A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-13 / 46. szám

A monumentális szfinxet rabszolgák hozták ... Caesar felesége, Calpurnta ts az ün­nepi felvonulást nézte VIH. Az tmperátor büsz kén ftgyelte az ün Caesar útra kelt... Kleopátra a napokat népi menetet türelmetlenül számolgatva várta vissza sze­relmét, gyermeke atyját... Az imperátor, a félelmetes római hadve­zér Afrikában, Kis-Azsiában háborúskodott, és az egyik csatát a másik után nyerte. Két évig portyázott, két éven át különböző keleti országokban gyűjtötte a hadizsák­mányt, majd visszatért Rómába. A rómaiak határtalan lelkesedéssel fogadták a nagy hadvezért, a bölcs imperátort. Szinte felbecsülhetetlen értékű kincseket: aranyat és drágaköveket hozott Caesar a le­tiport távoli országokból. Az értékes hadi­­zsákményra külön őrség vigyázott. Rabszol­gákat és szép rabszolganőket is hoztak ma­gukkal a katonák. Amikor a nagy hadvezér visszaérkezett Rómába, nagy ünnepséget rendezett. A nép örömmámora leírhatatlan volt. A szenátorok között azonban sokan vol­tak, akik irigykedve fogadták Caesar sikerét Ahol csak tehették, lealázóan nyilatkoztak imperátorukrói. Caesar hazaérkezése ntán olyan parádés­­ünnepséget rendezett, melyre a történelem folyamán még nem volt példa. A Forum Ro manumon, a római főtéren rendezte meg a színpompás győzelmi ünnepséget. A felvo nulást a kürtösök nyitották meg, majd harci díszben a lovasok következtek. A szenátus tagjai is a felvonulók között menetellek. Rabszolganők, gyönyörű külföldi táncosnők festőién szép ruhákban, táncolva vonultak el a trónján ülő Caesar előtt. Az imperátor büszkén figyelte az ünnepi menetet és győztes légióinak felvonulását. Caesar mellett Octavius és Marcus Antonius állottak. Caesar nevelt fia, Octavius mere­ven, mosoly nélkül figyelte a színpompás felvonulást, a hű Marcus Antonius pedig el ragadtatéssal nézte az ünnepséget. És következett az ünnepség fénypontja .. az, amit a világon még senki sem látott.. Hatalmas termetű rabszolgák egy monumen­tális egyiptomi szfinzet hoztak, mely szín­­arannyal és drágakövekkel volt kirakva ... A szfinz tetején elhelyezett emelvényen szikrázó drágakövekkel díszített aranytró­nuson a leggazdagabb antik ország, Egyip­tom királynője: Kleopátra ült, mellette kisfia, Caesarion. Kleopátra, Caesar szerelme, az a nő, aki­ről évek óta beszéltek Rómában, aki körül legendák szövődtek, akiről azt suttogták, hogy szépségével mindenkit elbűvöl, elvará­zsol, Rómába érkezett... És Kleopátra valóban szép, csodálatosan gyönyörű volt. Szinte egy pillanat alatt meg hódította a rómaiak szívét is ... Caesar ellenségei megrökönyödve figyel­ték az eseményeket. Sok mindennel számol­tak, de azzal nem, hogy Caesar Rómába hoz­za szerelmét, Kleopátrát és fiát, Caesari ont.. . A rómaiak, és különösen a szenátus tag­jainak a legnagyobb meglepetésére az egyip­tomi királynő érkezett a színpompás menet­tel Rómába... Kleopátra, a Ptolemaiosz-di­­nasztia utolsó sarja, Caesar, a hatalmas bi­rodalom imperátorának és a félelmetes had­vezérnek a szerelme érkezett Rómába Cae­sar felesége, Calpurnia meglepetésében szól­ni sem tudott. Érezte, hogy férje, Caesar, most teljesen elhagyja őt, és minden szabad idejét Kleopátrának és fiának, Caesarionnak szenteli majd. A szenátus tagjai megrökönyödve fi gyelték az esemé nyékét

Next

/
Thumbnails
Contents