A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-24 / 30. szám
Mai számunk tartalmából: Az éjszaka tényei. Nagy Irén útibeszámolója Las Vegas-ból a 4—5. oldalon. J A komáromi járás új arculatának kiolakításárál A tavalyi dunai árvíz évszázadunk legnagyobb elemi csapását Jelentette a Csallóköz népe számára. Hogy nem lett nagyobb mérvfi az árvíz pusztító munkája, s hogy olyan rövid Idő alatt talpraállt ez a vidék, az a csallóközi nép élniakarásának, az árvízvédelemben tanúsított hősi helytállásának, lendületes irámú építő munkájának, az emberi és társadalmi összefogásnak valamint a nagyszabású állami támogatásnak köszönhető. Minthogy a komáromi Járás területén Medve—Gúta—Pat háromszögében volt legnagyobb hatású az árvíz romboló tevékenysége, Kosztankó Antal elvtársat, a komáromi Járási pártbizottság vezető titkárát kértük fel, nyilatkozzék e kérdésekről. Mér nem leselkedik a halál. Aknaszedők a Dukla-szorosban. Riport a 18. oldalon Tornaijai vázlat. Mécs József riportja a 20—21. oldalon. A Csehszlovákiai Magyar Dolgosók Kaltóregyesflletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Postaflők C 308, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hlrtepszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás levélkézbesltó. Szerkesztőség: Bratislava, Jasenského 8. KBlftlldre szóló előfizetéseket elinés: PNS — Ostredná ezpedlcia tlaOe. Bratislava, Oettvsaldovo nám. 48-VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stórova 4. Előfizetési dl) negyed évre 19,50 Kós. fél évre 39.- Kós, egész évre 78,— Kós. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk vlssssa. K-22*815f4 Milyen volt az árvíz következtében elszenvedett anyagi veszteség a Járás területén? A mezőgazdaságot ért kár volt a legsúlyosabb. A művelhető földterületek 80 %-án ment tönkre a termés, s emellett mintegy háromszázezer gyümölcsfa pusztult ki. Nagy károk keletkeztek az evakuálás során, az állatállomány elszállításánál Is Az iparban is jelentékeny volt a veszteség. Vaiamenynyl Ipari üzemünkben leállt egy időre a munka, s a legtöbb helyen a víz levonulásáig szünetelt. Az alkalmazottak ugyan minden tőlük telhetőt megtettek, hogy biztonságba helyezzék a gépeket, felszereléseket és berendezéseket, azonban Így sem sikerült minden értéket megmenteni. A kényszerű munkaszünet természetesein éreztette hatását, az Ipari üzemek tervteljesítésében megnyilvánuló lemaradást azonban azóta nagyrészt sikerült behozni. A legnyilvánvalóbb és legérzékenyebb károk az alapeszközökben, valamint a lakosság Ingatlan vagyonát Illetően estek. Ez alatt egyrészt a szövetkezetek és állami gazdaságok épületeit, másfelől a kisemberek családi házát, házatáját kell értenünk. 4669 családi ház vált lakhatatlanná, 3713 pedig rombadőlt. A közutakat, vasútvonalakat, telefon-távíró- és villamoshálózatot ért károsodások mellett 14 országúti 111. vasúti híd megrongálódását, pontosabban: hasznavehetetlenségét Is számon kell tartanunk. Ebből felsorolásból persze hiányzik a polgári lakosság Ingó vagyonában végbement károsodás. Hogyan állt vissza a polgári élet és a gazdasági termelőmunka rendje az árvíz óta eltelt esztendő alett? Előzetes becslések szerint kb. százhúszm 11116 koronás hiánnyal számoltunk, de a veszteségi stá végső összegezéséből kiderült, hogy mindössze huszonnyolcmillió koronát tesz ki az Ipari vállalatok árvízi vesztesége. Jó irányító és szervező munkával elértük, hsgy a Járás Ipari üzemel 105,7 %-ra teljesítették az első félévi tervüket. A mezőgazdaságban is hihetetlenül rövid idő alatt ment végbe a felfejlődés. Annak ellenére, hogy huzamos Ideig vonult le a viz a földekről, s hogy a belvizekkel még tavasszal Is sok bajunk volt, a szántóterületeket csaknem teljes egészükben megművelték. Talán szokatlan dolog az árvizek történetében, de mind az őszi, mind a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat az agrotechnikai követelmények szemmeltartásával végezték el az egész járás területén .Igaz, kétszer kellett mélyszántást végezni a földeken, s minden hektárnyi területen 10 q műtrágyát szórtak szét. Rengeteget dolgozott Itt ember és gép egyaránt, de szemmelláthatóan meg Is lesz a gyümölcse. Aki mostanában utazik Csallóközön, személyesen Is meggyőződhet: Jó termés várható az idén. Az árvíz előtti vetésterületet véve alapul, talán kétezer hektárnyi területen nem vetettek az Idén a talajvizek miatt Az állattenyésztésben viszont nehézségeink vannak. Kb. hatezerötszáz darab szarvasmarha hiányzik a korábbi állattállományhoz képest, ebből kétezer darab a fejőstehenek száma. A megcsappant szarvasvarhaállomány pótlására a taikarmánvhiánv miatt nagyobb Irányú felvásárlást nem eszközölhetünk. Sokat várunk a mezőgazdasági termelés szakosításának bevezetésétől. Távlati terveink szerint 1970-ig 42 %-kal növekszik a mezőgazdasági össztermelés: ebből a piaci árúk termelése 28,4 %-kal; a munka produktivitásának értéke 38 %-osan, s ezzel párhuzamosan a szövetkezeti dolgozók fejenkénti évi átlagjövelme 5000 koronával. Milyen mértékben hozták rendbe az árvízsújtotta településhelyeket, s milyen stádiumban van az újjáépítés? Mindenekelőtt az étszakadt gátakat, a mesterséges szakítások helyeit, s egyáltalán a töltéseket kellett rend'behozni és megerősíeni. Erről a részről az idén már nem fenyegethetett volna veszély, a Jövőben pedig még kevésbé, amennyire a Duna és a Vágduna töltésein folyó folyamszabályozó- és biztosító munkálatok tervét Ismerem. A gátak megerősítésére, a vízcsatornák és nyilvános kutak’generális Javítására, valamint újjáépítésére több mint egymllllárd koronát fordított az állam már csak ez Ideig is. Jó ütemben végzik az utak és a telekommunikációk helyreálll’ási munkálatait Is. A lakóházak újjáépítésének nehezebbik felén már túljutottunk. Az árvíz következtében, huszonhétezer ember maradt hajlék nélkül. Ezeknek az árvízkárosultaknak a tél idejére csak provizórikus elhelyezési lehetőségeket tudtunk biztosítani: zömük iskolákban, középületekben, távolabb lakó rokonoknál, ismerősöknél, az e célra épített Ideiglenes faházakban vagy a saját portán összeütött szükséglakásokban húzódott meg. Háromezer Iskolásgyermeket az ország különböző üdülőtelepein helyeztünk el az egész tanítási időre. A 4669 megrongált lakóházból 4168 épületen kezdték meg a Javítást munkálatokat, s ez idő szerint 3084 családi házon már teljesen befejezték a Javításokat. A 3713 rombadőlt lakóház helyett 2920 családi ház építését kezdték meg, s Jelenleg hozzávetőlegesen 2600 lakóház áll mér, tetővel befedve. Ezek egyrésze már teljesen elkészült, Jórészük pedig olyan, amelyekben egy-két helyiséget belülről rendbehoztak átmeneti lakás céljaira. Milyen a komáromi Járásnak nyújtott állami segít-' ség volumene? Az újjáépítés során a lakosság 250 millió koronát kapott kártérítés, állami segély és stabilizációs kölcsön formájában. Persze ezenkívül roppant sokat segítettek a védnökségt Járások építőbrtgádjai. Különösen ki kell emelni a galár.tai, pardublcel, trencsénl, Uherské-HradlSté l, Sumiperki, széni cél, lő-csei, és Mladá Boleslav-i Járások, valamint a határőrség építőbrigádjainak dicséretes munkáját Milyen lesz Csallóköz az újjáépítés nyomán? Azt hiszem elsősorban a csallóközi nép ú] arculatáról kell itt szólnom, s csak aztán a v'dék képének megváltozásáról. Ez a tragikus méretű természeti katasztrófa a kötelező emberi együttérzésen felül áldozatkészségre és nemes emberi összefogásra Indította az ’tt élő lakosságot, csakúgy, mint a Csallóköz megmentésére siető cseheket, morvákat vagy szlovákokat. Én ebben a lelkesítő tényben a párt évtizedes nevelőmunkájának eredményességét látom. Gondoljuk csak el: ötvenháromezer embert kellett evakuálnunk az ország különböző részeibe, s a csallóközi magyarokat mindenütt szeretettel és nagyfokú figyelmességgel, gondoskodással vették körüli Az újjáépítésben annak a fő szempontnak a megvalósítására törekszünk, hogy a komáromi Járás az ország mintaszerű mezőgazdasági területévé válhasson. Az építészeti szakfőigazgatóság 15 %-os állami szubvenció igénybevételével felépíti a gútal maláta- és sörgyárat, elkészül a csukós híd a Duna hajógyári mellékágán; majd Komáromban sőderfeldolgozó üzemet, egy nagy áruházát, hat pavilonból álló újabb lakótelepet és dunai védőgátat építenek fel. 1970-lg csupán komáromi lakásépítkezésekre kétszáznegyvenmillió koronát fordított az állam. A Járás községeiben folyó építkezéseknél arra ügyel tünk, hogy lehetőleg a lakosság elképzelései szerint épüljenek fel a községek. Nem volt szándékunkban uniformizálni a lakásépítést, még abban a formában sem, ahogy arról a sajtóban nyilvánosságra hozott építészeti pályázatok tervei vagy egyes Illuzórikus elképzelések szóltak. Befejezésül talán annyit lehetne még mondani, hogv az újjáépítés kanallzáclós és víaműves'tésí munkák nyomán eddig ismeretlen mértékben megjavul a Csallóköz ivóvízzel való ellátása. Végre Jó vizet Isznak, napfényes, egészséges, korszerűen berendezett otthonokban laknak a csallóköziek isi Sokkal kultúrálrabb. emberibb, kényelmesebb körülmények között élnek majd, mint korábban.
