A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-18 / 51. szám

Népünk ünnepi szokásai révén megismerhet­jük a paraszti élet, a népi közösségek igazi élet­módját. Ezek Jellemzik talán a legjobban a csal­lóközi népet, a falu belső törvényeit és a pa­raszti kultúra lényegét is. Hosszú évszázadokon keresztül nemzedékről nemzedékre öröklődtek a népszokások, miközben eredeti értelmükből és célzatukból sokat vesztettek. A keresztény­ség felvételével a régi pogány hagyományokból sok feledésbe merült vagy pedig átalakult. Így került egyebek közt a téli napforduló ünnepé­nek helyébe a karácsony, a tavasziéba a húsvét stb. Nagyon sok helyen, főképp a parasztság körében, még ma is fellelünk olyan keresztény ünnepeket, amelyekhez még a pogány korból megőrzött hiedelmek és szokások kapcsolódnak. Ilyen keresztény ünnepek pl. a kisasszonynapja, búzaszentelés, nagyheti szertartások, minden­szentek és nem utolsósorban a Luca napja is. A Luca napja szorosabban a karácsonyi ünnepkörbe tartozik. Régebben, még « Gergely­­féle naptárreform előtt, az óv legrövidebb napja volt, mivel dec. 24-re esett. A nép sokáig nem tudta megmagyarázni eze­ket a természeti Jelenségeket, és ezért tiszte­letben tartotta ezeket a napokat. Ez a nap egyben az óesztendő befejezését és az ú] óv kezdetét is Jelentette, így azután a néphit szerint ez a nap egyaránt ártalmas és áldásos is lehe­tett. Ebből a kettősségből lehet azután a Luca naphoz fűződő babonákat, szokásokat megérte­ni. A falu öregebbjel közül még ma is sokan emlékeznek Ilyen babonás szokásokra. Ezek fő­képp varázslő és védekező célzatukkal az el­következő új esztendő sikerét szolgálták. A palócoknál Luca estéje valóságos ünnep volt, agy is mondhatnánk, ők őrizték meg leghüebben ezeket a szokásokat Luca estéjén nem volt szabad fonni, varrni, szőni stb. Estére mindenkinek otthon volt a helye. Pásztorok, kanászok az ostorukkal pattogtattak, gyerekek vasdorongokat vertek össze és kapukat dör­­gettek, hogy elűzzék a rossz szellemet. Csallóközben Is találunk hasonló babonás hiedelmeket. Luca napján a házból nem sza­bad semmit sem kiadni, mert ha az a bűbájo sok (boszorkányok) kezébe kerül, varázsla tukkal megronthatják az egész ház tájékát. Némely helyen viszont az a jámbor szokás Járta, hogy a gazdasszony a nádfedeles szom szédházból kihúzott egy szálat, és odatapasz tóttá a kemence oldalához. Ettől sok barom fija lett, míg a szomszédnak annál kevesebb. A fiaskukorlca flát, (ugyanazon a hajtáson nőtt kisebb cső), Luca napján ugyanabba a tálba morzsolták, hogy a tyúkok az elkövet­kező évben egy helyre tojjanak. Luca estéjén kezdték fonni a Luca-sugarat is, amit karácsony estig csináltak. A babona szerint az Igavonó állatok bármilyen terhet elhúztak, ha a gazda ezt az ostort használta. Tallós Prohászka István: Luca/árás. A Csallóközi Múzeum anyagából.I (Sídé Ferenc felvételei) Luca napján nemcsak a gazdasszonyclk, ha­nem a szerelmes fiatalok is szívesen folyamod­tak varázslatokhoz, amelyekből a házasélet és a Jövendő titkait vélték megtudni. Az egyik csallóközi faluban, Vajkán, Róza néni is ilyen varázslathoz folyamodott, hogy megtudja, ki lesz a férje. — Hát az úgy volt, kezdte, a még ma is fürge mozgású és Jó etn­­lókezőtehetségü Róza néni, hogy szerettem volna megtudni, ki lesz az uram. Ezért Luca napjára virradó éjjelre fejem alá tettem a kap­cámat, és így aludtam el. Reggel már korán keltem, és kimentem az udvarra. Alig néztem körül, egyszerre csak Jóskát pillantottam meg, amint éppen a töltésen ment az erdő felé, és rámköszöntött. A babona szerint Jóskának kellett volna Róza néni férjévé lennie. Kíváncsian kérdeztem te­hát: Mi lett Jóskával azután? Rövid hallgatás után így folytatta: Hamarosan udvarolni kez­dett, de a házasságból nem lett semmi, mert meghalt. ■ A Luca-napi szokások elyálaszthatatlan tar­tozéka az Ün. Luca-szóke készítésnek. A csallóközi hagyomány szerint a követke­zőképpen csinálták: 13 határ 13 fájából a 13. napra, vagyis karácsony estére kellett elké­szülnie. Ezzel ment el készítője azután az éj-LEVELEZŐINK ÍRJAK z O ü LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELE z O ü Ipolynagyfalu, ■ losonci járás községe s fel­­szabsdulás után mind gszdssági, mind kul­turális tárén rohamos te)lfidésnek indult. Sít Igazolják az áj lakóházak, az egészság­­flgyi központ, Ozlothálézat, a Jé közlekedés, a pormentes ét stb. A község az elméit évek­ben egyesült Szécsénkével és azóta a szövet­kezete 1« )61 gazdálkodik. A dolgozó szülőknek az ntöbbl Időkig sok gondot okozott az óvoda hiánya. A közel­múltban ez a vágyuk Is megvalósult: Avodét nyitottak a faluban. Egyelőre régi épületben helyezték el, de kezdetnek ez Is elég. A gyer­mekek ellátásáról Szobi Ilona gondoskodik, akt mindent megtesz, hogy a kicsinyek JA1 érezzék magukat Aj otthonukban. CSAKY KAROLY, Kelenye A Csemadok losonci helyi csoportja mellett méködö Kocánk Ifjúsági klub az eltalt Ma­dách napok éta Is komoly kulturális munkát végoz. Novemberben Liszt Ferenc emlékestet rendeztek a világhírű magyar zongoramű­vész és zeneszerző jubileuma alkalmából. Duray Éva és Regina Mária körültekintő és szorgalmas munkáját dicséri az összeállítás ás az előadás, melyet Csaba György és Mol­nár András szavalatai tettek színesebbé. A Korunk ifjúsági klub novemberben mig egy sikeres előadást rendezett. Losonc vá­ros története napjainkig címmel Cservenák Iván történész, a losonci járás levéltárosa tartott sikeres előadást. Z O ü üű it Z •0 a S. L. LOSONC u-1 LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELEZŐINK ÍRJAK - LEVELE féli misére, hogy az ott Jelenlévő boszorká­nyokat leleplezze. Előbb azonban a kemencébe jól betüzelt, és a kabátja zsebelt megtömte mák. kai, az ajtóra pedig felrajzolta a tikászvét (boszorkány-nyomot). Az éjféli misén, amikor a pap az úr,felmutatást végezte, felállt a székre, s meglátta mind a boszorkányokat, akik nagy szarvakkal, háttal álltak a templomban. Ezután Iparkodnia kellett, nehogy a boszorkányok széttépjék. Ütközben elszórta a mákot, amit a boszorkányoknak (madarak alakjában) fel kellett szedniük, s csak ezután követhették. Hazaérve első dolga volt bedobni a kemencébe a széket, nehogy a boszorkányok kezébe kerül­jön. Ide már az ajtóra felrajzolt pentagramma miatt nem tudták követni. Luca napján sok helyen még ma Is találko­zunk fehérbe öltözött, arcukaj. fátyollal elfedett alakokkal. Ezek ma már csak gyermekek, akik­től, ha meg Is kérdezzük, miért, hogyan s mi­nek öltöztek fel, eltérő választ kapunk, vagy még azt sem. Így megy lassan feledésbe ez a féltve őrzött paraszti népszokás. Az elbeszélések alapján a Lucának öltözöttek hosszú fehér ruhát hordtak, kezükben toll­­seprű, meszelő vagy főzőkanál volt. A meglá­togatott ház gazdasszonyát megtollseprűzték, a konyhában meszeltek, s ha hellyel kínálták őket, leültek. Ebből állapította meg a háztasz­­szony, milyen kotlósal lesznek. Az egész Luca napi szertartásnak szerencsekívánó Jellege volt. Csallóköz paraszt népének Jeles ünnepnapok­hoz fűződő szokásai, hagyományai és hiedel­mei a gyarapodást, a Jobb életet, megélhetést akarták biztosítani. A hétköznapok kemény, nehéz munkája után pihenést és szórakozást is Jelentettek ezek a napok. Oj erőt gyűjtöttek az elkövetkező feladatok elvégzésére, és Így azt Is mondhatnánk, hogy e Jeles napok má­gikus célzatuk mellett lélektani Jelentőséggel Is bírtak. A huszadik század az atomkor százada. In­terkontinentális és holdrakéták sikeres fel­lövését és pályáját figyeli nagy érdeklődéssel a falusi nép Is. Ne értsük félre, nem rossz­hiszeműségből említem meg ezt, csak szeret­ném felhívni a figyelmüket, hogy e régi szo­kásokat lassan eltemeti a feledés, és legalább egy rovást csináljunk a kimúltak táblájára, hogy akik majd utánunk Jönnek, annyit tudja­nak róluk — ezek Is voltak. SIDÖ FERENC Csallóközt Múzeum, Dunaszerdaheiy rrm17

Next

/
Thumbnails
Contents