékot. A lelkes szereplőgárdából megemlítjük Petro József. Kiss Magdolna, Kuchta Ferenc. A közös munka gyümölcse: új kultúrház Kisgyarmaton A klsgyarmatl knltűrházat a helység lakóinak szorgalmas munkája terem tette. A szaktudást igénylő munkákon kívül mindent a lalu szorgos népe végzett el. Az áj kultúrház minden igényt kielégítő, tágas épület, amelyben a színháztermen kívül klubok, falatozók és olvasótermek Is helyet kapnak. Reméljük, a fáradozás nem volt hiábavaló, s az új létesítmény nemes célokat szolgál majd Varga Imre, Klsgyarmat ■J7
