A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-24 / 30. szám

lőztetés nagy gondot okoz. Rövidesen további szórakozóhely — ú] borozó — áll majd a lakosság rendelkezésére, amelyet a régi kastély pincehelyiségeiben szándékozunk megnyitni. A kastély eddig lakásul szolgáló fenti helyiségeit fokozatosan átalakítjuk, és zeneiskolának, házasságkötő teremnek, emlékszobának stb. használjuk fel.

— Azt hiszem, hogy Sellye egyik legégetőbb problémája a közlekedés. Én legalábbis léptennyomon találkoztam vele. Csúcsforgalom Idején nehéz feljutni az autóbuszra, a vasúti pályaudvar meg kicsi és alig képes a megnövekedő« forgalmat lebonyolítani.

— Nyáron nincs nagyobb baj a közlekedéssel, mert sokan biciklin, motorkerékpáron járnak a gyárba, jóval rosszabb a helyzet télen. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnak (CSAD) most kell kapnia négy új autóbuszt!; ezzel megjavulna a közlekedés a gyárba. Amit a pályaudvarról mondott, az sajnos Igaz. Régi az állomás, és a mai forgalomhoz már túl kicsi. De egyelőre — egész 1970-lg — nem történik vele semmi. A vegylkomblnátnak szüksége volt átrakodó állomásra, hogy lebonyolíthassa a teherszállítás., Így kapott a szomszédos Tornóc egy új állomást, ami lényegesen megjavította a személyforgalmat is.

— Fotóriporterünk lefényképezte a hidat, amelyen át kell menni, ha a gyárba akar kijutni az ember. Hallottam az új hídról, óm hiába kerestem.

— Az új híd terve már elkészült, és tervbe vették megépítését. A mostani híd keskeny, és egymás mellett két autóbusz nem tud átmenni rajta A köd okozza a legtöbb galibát, mert olyankor megromlanak a látási viszonyok, a gépjármüvek valahol a hid közepén találkoznak és mögöttük már ott egy egész autósor, amely nem tud mindjárt klhátrálnl. Megtörténik néhányszor évente, hogy közlekedési dugó keletkezik, és néha két órát is eltart, míg a közbiztonsági szervek segítségével megindul az úton a forgalom. A járási nemzeti bizottságnak jelzőberendezés felszerelésével kellene addig is a bajon segítenie, ami legalább részben megjavítaná a hídon való közlekedést.

Sellye egyre változik, formálódik, épül és sok még az olyan dolog, amin javítani kellene. En azzal az őszinte kívánsággal távoztam a városból, hogy ezek a dolgok ne keserítsék a jövőben a város lakóinak életét, és ne adjanak okot újságírói kritikák megírására.

Jana Michálková

• i

Hogyan kerül a rum a pralinéba?

Kezdetben vala a majom. A mai Brazília őserdőiben élő Indiánok eleinte a kakaócserje húsos gyümölcséből készítettek maguknak italt. Egész addig, amíg észre nem vették, hogy a kakaó elhajigált kemény magvait a majmok és a papagájok nagy előszeretettel ropogtatják. Akkor a magvakat az ember Is megkóstolta és rájött, hogy azokban kellemes (z és nem csekély táperő lakozik. Röviddel azután már kevés volt a vadon növő cserje. Termeszteni kezdték hát, nemcsak Dél-Amerikában, hanem Közép-Amerikán keresztül a mai Mexikóban is. Mindezeken a területeken a spanyol hódítók az új világrésszel együtt a kakaót is birtokukba vették.

A chocolatl nevű babszeraekből készült italt azonban csak a vagyonosak ihatták: száz szemért rabszolgát lehetett venni, tízért házinyulat. A szegények a kakaómagot csupán kukoricakásájuk ízesítésére használták. A bennszülöttek gyakran vallási szertartásokkal kísérték a magokból készült Ital fogyasztását. A megszárított és megpörkölt szemeket lehántolták és finom porrá zúzták, vaníliával, borssal, festőanyagokkal, mézzel és kukoricakásával keverték össze, s vízzel hígítva olyan soká főzték, amíg a folyadék fölszfnén zsírréteg nem képződött. A mézsűrü ital állítólag kigyómarás ellen fs használt, a reá rakódott zsiradékból pedig gyógyító és arcápoló kenőcsöket készítettek.

Miután Fernando Cortez 1528-ban a kakaómagot a földolgozásához szükséges szerszámokkal együtt Európába hozta, Spanyolország

halálbüntetés terhe alatt megtiltotta, hogy a kakaószemek elkészítési módját idegen állam polgárának elárulják. Ebben az időben a spanyolok az italt melegen itták, cukorral és vaníliával ízesítve. A cukorral kevert kakaót csokoládénak nevezték, s mihamar vagy húsz változatban hozták forgalomba.

Ismeretes a töltött csokoládé „föltalálófának“ a neve Is. Serritéz uram Cordobából származott, s a XVIII. sz.küszöbén udvari szakácsként főzte a csokoládét. „Találmánya“ csodaszámba ment akkoriban. Később azonban kiderült, hogy a csodaszakács famíliájában hazaáruló is akadt — a szakács fivére ugyanis néhány recepttel a zsebében átkelt a Pireneusokon s Párizsig meg sem állt. A csokoládé így lassan egész Európában elterjedt, kivéve Oroszországot, ahol a népét takarékosságra Intő Nagy Péter cár tilalom alá helyezte ezt a drága nyalánkságot.

Csupán a XVIII. század vége felé kezdtek rájönni, hogy a kakaőbabot korszerűbben is föl lehet dolgozni, mint ahogy azt az indiánok tették. Ekkor létesültek az első csokoládégyárnk. Közülük nem egy mindmáig fönnáll: a holland van Hauten, a svájci Suchard, a német Stollwerck.

Háromnegyed évszázaddal ezelőtt, 1891-ben alapították Prágában azt a gyárat, amelynek készítményei Orion néven váltak ismertté. Ebből a gyárból októbertől májusig — egyéb édességeken kívül — havonta mintegy 42 tonna rumos praliné kerül ki.

Szinte hihetetlen, de így van: a csehszlovák Orion gyártmányokat olyan ínyencek is vásárolják, akik a maguk kiváló csokoládéjával Is jóllakhatnának — angolok, kanadaiak, osztrákok, svédek, amerikaiak, nyugat németek, luxemburgiak, olaszok hollandok, belgák. Persze a több mint harminc ország között, ahová a Prága melletti ModFanyban lévő gyár cukorkával és csokoládéval tele ládáit szállítják, egzotikus nevek is szerepelnek.

Egyébként az Orion címke jó minősége már több nemzetközi vetélkedő alkalmával bebizonyosodott. A Kofila nevű készítmény például a brüsszeli kiállításon nagydljat, az 1982-ben Brüsszelben rendezett csokoládé-olimpián ezüstérmet nyert. A töltött tejcsokoládé pedig a prágai olimpián nyert ezüstérmet 1983-ban.

De hogyan kerül a pralinéba rum?

Sehogy. A „rumos“ praliné ugyanis nem tartalmaz rumot. Mivelhogy a csokoládét nemcsak a felnőttek szeretik, s a gyerekeknek a rum esetleg megárthatna.

Száz kiló cukrot harminc liter vízben tessék 88 Réaumur fokra fölforralni. A cukorból képződött habot tessék gondosan eltávolítani, majd a folyadékhoz két liter rumesszenciát hozzáadni. Főzés közben a cukornak nem szabad kicsapódnia. A kész szirupot tessék gipszformákba önteni, s az egészet négy óra hosszat állni hagyni, míg a szirupban levő cnkor a gipszforma falán kristályburok módjára szépen le nem rakódik. Mivel a cukorkéreg alul vastagabb lett, az egész gipszformát tessék fejjel lefelé fordítani s így hagyni újabb négy óráig.

Ha ez is megvan és a gipszből kiszadett, rumizű vízzel telt cukorgolyókra vékony csokoládéréteget borítunk, tálalhatjuk Is a rumos pralinékat.

7