A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-13 / 46. szám
AUTÓBUSZON JÁRÓ IRODALOM Vége a nyári uborkaszezonnak, elkezdődik a kultúrmunko új idénye. Ez jó alkalom aira, hogy a tavalyi idényre visszapillantsunk s új célokat tűzzünk ki magunk elé. Ideje lenne mái, hogy irodalmi szinpadi mozgalmunk problémáiról kimerítő és magvas tanulmány jelenjék meg valamelyik lapunkban, magyarországi és cseh szakembeiek tollából. Amíg ez meg nem történik, vidéki együtteseink vezetői kénytelenek saját tapasztalataikra támaszkodni, eddigi sikereikből és kudaicaikból okulva tovább haladni a megkezdett áton, melyen számos buktató leselkedik rájuk. (Az egy-két napos tanfolyamok hasznosak voltak, de nem vértezhettek fel bennünket teljes elméleti tudással.) A Csemadok rimaszombati helyi szervezete mellett működő „Fáklya" irodalmi színpad mely ötödik esztendeje, s immár jól szervezetten dolgozik sikeres évadra tekinthet vissza. A „Fáklya", amely 1965-ben „így élek" című műsorával a komáromi Jókai-napokon első helyen végzett, az idei országos szemlén ismét kivívta a szakemberek elismerését. Isméi hálom éremmel és hat másfajta éltékes díjjal a tarsolyában tóit haza Komáromból. A közönségtől és a szakemberektől kapott elismerés azonban csupán egyik fokmérője az együttes munkájának, ürülünk neki, de ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan teljesítjük önként vállalt missziónkat járásunk területén vagy a szomszéd járásokban? Mert az országos találkozó ugyan kiemelkedő esemény, de az ilyen együttesek nem csupán azéit léteznek, hogy évenként egyszer eljussanak Komáromba. legfőbb feladatunk az, hogy szőkébb pátriájukban teljesítsék népnevelő küldetésüket. Ennek a követelménynek kell meghatároznia müscrpolitikájukat és rendezvényeik jellegét. Nos, a „Fáklya" a nehézségeket leküzdve - ezt a feladatát is igyekezett híven teljesíteni. Az itthoni bemutató után „Tűzzel, késsel" című műsorát előadta Tornaiján, Feleden és Tornán is. Az említett községek kultúrmunkásai minden elismerést megérdemelnek azért, hogy a vendégszereplés! megszervezték. Külön dicséret illeti a távoli Torna község vezetőit és EFSZ-elnökét, akiknek közös összefogásával valósult meg a „Fáklya" fellépése. A forró hangulatú irodalmi esten a „Fáklya" nem csupán Rimaszombatot, hanem a járást is képviselte. Az együttes immár nőm éri be azzal, hogy itthon előadja ji műsorát, fáradságot nem ismerve, távoli községekbe, falvakba is elviszi a modern irodalom gyöngyszemeit. A szép szóra szomjas közönség mindenütt hálás szeretettel fogadta :i szereplőket, Fábry Zoltán szavait bizonyítva: „A lira, ez a tegnap félvállról kezelt műfaj, ma egyre növekvő népszerűségnek örvend, a lira közszükséglet lett". A jó veismcndás a jövő irodalmi pedagógiája. Ezt tud - va és vallva a „Fáklya" vezetősége elhatározta, hogy most készülő műsorával az áj idényben, még több községbe ellátogat az együttes. Már a műsor összeállításánál és a rendezői terv elkészítésénél ahhoz a szemponthoz tartják magukat, hogy a produkció kisebb színpadon, kevés technikái segédeszköz igénybevételével is előadható legyen, s a műsoranyag a közönség szélesebb létegeinek igényét is kielégítse. (Az új műsor címe: „Három produkció" s mind tematikailag, mind stílusát tekintve három különálló részből áll: színpadi produkcióból, montázs-műsorból és jelmezes részből.) A szándék, a teiv tehát megvan. A hász főnyi lelkes gárda kész arra, hogy a télen és a jövő tavasszal autóbuszon vigye el a legérdékesebb irodalmat falvainkba, községeinkbe. Pedig a „Fáklya" számos komoly nehézséggel küszködik, s a munkát most az is megnehezíti, hogy az elmúlt évad végén több kiváló szavaiétól meg kellett válnia. Csupán a Csemadok helyi szervezetein és a vendéglátókon múlik majd, hogy hány helyie jutnak el és milyen fogadtatásban részesülnek. (Városi színpadon mindhárom rész előadható egy műsorban, kisebb falvakban Csemadok-gyülések, teaestek kiegészítő műsoraként szeretnének egy-egy részletet bemutatni.) Mivel úgy véljük, hogy az irodalmi színpadot feltétlenül rendszeresen működő irodalmi klubnak kell kiegészítenie, a közeljövőben megkíséreljük „feltámasztani" a két évvel ezelőtt megszűnt Gorkij-klubct, mely a „Fáklya" fiókjaként működne, ugyancsak a Csemadok rimaszombati helyi szervezete mellett. Bár a Tcmpci-centtnárium még messze van, rövidesen bizottságot alakítunk, mely tavasszal megszervezi és megrendezi az un. „kísérleti Tompa-napokat", amelyek ha az illetékesek egyetértenek a tervvel - évenként megismétlődnének Rimaszombatban és Hanván. Czób'el Béla képet előtt Magyarország felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmából ikerült sor Budapesten a 10. Országos Képzőművészeti Kiállítás megrendezésére. A tárlat legkiemelkedőbb darabjai hazánkba is eljutottak, először Prágába, majd Bratislavába. A kiállítás bemutatja korunk magyar képzőművészetének irányzatait és fejlődésének problémáit. Napjainkban főleg a monumentális festészet kerül előtérbe. Feltétlenül figyelemre méltóak a grafikák is, melyek mind otthon, mind külföldön számos elismerést arattak. A bratislavai kiállításon tizenkét festőművész alkotásaival ismerkedhettünk meg, s ez által különféle alkotói stílusokkal, irányzatokkal is. Kohan György rendkívül sötét tónusokat alkalmaz, temperamentuma, gazdag érzelmi világa tükröződik képein. Egy rendkívül színes, összetett grafológia ez, melynek minden rezdülése jellemző alkotójára. A szemlélőnek alkalma nyílik a művész sajátos élményeinek megismerésére. Német József kis méretekben törekszik monumentalitásra. Kmetty János képein a klasszikus művészet szintetizálása érezhető. Czótbel Béla képei szabadabb vonalvezetést, francia hatást mutatnak. A kiállított képeken egy közös vonás érezhető: az emberiség vágyainak, érzelmeinek felszínre hozása, bemutatása. ----— A bratislavai magyar képzőművészeti kiállítás lehetőséget nyújtott arra, hogy közelebbről megismerkedjünk egy sor jelentős művész alkotásaival. DUKON JÓZSEF ŐSZI TÁRLAT VERES JANOS Somos: Balettáncos Domanovszky Endre: Együtt. Kádár György: Vltor lások a Balatonon, olaj
