A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-27 / 48. szám
•*Tt INDIÁNOK egykor és MA Az észak-amerikai indiánok túlzott „népszerűsége" sok félreértést okozott. Rengetegen vannak, okik Amerika valamennyi őslakóján az észak-amerikai indiánokat, sőt közelebbről az ún. prémi indiánokat értik. Pedig az észak-amerikai indiánok a Kolumbus előtti időkben az Újvilág indián lakosságának mindössze egy huszadát tették ki, ma pedig csupán egy ötvenedéti Az indiánok 98 százaléka tehát Közép- és Dél-Aimerikóban él. Itt alakultok ki az indián őskultúrák is: a perui inkák, a mexikói maják és az aztékok fejlett művészete. A számira nézve csekély észak-amerikai indiánok e szempontból is csak alárendelt, bár nem lebecsülendő szerepet játszottak. Hírnevüket elsősorban a földéhes európai telepesek, a pusztító „tüzes vízzel" kereskedő prémvadászok, az aranyásó kalandorok és a kereskedelmi társaságok érdekeit tűzzel-vassal Az apacsok főnökével, a bátor Winnetouval már megismerkedhettek a Hét olvasói, a mozilátogató közönség, de bizonyára sokan vannak olyanok, akik az eredeti May Károly regényeket és James Fenimore Cooper nem kevésbé érdekes Bőrharisnya történeteit is olvasták. E könyveken generációk nevelkedtek fel, több mint fél évszázada már, hogy a gyermekvilágban tartja magát az indián-romantika, mely napjainkban új reneszánszát éli. Erről nemcsak az indián filmek, de a játék- és szuvenír-ipar is kellőképpen gondoskodik. Dehát mit tud az átlag olvasó az amerikai kontinens őslakóiról, az indiánokról? Hogy éltek valaha és hogy élnek ma a „vörösbőrűek"? Erre a kérdésié próbálunk választ adni Miroslav Stingl: Indiánok tomahawk nélkül c. könyvének felhasználásával. védő sorkatonaság eíleni bátor, de kilátástalan harcaiknak köszönhetik. A MAYFLOWER ÉS PILGRIMEK Míg Közép- és Dél-Amerrkót a spanyol és kisebb részben a portugál conqutstadorok hódították meg, Észak-Amerikát, ha nem Is az angolok fedezték fel, de ők kezdtek hozzá meghódításához és — betelepítéséhez. 1620-ban érkezik Észak-Amerika partjaihoz a legendás Mayflower százegy „pilgrim"-mel, kivándorlóval, akik a vallási üldözés elől menekültek Angliából. Ezzel kezdődik Észak-Amerika tulajdonképpeni betelepítése fehérekkel. A keleti partokon épülnek az első városok, így például holland telepesek nem egész 200 mai koronáért vásárolják meg a Manhattan szigetet s itt és környékén alapítják a kis Nieuw Amsterdam telepet, melyből a világ legnagyobb metropolisa — New York fejlődött. Észak-Amerika hatalmas területein számtalan Indián törzs élt, bár olyan nagy és gazdag birodalmak, mint amilyeneket a Kolumbus előtti időkből a mai Latin-Ameriko területén ismerünk, Itt nem alakultak ki. Antikor a XVI. század első felében az első európaiak érintkezésbe kerültek az észak-amerikai indiánokkal, a Rio Grande del Nortétál északra minegy 400 indián törzs élt. Csodák csodáia, de abban az időben a mai „prérilakó“ indián törzsek közül egyelenegy sem élt a prérinl A qyaloqos indián nem tudott behatolni a végeláthatatlan prérire. Csak a préri keleti Deremén éltek a mai Nebraska, Észak- és Dél- Dakota területén. A folyamok torkolatában, ahol kukoricát és babot lehetett termeszteni. Csak, amikor a XVI. századig a prérik határain kívül élő s vagy vadászatot (pl. klowa és a kommancs törzsek), vagy primitív földművelést űző (csejennek a Red Rivemél, Észak-’Dakotában) indiánok lóhoz jutottak a fehér telepesektől, nyílt meg a végtelen préri a számukra. A préri lakó indián élete két állattól füaaött. Az első volt a bölény, a második a fó. A bölénv ma az állatkertek legritkább, eavik legértékesebb lakója: De amikor az első fehérek Amerikába érkeztek, még miliószám legelésztek a prérin. PONTIAC FELKELÉS A XVIII. században az Ottawák főnöke, Pontiac egyesítette az indián törzseket, az irokézek kivételével. 1763-ban kezdődött az általános felkelés. A terv egyszerű volt. A szabad indián területeket egy erődsáv választotta el az angol telepesek birtokaitól. Ezeket az erődöket akarták az egyesült Indián törzsek, az Ottawák pottawatomik, wyandotok, shawneek, delawarok sorban elfoglalni. Ez részben sikerült is nekik, a három legfontosabb erőd - Detroit, Fort Rítt és Fort Mickanaw - azonban sikeresen ellenállt, a harcosok kedvüket vesztették és amikor Ohióban a shawneek és a delawarok vereséget szenvedtek a Henry Bouquet vezette angol csapatoktól, s mivel Detroit, az akkori brit Észak-Amerika kulcsa még mindig ellenállt a Pontiac vezette indián felkelésnek, 1767. augusztus 17-én a missisaugasok főnöke törzse nevében békét kért. Ehhez a pottawatomik, a wyandotok és más törzsek is csatlakoztak. így végül Pontiac egyedül maradt az Ottawákkal, s ezért utolsó hűséges harcosaival viszszavonult a miamik földjére, ahol később máig sem tisztázott körülmények között saját törzsének tagjai megölték. hét METACON FEJE Az első fehér telepesek után újabb és újabb földéhes kolonisták érkeztek Észak-Amerikába. Az indiánok csakhamar megismerkedtek a hódítók legfőbb jellemvonásával — a becstelenséggel. Az indián egyszerűen el sem tudja képzelni, hogy meg ne tartsa adott szavát. A fehérek pedig minden egyes szerződést felrúgtak, amit az Indiánokkal kötöttek. És raboltakl Elrabolták az indiánok szabadságát és földjét. fgy nem sókkal azután, hogy a XVII. század elején megindult a keleti partvidék intenzív gyarmatosítása, első ízben kelnek fel az indiánok, hogy nyíllal és tomdhawkkal védjék f»eg földjüket. A XVII. században a sok híres indián törzsfőnök közül kitűnt Metacom, a wampanoaq törzs főnöke, aki egyesítette az úl-angllal indián törzseket, a fehérek Brit Amerikában akkor meglevő 90 városa közül hatvanöt megtámadott, tizenkettőt elfoglalt és felperzselt. 1677. augusztus. 12-én azonban a Rhode Islandon vívott csatában elesett, I
