A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-13 / 46. szám

AUTÓBUSZON JÁRÓ IRODALOM Vége a nyári uborkaszezonnak, elkezdődik a kultúrmun­­ko új idénye. Ez jó alkalom aira, hogy a tavalyi idényre visszapillantsunk s új célokat tűzzünk ki magunk elé. Ideje lenne mái, hogy irodalmi szinpadi mozgalmunk problémáiról kimerítő és magvas tanulmány jelenjék meg valamelyik lapunkban, magyarországi és cseh szakembe­­iek tollából. Amíg ez meg nem történik, vidéki együtteseink vezetői kénytelenek saját tapasztalataikra támaszkodni, ed­digi sikereikből és kudaicaikból okulva tovább haladni a megkezdett áton, melyen számos buktató leselkedik rájuk. (Az egy-két napos tanfolyamok hasznosak voltak, de nem vértezhettek fel bennünket teljes elméleti tudással.) A Csemadok rimaszombati helyi szervezete mellett mű­ködő „Fáklya" irodalmi színpad mely ötödik esztendeje, s immár jól szervezetten dolgozik sikeres évadra te­kinthet vissza. A „Fáklya", amely 1965-ben „így élek" című műsorával a komáromi Jókai-napokon első helyen végzett, az idei or­szágos szemlén ismét kivívta a szakemberek elismerését. Is­méi hálom éremmel és hat másfajta éltékes díjjal a tarso­lyában tóit haza Komáromból. A közönségtől és a szakemberektől kapott elismerés azon­ban csupán egyik fokmérője az együttes munkájának, ürü­lünk neki, de ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan teljesít­jük önként vállalt missziónkat járásunk területén vagy a szomszéd járásokban? Mert az országos találkozó ugyan kiemelkedő esemény, de az ilyen együttesek nem csupán azéit léteznek, hogy évenként egyszer eljussanak Komárom­ba. legfőbb feladatunk az, hogy szőkébb pátriájukban tel­jesítsék népnevelő küldetésüket. Ennek a követelménynek kell meghatároznia müscrpolitikájukat és rendezvényeik jel­legét. Nos, a „Fáklya" a nehézségeket leküzdve - ezt a felada­tát is igyekezett híven teljesíteni. Az itthoni bemutató után „Tűzzel, késsel" című műsorát előadta Tornaiján, Feleden és Tornán is. Az említett községek kultúrmunkásai minden elismerést megérdemelnek azért, hogy a vendégszereplés! megszervezték. Külön dicséret illeti a távoli Torna község vezetőit és EFSZ-elnökét, akiknek közös összefogásával va­lósult meg a „Fáklya" fellépése. A forró hangulatú irodal­mi esten a „Fáklya" nem csupán Rimaszombatot, hanem a járást is képviselte. Az együttes immár nőm éri be azzal, hogy itthon előadja ji műsorát, fáradságot nem ismerve, távoli községekbe, fal­vakba is elviszi a modern irodalom gyöngyszemeit. A szép szóra szomjas közönség mindenütt hálás szeretettel fogadta :i szereplőket, Fábry Zoltán szavait bizonyítva: „A lira, ez a tegnap félvállról kezelt műfaj, ma egyre növekvő népsze­rűségnek örvend, a lira közszükséglet lett". A jó veismcndás a jövő irodalmi pedagógiája. Ezt tud - va és vallva a „Fáklya" vezetősége elhatározta, hogy most készülő műsorával az áj idényben, még több községbe ellá­togat az együttes. Már a műsor összeállításánál és a ren­dezői terv elkészítésénél ahhoz a szemponthoz tartják ma­gukat, hogy a produkció kisebb színpadon, kevés techni­kái segédeszköz igénybevételével is előadható legyen, s a műsoranyag a közönség szélesebb létegeinek igényét is kielégítse. (Az új műsor címe: „Három produkció" s mind tematikailag, mind stílusát tekintve három különálló részből áll: színpadi produkcióból, montázs-műsorból és jelmezes részből.) A szándék, a teiv tehát megvan. A hász főnyi lelkes gár­da kész arra, hogy a télen és a jövő tavasszal autóbuszon vigye el a legérdékesebb irodalmat falvainkba, községeink­be. Pedig a „Fáklya" számos komoly nehézséggel küszkö­dik, s a munkát most az is megnehezíti, hogy az elmúlt évad végén több kiváló szavaiétól meg kellett válnia. Csu­pán a Csemadok helyi szervezetein és a vendéglátókon mú­lik majd, hogy hány helyie jutnak el és milyen fogadtatás­ban részesülnek. (Városi színpadon mindhárom rész előad­ható egy műsorban, kisebb falvakban Csemadok-gyülések, teaestek kiegészítő műsoraként szeretnének egy-egy rész­letet bemutatni.) Mivel úgy véljük, hogy az irodalmi színpadot feltétlenül rendszeresen működő irodalmi klubnak kell kiegészítenie, a közeljövőben megkíséreljük „feltámasztani" a két évvel ez­előtt megszűnt Gorkij-klubct, mely a „Fáklya" fiókjaként működne, ugyancsak a Csemadok rimaszombati helyi szer­vezete mellett. Bár a Tcmpci-centtnárium még messze van, rövidesen bizottságot alakítunk, mely tavasszal megszervezi és meg­rendezi az un. „kísérleti Tompa-napokat", amelyek ha az illetékesek egyetértenek a tervvel - évenként megismét­lődnének Rimaszombatban és Hanván. Czób'el Béla képet előtt Magyarország felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmából ikerült sor Bu­dapesten a 10. Országos Képzőművészeti Kiállítás megrendezésére. A tárlat legkie­melkedőbb darabjai hazánkba is eljutottak, először Prágába, majd Bratislavába. A kiállítás bemutatja korunk magyar képzőművészetének irányzatait és fejlődésé­nek problémáit. Napjainkban főleg a monumentális festészet kerül előtérbe. Feltétle­nül figyelemre méltóak a grafikák is, melyek mind otthon, mind külföldön számos el­ismerést arattak. A bratislavai kiállításon tizenkét festőművész alkotásaival ismerked­hettünk meg, s ez által különféle alkotói stílusokkal, irányzatokkal is. Kohan György rendkívül sötét tónusokat alkalmaz, temperamentuma, gazdag érzel­mi világa tükröződik képein. Egy rendkívül színes, összetett grafológia ez, melynek minden rezdülése jellemző alkotójára. A szemlélőnek alkalma nyílik a művész sajátos élményeinek megismerésére. Német József kis méretekben törekszik monumentalitás­ra. Kmetty János képein a klasszikus művészet szintetizálása érezhető. Czótbel Béla képei szabadabb vonalvezetést, francia hatást mutatnak. A kiállított képeken egy kö­zös vonás érezhető: az emberiség vágyainak, érzelmeinek felszínre hozása, bemuta­tása. ----— A bratislavai magyar képzőművészeti kiállítás lehetőséget nyújtott arra, hogy kö­zelebbről megismerkedjünk egy sor jelentős művész alkotásaival. DUKON JÓZSEF ŐSZI TÁRLAT VERES JANOS Somos: Balettáncos Domanovszky Endre: Együtt. Kádár György: Vltor lások a Balatonon, olaj

Next

/
Thumbnails
Contents