A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-11 / 50. szám

Mintegy kétszáz ember Jelent meg a szép, tágas bácsi kultárhézban, hogy emlékezve az elvágzett munká­ra a megvitatva a jelen ás a Jövő problémáit tisztelegjen a Csemadok küszöbön álló IX. Országos Közgyűlése előtt s bizonyítsa, hogy a Csemadok tagsága és az egész csehszlovákiai magyarság érzi a haladás, az épitömunka szük­ségét, tud Józanul, előremutatón gondolkodni és — ami talán a legfőbb — szeret dolgozni. Az ünnepi taggyűlés, amelyen a Csemadok Központi Bizottsága részéről Lőrincz Gyula or­szágon elnök és dr. Szabó Rezső vezető titkár, a Komáromi Járási pártbizottság részéről pedig Kosztanko Antal vezető titkár Is részt vett, Var­ga Zoltánnak, a Csemadok helyi szervezete tit­kárának rövid, beszámolójával kezdődött. A be. számoló méltatta a helyi szervezetnek a leg­utóbbi országot konferencia őta végzett munká­ját, ám a hiányosságokról sem feledkezett meg. Búcs szövetkezeti község, s Szlovákiában évekkel ezelőtt itt nyílt meg az első szövetke­zeti klub. A falu kulturális életét, a tömegszer­­vezetek tevékenységét azóta ez a klub koordi­nálja, a az egyes tőmegszervezetek közt való­ban példás az együttműködés. A beszámolót több mint másfél érás vita követte. Retkes Lajos, a szövetkezet elnöke, mintán elégedetten állapította meg, hogy a falu szellemi színvonalénak emelkedését a mű­kedvelő csoportok tevékenységén kívül a fa­lusiak gondolkodásmódja, műveltsége, iskolá­zottsága, a község külseje, a köznapi munka kultúráltzága is Jelzi (s ennek a közös, kulié­ról! munkának szép példája a búcs! kultúrhéz: a szövetkezeti klub), fölemlitette a környék egyik legégetőbb problémáját: a szőlőtermelő szövetkezeteknek, amilyen a bécsi is, nincse­nek megfelelő szakembereik, mivel egósz Cseh­szlovákiában nincs magyar nyelvű szülészeti, Búcsi példamutatás vagy kertészeti technikum. Szoby Kálmánná arra panaszkodott, hogy színdarabokból és irodalmi összeállításokból nem éli elég bő vá­laszték a műkedvelők rendelkezésére. Kiss Mi­hály e pedagógusok bekapcsolódását hiányolja a falu kulturális életébe. Lőrinez Gyula, a Csemadok országos elnöke helyesli, hogy a fölszólalók nem csupán közsé­gük szőkébb problémáit tartják szem előtt. Volt idő, amikor tói rózsásan láttuk a Jövőt, ám rájöttünk, hagy józanabbal kell gondolkod­nunk, mind gazdasági, mind társadalmi kér­désekben. Szlovákia és Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának legutóbbi kongresszusa beha­tóan foglalkozott iparunk ós mezőgazdaságunk problémáival. A nemzetközi helyzet változása, a nagy selejtvetsztesig, s nem utolsósorban a tavalyi árvízkatasztrófa erősen megviselte nemzetgazdaságunkat. Az árvíz mintegy négy­szer lakóházat tett tőnkre, z még többet ron­gált meg. Am az elemi csapás mutatta meg a legjobban, hogy nőpsink le tudják küzdeni a nemzetiségi 6s egyéb kicsinyes súrlódásokat, s kéz a kézben, egy emberként vállalják e katasztrófs-okozta károk helyrehozását. Lörincz Gyula elvtárs aztán méltatta a Cse­madok tizenhét éves tevékenységét. A bécsi pedagógusok nevóben Török István),S a kilencéves Iskola igazgatóhelyettese kórt szót. Szerinte helytelen a pedagógusokra égy nézni, mintha semmit sem csinálnának. Vala­mikor két-három értelmisági élt egy falában, természetes tehát, hogy a kulturális élet Irá­nyítása reájuk bérűit; ma asonban, amikor falu­helyen is Igen suk embernek van már érettsé­gije, s amikor az általános Iskola követelmé­nyei mind nagyobbak, a tanítóktól nem várha­tunk nagyobb társadalmi tevékenységet, mint a község többi irtelmes emberétől. Ezenkívül a búosi tanítóság mér hosszú évek óta birkó­zik egy speciális problémával: nincs megfelelő­iskola épülotUk és óvodájuk. Kosztanko Antal, a CSKP Járási Bizottságának vezető titkára a szőlészeti és kertészeti szak­­káder-képzéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a komáromi járás részéről már javasolták egy szőlészeti-kertészeti technikum megnyitását Karvén. A pedagógusok tevékenységében mél­tányolta tanítóink önmüvelósét, hisz a tanítók nagyrésze maga Is tovább tanul, hogy ezáltai iskoláink színvonala emelkedhessék. A vita után Czekes József felolvasta a Cse­madok országos közgyűlésnek címzett távirat szövegét, amely büszkén jelenti be: Búczon a Közgyűlés tiszteletére 51 ű] taggal növelték a taglétszámot, s így elárték, hogy a község minden nyolcadik lakosa Csemedok-tag. Ez a falu Idejekorán megértette, hogy a kö­zösségben, az összefogásban rejlik a siker tit­ka. S a megkezdett éten nem áll meg, újabb és újabb eredményekre végyik. A Csemadok IX. Országos közgyűlése előtt Több mint négy év után ismét összejönnek a Csemadok kül­döttei, hogy kicseréljék tapasztalataikat, hogy megvitassák kul­túránk időszerű kérdéseit. Milyen gondolatokkal indulnak út­nak e küldöttek, s mit várnak a A naszvadl citeraegyüttes meg­szervezője. A régi clterásokből alig maradt hírmondónak vala­ki, pedig „dísznőbálokon“, toll­­foszt óban és egyebütt ahol na­gyobb társaság verődött össze, régente gyakran előkerült a cl­­tera: „gyalogszékre“ tették, úgy Játszották rajta. Méry Kálmán cl­­terazenekara héttagú, de hang­szert többet Is készítettek, egy régi cltera nyomán. A kát éve alakult kis együttes már több­ször fellépett; a jövőben a tán­cosokkal, énekesekkel karöltve be szeretnék mutatni az egykori népszokásokat. A kilencéves isko­lának jól működő mandollnzene­­kars Is van, az Idei járási alko­­lóversenyen a második kategó­riában a naszvadal mandolCnosok lettek az elsők. Méry Kálmánnak van néhány javaslata: rendezze­nek „Egy falu — egy nóta“ mű­lésétől a Csemadok tagjai? MÉRY KÁLMÁN, tanító, Naszvad sorokat (ami abból állna, hogy négy-öt helyi szervezet húsz-húsz perces részletekkből egy egész estés műsort állítana össze, s ezt sorra mind a négy-öt részvevő faluban bemutatnák, A naszva­­dlak külön büszkesége a felnőtt­­képzés: azok a felnőttek, akik valamilyen oknál fogva nem vé­gezték el az általános Iskola ki­lenc osztályát, hetente három­szor öt órát töltenek az iskola padokban. Ezt az esti Iskolát, amely egy évig tart, rendszere­sen tizenöt tanuló látogatja. E tanulók egyharmada kéri, a kilencéves Iskola záróvizsgája után tegyék nekik lehetővé, hogy Itt helyben a tlzenkétéves -iskolát Is elvégezhessék. Csemadok Országos Közgyű-BÍRÓ JÁNOS, banktisztviselő, Nagyudvarnok Az egy éve megalakult nagy­­udvarnoki helyi szervezet elnö­ke. A Du na szerdaihely tőszom­szédságában fekvő, 550—300 la­kosú községben rna harminc tag­ja van a Csemadoknak: főleg fel­­nőttek, szülők. A jövőben szeret­nének minőéi több fiatalt beszer­vezni, annál Is Inkább, mert Bí­ró János maga is fiatal még — öt éve érettségizett a torát jslaval közgazdasági középiskolán, s most az Allamt Bank dunaszer­­da’helyi fiókjában dolgoz k. Az udvarnokl fiatalok nagyobb része Dunaszerdahelyre, esetleg Nagy­­megyerre Jár munkába, de az es­téiket otthon töltik, hacsak nincs Szerdahelyen valami kulturális megmozdulás, esetleg táncmulat­ság. Mert Dunalszerdaihely tő­szomszédságában nehéz a roha­mosan fejlődő kisváros kulturá­lis életével lépést tartani, a Járá­si székhely könnyen fölszippantja a kultúra nagyudvamokt támo­gatóit, Tanfolyamok, előadások szervezésének a faluban nincs értelme, egyelőre tánccsoportra sincs kilátás. A télen egy szín­darabot akarnak betanulni, össz­hangba kell hoznlok a Csemadok és a CSISZ tevékenységét. Kultúr, házukat — egy régi kastély — ez Idén tatarozták. CSISZ és egyéb konferenciákon Bíró János már részt vett, mégis örül a kon­ferenciának, mivel reméli, ott alkalma nyílik különböző vidé­kek küldötteivel megismerkednie, s a tapasztalatcsere után a dun-a­­szerdahelyl Járás helyi szerveze­tei még nagyobb lendülettel fog­nak dolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents