A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-18 / 51. szám
Népünk ünnepi szokásai révén megismerhetjük a paraszti élet, a népi közösségek igazi életmódját. Ezek Jellemzik talán a legjobban a csallóközi népet, a falu belső törvényeit és a paraszti kultúra lényegét is. Hosszú évszázadokon keresztül nemzedékről nemzedékre öröklődtek a népszokások, miközben eredeti értelmükből és célzatukból sokat vesztettek. A kereszténység felvételével a régi pogány hagyományokból sok feledésbe merült vagy pedig átalakult. Így került egyebek közt a téli napforduló ünnepének helyébe a karácsony, a tavasziéba a húsvét stb. Nagyon sok helyen, főképp a parasztság körében, még ma is fellelünk olyan keresztény ünnepeket, amelyekhez még a pogány korból megőrzött hiedelmek és szokások kapcsolódnak. Ilyen keresztény ünnepek pl. a kisasszonynapja, búzaszentelés, nagyheti szertartások, mindenszentek és nem utolsósorban a Luca napja is. A Luca napja szorosabban a karácsonyi ünnepkörbe tartozik. Régebben, még « Gergelyféle naptárreform előtt, az óv legrövidebb napja volt, mivel dec. 24-re esett. A nép sokáig nem tudta megmagyarázni ezeket a természeti Jelenségeket, és ezért tiszteletben tartotta ezeket a napokat. Ez a nap egyben az óesztendő befejezését és az ú] óv kezdetét is Jelentette, így azután a néphit szerint ez a nap egyaránt ártalmas és áldásos is lehetett. Ebből a kettősségből lehet azután a Luca naphoz fűződő babonákat, szokásokat megérteni. A falu öregebbjel közül még ma is sokan emlékeznek Ilyen babonás szokásokra. Ezek főképp varázslő és védekező célzatukkal az elkövetkező új esztendő sikerét szolgálták. A palócoknál Luca estéje valóságos ünnep volt, agy is mondhatnánk, ők őrizték meg leghüebben ezeket a szokásokat Luca estéjén nem volt szabad fonni, varrni, szőni stb. Estére mindenkinek otthon volt a helye. Pásztorok, kanászok az ostorukkal pattogtattak, gyerekek vasdorongokat vertek össze és kapukat dörgettek, hogy elűzzék a rossz szellemet. Csallóközben Is találunk hasonló babonás hiedelmeket. Luca napján a házból nem szabad semmit sem kiadni, mert ha az a bűbájo sok (boszorkányok) kezébe kerül, varázsla tukkal megronthatják az egész ház tájékát. Némely helyen viszont az a jámbor szokás Járta, hogy a gazdasszony a nádfedeles szom szédházból kihúzott egy szálat, és odatapasz tóttá a kemence oldalához. Ettől sok barom fija lett, míg a szomszédnak annál kevesebb. A fiaskukorlca flát, (ugyanazon a hajtáson nőtt kisebb cső), Luca napján ugyanabba a tálba morzsolták, hogy a tyúkok az elkövetkező évben egy helyre tojjanak. Luca estéjén kezdték fonni a Luca-sugarat is, amit karácsony estig csináltak. A babona szerint az Igavonó állatok bármilyen terhet elhúztak, ha a gazda ezt az ostort használta. Tallós Prohászka István: Luca/árás. A Csallóközi Múzeum anyagából.I (Sídé Ferenc felvételei) Luca napján nemcsak a gazdasszonyclk, hanem a szerelmes fiatalok is szívesen folyamodtak varázslatokhoz, amelyekből a házasélet és a Jövendő titkait vélték megtudni. Az egyik csallóközi faluban, Vajkán, Róza néni is ilyen varázslathoz folyamodott, hogy megtudja, ki lesz a férje. — Hát az úgy volt, kezdte, a még ma is fürge mozgású és Jó etnlókezőtehetségü Róza néni, hogy szerettem volna megtudni, ki lesz az uram. Ezért Luca napjára virradó éjjelre fejem alá tettem a kapcámat, és így aludtam el. Reggel már korán keltem, és kimentem az udvarra. Alig néztem körül, egyszerre csak Jóskát pillantottam meg, amint éppen a töltésen ment az erdő felé, és rámköszöntött. A babona szerint Jóskának kellett volna Róza néni férjévé lennie. Kíváncsian kérdeztem tehát: Mi lett Jóskával azután? Rövid hallgatás után így folytatta: Hamarosan udvarolni kezdett, de a házasságból nem lett semmi, mert meghalt. ■ A Luca-napi szokások elyálaszthatatlan tartozéka az Ün. Luca-szóke készítésnek. A csallóközi hagyomány szerint a következőképpen csinálták: 13 határ 13 fájából a 13. napra, vagyis karácsony estére kellett elkészülnie. Ezzel ment el készítője azután az éj-LEVELEZŐINK ÍRJAK z O ü LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELE z O ü Ipolynagyfalu, ■ losonci járás községe s felszabsdulás után mind gszdssági, mind kulturális tárén rohamos te)lfidésnek indult. Sít Igazolják az áj lakóházak, az egészságflgyi központ, Ozlothálézat, a Jé közlekedés, a pormentes ét stb. A község az elméit években egyesült Szécsénkével és azóta a szövetkezete 1« )61 gazdálkodik. A dolgozó szülőknek az ntöbbl Időkig sok gondot okozott az óvoda hiánya. A közelmúltban ez a vágyuk Is megvalósult: Avodét nyitottak a faluban. Egyelőre régi épületben helyezték el, de kezdetnek ez Is elég. A gyermekek ellátásáról Szobi Ilona gondoskodik, akt mindent megtesz, hogy a kicsinyek JA1 érezzék magukat Aj otthonukban. CSAKY KAROLY, Kelenye A Csemadok losonci helyi csoportja mellett méködö Kocánk Ifjúsági klub az eltalt Madách napok éta Is komoly kulturális munkát végoz. Novemberben Liszt Ferenc emlékestet rendeztek a világhírű magyar zongoraművész és zeneszerző jubileuma alkalmából. Duray Éva és Regina Mária körültekintő és szorgalmas munkáját dicséri az összeállítás ás az előadás, melyet Csaba György és Molnár András szavalatai tettek színesebbé. A Korunk ifjúsági klub novemberben mig egy sikeres előadást rendezett. Losonc város története napjainkig címmel Cservenák Iván történész, a losonci járás levéltárosa tartott sikeres előadást. Z O ü üű it Z •0 a S. L. LOSONC u-1 LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELE féli misére, hogy az ott Jelenlévő boszorkányokat leleplezze. Előbb azonban a kemencébe jól betüzelt, és a kabátja zsebelt megtömte mák. kai, az ajtóra pedig felrajzolta a tikászvét (boszorkány-nyomot). Az éjféli misén, amikor a pap az úr,felmutatást végezte, felállt a székre, s meglátta mind a boszorkányokat, akik nagy szarvakkal, háttal álltak a templomban. Ezután Iparkodnia kellett, nehogy a boszorkányok széttépjék. Ütközben elszórta a mákot, amit a boszorkányoknak (madarak alakjában) fel kellett szedniük, s csak ezután követhették. Hazaérve első dolga volt bedobni a kemencébe a széket, nehogy a boszorkányok kezébe kerüljön. Ide már az ajtóra felrajzolt pentagramma miatt nem tudták követni. Luca napján sok helyen még ma Is találkozunk fehérbe öltözött, arcukaj. fátyollal elfedett alakokkal. Ezek ma már csak gyermekek, akiktől, ha meg Is kérdezzük, miért, hogyan s minek öltöztek fel, eltérő választ kapunk, vagy még azt sem. Így megy lassan feledésbe ez a féltve őrzött paraszti népszokás. Az elbeszélések alapján a Lucának öltözöttek hosszú fehér ruhát hordtak, kezükben tollseprű, meszelő vagy főzőkanál volt. A meglátogatott ház gazdasszonyát megtollseprűzték, a konyhában meszeltek, s ha hellyel kínálták őket, leültek. Ebből állapította meg a háztaszszony, milyen kotlósal lesznek. Az egész Luca napi szertartásnak szerencsekívánó Jellege volt. Csallóköz paraszt népének Jeles ünnepnapokhoz fűződő szokásai, hagyományai és hiedelmei a gyarapodást, a Jobb életet, megélhetést akarták biztosítani. A hétköznapok kemény, nehéz munkája után pihenést és szórakozást is Jelentettek ezek a napok. Oj erőt gyűjtöttek az elkövetkező feladatok elvégzésére, és Így azt Is mondhatnánk, hogy e Jeles napok mágikus célzatuk mellett lélektani Jelentőséggel Is bírtak. A huszadik század az atomkor százada. Interkontinentális és holdrakéták sikeres fellövését és pályáját figyeli nagy érdeklődéssel a falusi nép Is. Ne értsük félre, nem rosszhiszeműségből említem meg ezt, csak szeretném felhívni a figyelmüket, hogy e régi szokásokat lassan eltemeti a feledés, és legalább egy rovást csináljunk a kimúltak táblájára, hogy akik majd utánunk Jönnek, annyit tudjanak róluk — ezek Is voltak. SIDÖ FERENC Csallóközt Múzeum, Dunaszerdaheiy rrm17
