A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-06 / 45. szám

a az ember az örményekről hall, első­sorban Is a kls-ázslal örményeknek a Werfel-regényben, a Múzsa Dag negyven napjában leírt hihetetlen szenvedéseire, a közel egymilliós törökor­szági örmény tervszerű klpusztltására gon­dol; arra a népre, mely szétszóródva él gló­buszunkon, nemcsak KIs-Azslában, de a vi­lág majd minden táján, Franciaországtól az USA-lg. Sok-sok világhírű író, művész él emigrációban, hogy csak Sltalt, Darjant, W. Saroyant vagy Charles Aznavourt említsük. Az indoeurópai népcsoporthoz tartozó ör­mények valaha háj'knak nevezték magukat, s Innen hazájukat Hájásztánnak. I. e. 1300 körül volt egy királyuk, Araim, akit vitézsé­get miatt a görögök Armenosznak, az orszá­got pedig A rímén Iának nevezték el (Innen a magyar örmény szó Is]. Örményország a Kaukázus és a legendás Ararét között terül el a Keletet a Nyugattal összekötő „népek vándorütján“. Ez pecsétel­te meg az örmények sorsát. Kevés nép van a világon, mely annyit szenvedett volna a hó­dítóktól, mint az örmények. Mióta Váháken király a Nagy Sándor elleni harcokban el­esett, volt az ország macedón és parthus tar­tomány, római kolónia, később területe egy­részt a szasszanlda Irán, másrészt Bizánc fennhatósága alá került. Végigpusztították a szeldzsukok és a mongolok, azután az Arany Horda kánjai és a nomád türkmének, később a Törökország és Irán közötti harcok színtere volt. IA XIX. században az orosz— perzsa, majd az orosz—török háború után egész Kelet-örményország a cári birodalom­hoz került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megteremtette az örmények társadalmi és nemzeti felszabadulásának feltételeit, azon­ban a hatalmat 1917 novemberében a dasna­­kok ragadták magukhoz és megalakították a burzsoá-naclonallsta örmény kormányt. Törökország is szerette volna visszahódíta­ni az örménj területeket, de a betört török csapatokat a Vörös Hadsereg egységei kiűz­ték és véget vetettek a dasnakok uralmá­nak. A szocialista építés éveiben Szovjet—Ör­ményország Jelentős sikereket ért el gazda­sági és kulturális életének fejlesztésében. Az utolsó 45 év folyamán több mint 500 nagy Iparvállalat épült. Mivel az ország ásványi kincsekben igen gazdag, vezető ipari ága­zat a színesfémkohászat, továbbá a vegy- és elektrotechnikai ipar. A magasfekvésű fenn­síkokon igen Intenzív a mezőgazdasági ter­melés. Kiterjedt csatornahálózata eredménye­képpen Jelentős az öntözött terület. Híres szőlőkultúrája, az örmény bot- és az utóbbi időben a konyak. A mezőgazdasági termelés kb. Vt-ét a hegység! sztyeppek állattenyész­■se adja, Juhállománya közel kétmillió da­rab. Szinte hihetetlen, hogy milyen fejlődésen ment át az ország közoktatása, kultúrája a szovjet hatalom éveiben. Az első világhábo­rút megelőző időiben 459 általános oktatást nyújtó iskola volt, 34 700 tanulóval, és egyet­len középfokú szakiskola működött 100 ta­nulóval; főiskola nem volt. Ma az alapfokú Iskolákban 320 000, a különböző techniku­mokban, ipari szakiskolákban 14 000, a 11 főiskolán 20 000 diák tanul. 1943-ban meg­alakult az örmény SZSZK Tudományos Aka­démiája, melyhez 32 tudományos Intézet és laboratórium tartozik. A gazdasági és kulurálls élet fejlesztésé­ben eléri sikerek eredményeképpen, különö­sen a második világháború utáni években megindult a külföldre kivándorolt örmények tömeges hazatelepülése. 1946—48 között több mint százezren térték vissza. Szegé­nyek a Közel-Keletről, akiket a nyotnor és az éhség fenyegetett, de tehetősek, sőt gaz­dagok Is hazatértek a fejlett tőkés országok­ból. Nem sajnálták eltépni az őket környe­zetükhöz fűző kötelékeket, nem törődtek a szovjet ellenes propagandával, elindultak, haza, a Kaukázus és az Ararát égbenyúló bércei közé, a Jereváni medencébe, az Araksz folyó s a szépséges Szevan-tó partjára. Mert ott az ő hazájuk, ahol e sokat szenvedett nép boldog jelenét éli s még boldogabb jö­vendőjét építi, Halászok a Szevan tavon Sachnabatjan Anzsella, az örmény népi együt tes szélúténcosnöje A Kis- és a Nagy Ararét Szigorú laboratóriumi ellenőrzésen megy át a hírős „Ararát“ konyak millió Juhot tartanak a hegyi legelőkön Az idzsevani szönyeggyár Jereván —ta— Napfényes Örményország

Next

/
Thumbnails
Contents