A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-20 / 47. szám

.1 kos s n i D o m A városba érkező utas első és felejthetetlen élménye ä város szi­vében emelkedő, az évszázadokkal is dacoló hatalmas dóm, amely a csúcsíves építkezés remeke. Annyira hozzátartozik a város képéhez, hogy már Kassa nevének említésére is önkéntelenül felmerül tuda­tunkban a dóm képe. A XIV. században kezdték meg az építését, a régi templom helyén, mely már a XIII. században megvolt, de elpusztult. Királyaink: Róbert Károly, Nagy Lajos, majd Zsigmond, de főképpen Mátyás, nagy ösz­­szegekkel segítették az építkezést. Mátyás emlékét őrzi a befejezetlen déli torony falán birodalmának kőbe faragott címere, valamint az ún. Mátyás lámpa, mely eredetileg a templom déli bejárata előtt, a szabadban állott. A templom kelet-nyugat irányban épült a város szívében. Az öthajós dóm főbejárata a két mellékbejárattal ellátott nyugati kapu. A kapu felett kőbe faragott domborműves kép: Jézus az Olajfák hegyén, mel­lette az alvó tanítványok, Judás csókkal árulja el a mesterét, jobbra fent az atyaisten alakja. Középen fent kőből faragott csúcsíves díszí­tésű kis fülkében a fájdalmas szűzanya, ölében a keresztről levett Megváltóval és legfelül, a tympanonban Veronika kendője. A főhajó nyugati oromzatának középső mezején Kassa város cí­merével díszített konszolon a dóm védőszentjének, Szent Erzsébetnek a szobra áll, kezében a templom kicsinyített mását tartja. A nyugati kaputól északra van a 59 m magas északi torony kis be­járata, felette a város legrégibb címere, amelyet 1369-Jien Nagy Lajos királytól kapott és az 1462-es évszám. Az északi torony négyzetes alapon áll, a harmadik emelettől nyolcszögletes, az oldalán csigalép­csős tornyocska van. A templommal egyidőben épült. Negyedik eme­letének nyugati ablaka fölött az V. László által 1433-ban adományozott, koronával bővített városcímer látható. A legfelső, ötödik emelet keleti oldalán lovagi sisakkal díszített cimerpajzs és felirat: Anno domini 1497 E. Ez a város 1491—92-i ostroma idején megsérült torony helyre­állításának idejét jelzi. A torony legfelső emeletén volt a toronyőrség szobája. A körbefutó erkélyről már ősidők óta őrök ügyeltek fel a vá­ros biztonságára és dobbal, szócsővel, zászlóval, lámpával adtak jelt a lakosoknak a fenyegető veszedelemre. Az erkélyen kis harang is volt, este ezzel figyelmeztették a falakon kívül tartózkodókat a város kapuinak bezárására. Később a város tűzoltósága állandó őrséget tartott fent a toronyban, mely a keletkező tüzeket figyelte és azonnal jeleztek. Ez a szolgálat az új és modern tűzoltólaktanya felépítésével megszűnt és azóta a toronyőrség szobája üresen áll. A dóm második bejárata a leggazdagabb díszítésű északi vagy ún. arany kapu, mert egykor a kapu domborműveit aranyozás díszítette. A kapubejáratot középen kettéválasztó oszlopon Árpádházi Erzsébut szobra, aki a templom védőszentje volt, vele egyvonalban kőből fara­gott baldachinok alatt kőtalapzaton Szt. Imre, Szt, István, Szt. László és Szt. Henrik szobrai állanak. A kapu fölötti tympanon kettős meze­jében az utolsó ítéletet megelevenítő dombormű látható. Az északi kapu fölött emelkedő kereszthajó faragott díszítésű hom­lokzatán Róbert Károly, Nagy Lajos és édesanyjának, Erzsébetnek szobrai láthatók. A déli részen lévő kapubejárat szintén építészeti remekmű, de elté­rően a két bejárattól ezt csarnokszerűen képezték ki és szobrokkal díszítették. A kapubejárat fölötti kereszthajó oromdíszítésében Mátyás király embernagyságú páncélos kőszobra áll. A dóm déli falán a csonkato­rony mellett, napóra van, mellette az 1474—77-es évszám. Ugyanebben az évben kezdték építeni a déli tornyot, de az építkezés Mátyás király halálával abbamaradt. Azóta sem épült fel, a mai napig is Mátyás tornyának nevezik. A templom tetőzetét égetett színes zománcos cseréppel fedték. A te­tőszerkezet középső részén emelkedik a 22 méter magas, nyolcszögletű favázra vörösrézből épült karcsú, magasbatörö ún. nyeregtorony, ezt a legutolsó restaurálás alkalmával, 1893-ban emelték. A dóm belseje öt hajóra tagozódik. A főhajó keleti részén van ICsendélet a parkban a szentély, amelynek fő ékessége a 11 méter magas, az 1474—77 évek­ben készült szárnyas főoltár. A középszekrény hármas fülkéjében Ma­donna a kisded jézussal, baloldalról Árpád-házi szt. Erzsébet, jobb oldalról a bibliai szent Erzsébet, Zakariás feleségének fából faragott szobra áll. A főoltár szárnytábláin összesen 48, aranyos keretbe foglalt festett képet láthatunk, amelyek Árpád-házi szent Erzsébet életének egyes mozzanatait, valamint bibliai eseményeket ábrázolnak. A főoltáron kívül még 12 mellékoltár is van, ezek közül legrégibb a „Mária“ látogatása“ 1316-ból, „Szűz Mária halála“ szintéj] a XVI. század elejéről és a Szent Antal oltár. A főoltárral együtt csak ezt a három oltárt sikerült kimenteni az 1356-i nagy tűzvészből, amikor a dóm és csaknem az egész város a lángok martaléka lett. A szentély és a főhajó találkozásánál az északi oldalon emelkedik a 16. méter magas, koinlósi kőből faragott szentségház, Lapicida István munkája, melyen 1468—77-ig dolgozott. A dóm északi mellékhajójában van a Szent István kápolna, amely­nek falában öt, fehér márványból faragott eredeti sírkövet helyeztek el: Zrínyi Ilona 1703., II. Rákóczi Ferenc 1733., Bercsényi Miklós kuruc hadvezér 1725., szarvaskendi Sibrik Miklós udvarmester 1735., és Esz­­terházy Antal hadvezérnek az 1722. évben állított síremlékei. A kápolna alatt, az egykori altemplomban van a Rákóczi sírbolt. Itt pihennek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társainak ham­vai, melyeket 1906. október 29-én hoztak haza Törökországból Kassára és országos ünnepség keretében helyezték el a templom kriptájában. A sírbolt vasrácsos ajtóval elzárt bejárata az északi kapu mellett van. A bejáratnál kőből faragott, térdeplő csuklyás szerzetes, kezében a fejedelem címerét tartja. A bejárat fölött a falra illesztve található a fekete gyászlobogő Rákóczi fejedelmi címerével, melyet 1906-ban, a temetésen használtak. A sírboltba 17 kőlépcsőn jutunk le, ahol négy hatalmas kőkoporsó van elhelyezve. Középen áll II. Rákóczi Ferenc kőszarkofágja, amely­ben a fejedelmen kívül édesanyja, Zrínyi Hona és első fia, Rákóczi József nyugosznak. A sírbolt déli falánál van Eszterházy Antal, a feje­delem tábornokának kőkoporsója, az északi falnál, a sírbolt ablakánál Sibrik Miklós, Rákóczi udvarmesterének kőkoporsója és végül a sírbolt, nyugati oldalán lévő negyedik kőszarkofágban Bercsényi Miklós had­vezér és második felesége, Csáky Krisztina hamvai nyugszanak. Ugyancsak az északi mellékhajó kapuja fölött látható a II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére festett falikép, Dudits Andor munkája, melyet az 1914—16-os években készített. A hármas tagozódásű freskó II. Rákóczi Ferenc életsorát mutatja be, a bölcsőtől a haláláig, és Kassán 1906. okt. 29-én végbement temetéséig. A kép alsó részén, középen látható a fejedelem kőkoporsója. A fél­köríves alsó rész feletti lépcsőzetes mező Rákóczi életének emelkedő, majd hanyatló korszakait mutatja. A kép bal sarkában látjuk mint kisdedet, édesanyja, Zrínyi Ilona ölében, az első lépcsőn mint tanuló ifjút, nevelője, Kollonich érsek oldalán, a következő lépcsőn hátra­kötött kézzel, megbilincselve, nagysárosi elfogatását ábrázolja. A legfelső fokon lóháton látjuk mint szabadsághőst, a dicsőségének tetőfokán Bercsényitől és hűséges embereitől körülvéve. A kép többi része a hanyatlás korszakát mutatja. A száműzött Rákóczit XVI. Lajos francia király, majd a lépcső legalsó fokán III. Ahmed török szultán fogadja. A kép jobb sarkában látjuk a bujdosó fejedelmet, amint fejét a tenyerébe hajtja. Rodostón hűséges íródeákjával, zágoni Mikes Ke­lemennel együtt hallgatja a Márvány-tenger mormolását, a tenger habja fölött futó szél zúgását. Ezt érzékelteti a festő a fejedelem lábainál fodrozódó hullámokkal. A legfelső részen vízszintes síkban kerettel körülfogott képeken Rákóczi és bujdosó társai hamvainak hazahozatalát és kassai teme­tését láthatjuk. A dóm déli mellékhajójában áll a bronz keresztelőkút. A románstílű, kehely alakú bronz medence, melyet szalagok, sasok és oroszlánok alakjai díszítenek, a XIV. század elején készült. A keresztelőkút fedele későbbi eredetű. A főhajó nyugati kapuja fölött van az orgonakarzat, itt van a dóm hatalmas orgonája, amely már újabb alkotás, a pécsi Angszter cég készítette, harmonikusan illeszkedik be a templom belső berendezé­sébe. A főhajó és az északi kereszthajó találkozásánál van a vasráccsal védett, csúcsíves stílusban készült szószék. Ez is már újabb alkotás, alapját a kassai Várhegyen fejtett sienit szolgáltatta, az oszlopai sik­lósi márványból készültek, finoman, csipkés díszítéssel kifaragott kő­korláttal, az evangélisták és szentek szobraival. A főhajő közepén lógó hatalmas csillárt a kassai dohánygyár dol­gozói adományozták 1901-ben, villanyvilágításra átszerelve azóta is az istentiszteletek fényének emelésére szolgál. Évszázadokon át a dóm mindig osztozott a város sorsában. Voltak dicsőséges, nyugodt időszakok, de sokszor alapjaiban fenyegette a vá­rost és fő díszét, a dómot is a pusztulás. Így 1490—91-ben János Albert lengyel herceg ágyúi rongálják meg a templom falait, 1536-ban a lángok martaléka lett, 1706-ban Rabutin császári hadvezér ágyúi tesznek kárt benne, 1834-ben földrengés gyengíti, 1845-ben a Hernád áradása mossa ki az alapjait. Az elmúlt évszázadok alatt számtalan javítást, erősítést végeztek rajta, de ez nem volt elegendő. A XIX. század utolsó felében a falak tartópillérjei meglazultak, a mennyezeten hatalmas repedés tátongott, akkor sürgősen hozzáfog­tak, állami támogatással, a javításhoz, hogy a templomot az összedő­­léstől megmentsék. A renoválás során kapta a dóm mai belső és külső alakját, ekkor került a tetejére a nyeregtorony. A több éven át tartó munkálatok befejeztével 1896-ban a templom újraszentelése után, ünne­pélyes keretek között megnyitották a hívők számára.

Next

/
Thumbnails
Contents