A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-20 / 47. szám
SMI O MIKES ÉVA és NÉMETH JÓZSEF műsorából ,—,T ANGELA pali BÁGYA András és SZENES Iván Copyright 1966 by Zeneműkiadó Vállalat. Budapest Németh József Pályafutását külföldi szerepléssel kezdte: 1962-ben Romániában mutatkozott be a nagyközönség előtt. Esztergályos volt, közvetlen modoráért nagyon szerették a gyárban, ma Is szereti közönsége kellemes, meleg hangfáért. A romániai szereplést a lengyel, majd 1963-ban az NDK televízió meghívása követte. A nagy nemzetközt sikerek után következtek az első magyar feliepések. A csehszlovákiai közönség Is személyesen Ismert Németh Józsefet, hisz több filmben szerepelt, különösen nagy sikere volt a Patyolat akcióban. A lassú számok kltürtö előadója. Hírnevét a „Kicsit szomorkás a hangulatom“ — Nádas Gábor szerzeménye tette telfessé. Számtalan lemezfelvételén gitáron kíséri önmagát. Az itt között számot Báyya—Szenes „Angela“ című dalát a szerzők az ö számára írták. Az énekes a színház szerelmese ts. Sok színházi fellépés van mögötte. —Sz— A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és elörefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe. FABRY ZOLTÁN A kassai A kassai Járás mai magnagyobbodott területe az 1960-as közigazgatási átszervezés után alakult ki. Azelőtt a kassai és a szepsi járásra tagolúdott. A Járás teljes egészében a volt AbattJ-Torna vármegye északi részén fekszik, s ezért sorsa és múltja a történelmi Idők kezdetétől, az eUő világháború végéig, azonos a vármegye múltjával ás történelmével. Már az őskorban lakott terfilet volt. Ezt bizonyítják a föld mélyéből napvilágra került őskori tárgyak, régészeti emlékek. Történetirőink szerint ez a terület a XI. században a Hernád mentén északra nyomuló kabar törzs, illetőleg az ebből származó Aba-nemzetség birtoka volt. A XII. században kezdődik a németség betelepülése járásunk területére. Ennek során népesül be a Bódva-völgye és fejlődik várossá Kassa. A premontreiek Jászón teremtenek európai színvonalú művelődési központot. A tatárdúlás Járásunkat sem kerülte el, de az újjáépítés mindjárt a tatárok kitakarodása után megindult. A muhi csatából menekülő IV. Béla király a Torna környéki erdőségekben és a szádelöl völgyben Is rejtőzött. Emlékét mindmáig megőrizte a vidék népe. Torna vára a tatárjárás utáni időkben kezd feltűnni az okiratokban. IV. Béla Tekus sárost ispánnak adományozta a várat, akinek utódai a Tornai nevet vették fel. A huszita háborúk idején Kassa és a járás egész területe jiskra kormányzása alá került. A husziták ellen előbb Hunyadi János harcolt, aki leromboltatta Szepsi várát, végleg azonban csak Mátyás királynak sikerült Jlskrát meghódolásra kényszerítenie. A lakosság a török által meg nem szállt mai Szlovákia területére szorult, s Így a nemzeti felkelésekben Kassa fokozottabb szerepet Játszott. A Járás sokszor szenvedett a Kassa birtoklásáért folytatott harcokban mind a török, mind a későbbi kuruc időkben. Az erdélyi fejedelmek: Bocskai István, Bethlen Gábor és a Rákóczi család egyképpen törekedett Kassa birtokolására. Különösen II. Rákóczi Ferenc alakja és korának eseményei élnek még ma is elevenen az itteni néphagyományban. Hosszú idő telt el addig, amíg a Habsburg uralom ellen a nemzet újra egységbe kovócsolódott, 8 elkövetkeztek az 1848—49-es esztendők eseményei. A szabadságharcból a járás népe is kivette részét ás Kassa közelében két csata folyt le a honvédség ős az osztrák hadsereg között. A legendáshírű 9. (pirossipkás) kassal honvédzászlóalj derekasan küzdött az igaz ügy oldalán. A szabadságharc bukása után a németesítés nagy erővel lndnlt meg és német lett a tanítás nyelve a kassal középiskolákban Is. A hírhedt és gyűlölt Bach-korssak bukása után az enyhülés Időszaka következett, és az erőszakos németesltö törekvéseket megértőbb és emberibb politika váltotta fel. A kiegyezés utáni látszólagos rendezett gazdasági és társadalmi viszonyok sok megoldatlan problémát takartak. Esek közül Is a legsúlyosabbak voltak a kényszerű kivándorlás, a parasztság ás a munkásság nehéz helyzete és a mindinkább éles ellentéteket kiváltó nemzetiségi súrlódások. A XX. század elején nagyszabású ünnepség színhelye volt Kassa, amelyen nemcsak a Kassához küseleső, de a messzibb falvak népe is részt vett. Másfélszáz év után végro sor kerülhetett a száműzött fejedelem, a Rodostóban elhúnyt Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalára. A nagy esemény 1906-ban zajlott le, és a részvevő nép könnyes szemmel búcsúzott a hajdani magyar, szlovák és ruszin Jobbágyok által tisztelt nagyságos fejedelemtől. Az első világháború vérzivataros éveiben sokat nélkülözött járásunk népe is nagy veszteségeket szenvedett. A háború végén (1919-ben) a trianoni békeszerződés ezt a területet Csehszlovákiának Ítélte, s akkor vált Kassa Kelet-Szlovákiai fővárosává. Az 1938-as bécsi döntés következtében a járás nagy része és Kassa egy ideig Magyarországhoz tartozott, de 1945 óta ismét a Csehszlovák Köztársaság része lett.
