A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-20 / 47. szám
Park a színház előtt Üzletnegyed A gyerekek szívesen játszanak a galambokkal ben £ EL“# äz ArPád“k idejéa VártS rÍmlTf'6] tan»^odnák temető 'mLa“^bb, rí* \mai kÖZ‘ sőbb,IváSn1-1e,en elPusz,u|t S ké “2* b-t^^W^le^S kassai vonatkozású öklévé) ifni är^sy-s-aS iä"ä‘4s ira ^ núskodik a é *' erro! tavele (1307] amely szabadal°mle-11 yen nemű okim Ka, feg,ré8íbb tőnek földrajzi ^ *assa helyze-S,; *“>”-»"!« »«SE; usszeiKoto öt mentén feküdi 7 saafs,i"TM"" '•»* .■úbanr'a Ä “" Vátbs ba«te le 1312-ben J 0móriéiTM gyöz' Máté PártWvelt Há®böf ’ ^ák sras'p '«a városok sorába Ä Ä* vei később pedig 13rq ho / év~ adományoz a városiak ? C mert első ismert *’ a,aeJy az Zsigmond k“á?vyf*' V"i0S' címRr-Kassát, s ezekbW azg!dőkhdV6:te rágzik legjobban a kereskedő, W' és céhélet a , eiejn iaa,mr^^áotipot á^ Ä Sffiékkfsb tempiom b" «ékesegybáf ^It^zeen't Erzsébet majdnem száz évig mítótt ?u.nkd a .T’r'61-2 st fa kapuényahTa'iáafat0k idején íi9k' Sám. a húsznál ,SZ S2ékeIt Kaskirály vetett vége? Táeí h Mátyás bőkezűen támovánltSágait- Mátyás zéseit is i554 ShaoUa 3 d6m építke«tok kezdetkor naf!?rf hadiá ország-i főkaoUén ® /elso'!rn!agyarl«t a8 Város PÄ i8 vész pusztított Kassán c tŰZ~ leéeet- a ja J'd;>san, s a dönt ís varbav’ A döm harangjai megöl sf^oHrssrSSíssíe 1567-ben ide helyezik a Sző sí Kamarát ifié? . y Z!ií a Szepe-5S* Ä 2% rÄrii két évet tölt Kassán s lkát®1 István 619-ben vonul be Kassára s u" gsratsars?* mst.ék el a dómban, miután 1906- n hazahozták Rodostóból Ver együtt helyezték örök nyugalomra , r/J?nakl Zrínyi ^n!Z Z tehány Jóemberének hamvast is Rákóczi idejében több nagy őst káéi’tTta le Kassa birtokáéu es ezekben súlyos sérüléseket szenvedett a város Kassa már a középkorban Is kulturális központ volt Kisdy Benedek egri érsek 1657-ben egyetemet alapított Kassán, amely néhány év múlva teljesen egyenrangúvá vált Európa többi egyetemével. A kassai egyetem fennhatósága alá tartozott a helybeli nyomda is. A Bach-korszaikban jogakadémia lett az egyetemből, s 1912-ben az Is megszűnt. Más művelődési Intézmények Is működtek a városban, s különösen a kuruc háborúk utáni nyugalmasabb évtizedekben erős bástyája lett a város a magyar művelődésnek. Az első színház 1781-ben épült Kassán, de eleinte csak német szó hangzott a színpadon. A magyar színjátszás története 1816-tal kezdődik. Sóikéig a magyar irodalom és könyvkiadás fontos központja is volt a város, s itt alapította Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Barótl Szabó Dávid a Magyar Múzeum c. folyóiratot. A szabadságharc idején Kassa a híres 9. pirossipkás honvédzászlóaljat állítja ki, amelynek nevéhez annyi dicsőséges harc emléke fűződik. A város az 1848. dec. 11-i kassal csata után a császáriak kezére jut, míg 1849, február 9-én Görgey hadai, 1849. jún. 24-én pedig az orosz csapatok vonulnak be. Erősen emelkedett Kassa forgalma és jelentősége a múlt század 70-es éveiben a tiszavldéki és a kassai-oderbergi (Bohumín) vasútvonal megnyitásával. Az első világháború^ végén 1918 decemberében cseh csapatok vonultak be a városba. {A magyar vörös hadsereg 1919 június-júliusában átmenetileg ugyan elfoglalta Kassát, de a nyugati nagyhatalmak felhívására visszavonult. A Magyar Tanácsköztársaság példájára és támogatásával alakult meg 1919 nyarán Eperjesen a Szlovák Tanácsköztársaság. 1919-ben vált tehát Kassa Csehszlovákia részévé. Azóta a város a magyar kisebbségi élet egyik nagyon fontos központja lett. Különösen jelentős szerepét játszott a két világháború közötti időben a Kazinczy Társaság, amely a művelődésügy egész területén állandóan harcolt a magyarság jogainak érvényesítéséért. 1938-tól 1945-ig Kassa Magyarországhoz tartozott, de a második világháború befejezése után Ismét Csehszlovákiához csatolták. A város különösen az utolsó 10 évben fejlődött sokat. Számos ipari üzem létesült, s ezek közül ís legjelentősebb a Kelet-szlovákiai Vasmű. Az ipari építkezésekkel párhuzamosan épülnek az új lakótelepek a város különböző részein. De ez már nem a múlt, hanem a jelen, amelynek mindnyájan tanúi vagyunk, Már az Árpád-házi királyok ide jében nagy mezőváros volt. A királyi szekeresek állomáshelye és lakhelye volt, és ezért nevezték ebben az időben Szekeresfalvának. A tatárjárás alatt a helység lakossága a Szepességre költözött, s miután visszatértek, a környék lakossága szepesieknek, másként szepsieknek nevezte őket. így nyerte jelenlegi elnevezését. Szepst már Zsigmond király idejében is virágzó városka volt, jó boráért a lengyelek is lejöttek, jiskrának huszita vára volt itt, amelyet Hunyadi János romboltatott le. A városka sokat szenvedett a török hódoltság idején is, mert a Kassa jelé vezető útvonal mellett fekszik, s az oszmán hadak hét sokat pusztítottak ezen a környéken. Az átmenő forgalom, a régi nagy hírű borkereskedés a folytonos har cok miatt szünetelt. 11. Ferdinánd 1629-ben vásártartási jogot adományozott a városnak. A XVIII. század elején pestis pusztított a helységben, aminek következtében a lakosság nagyon megritkult. A városka a múltban a kisebb mezővárosok sorába tartozott, az utóbbi évtizedekben azonban erőteljes fejlődés tapasztalható az élet minden területén. Az első világháború végéig a csereháti járás székhelye volt, utána 1960-ig a szepst járás székhelye lett. Jelenleg a kassai járáshoz tartozik, s ezért sok hí vatal elköltözött a városból. Az egykori Torna vármegye székhelye volt 1881-ig, mikor a különálló megye megszüntetésével elvesztette előbbi rendeltetését. Mellette a mészkőhegy ormán messzire látszanak Torna várának romjai. A várat a XIII. században építették; többször cserélt gazdát, a Bebek-család birtokolta, a török foglalta el, gyakran változtatta birtokosait a kuruc-labanc harcok idején Is, végül Schultz császári tábornok leromboltatta a várat, hogy a felkelőknek ne nyújtson menedéket. A helység már a tatárjárás előtt, majd IV. Béla király uralkodása végén is királyi birtok volt. Későhb a Tornai család tulajdonába került. Torna 14764jan szabadváros lett. A megye törvénykezési székhelye volt egészen addig, amíg a megyét össze nem vonták Abauj vármegyével. Római katolikus temploma a XV. századból való, amelyben több szép barokk freskó látható, A régi okmányokban Ág, Ayh néven szerepel, s 1357-ig királyi birtok volt, amikor Nagy Lajos a Tornai családnak adományozta. A török ellent harcokban a szabadságért folyó küzdelmek elkerülték, mert nehezen megközelíthető völgyben feküdt.
