A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-30 / 44. szám
Államosítás és szocialista hazafiság A rstthvxIovAk isi ^ ^ Magyar Dol^o/ok Mm kulliii Mi'Kjfflenik ' "' '" ini 11(1 ült vasárnap I os/.i»rki!s/tft M»|or Ai»nsloii PoslaHok i; fin tolffon r»:u 114 TorjiisíH a Posta IHrlnps*olgaln I«. <*IAriz«*l^ank«*l «>lVugn<l tnfndan postahivatal **s lov**l k o/.liosít A SxnrkoKZlAK<*K Ilralislava. |«B»*n skrhn ') Kiilföltlrt’ szóló rlAfi/olósiíkol «•! int,./ |»NS HsfriMltia ricpiMliria llarr . Ilralislava. Dőltwahlovo na ni. 411 VII Nyomja a l»RAVIIA ovooulaválla lal. Ilralislava, Sliirova 4 lilófizolosi ilij ongynd üvri! Kis. fól óvro :iíl. Ki s, ••«»*«/. óv ro 7W, Kis Kó/.lralokal oóiii ór/iink inog ós nem küldünk vlu szú K 2'POV/TJ 11 Itm tudom, ki hogy von v«l«, Lm d« ha a közvagyont megkárosítják, valami használhatatlanná válik, Jegyen az akár az utcán, valomelydk középületen esetleg - mondom,1 nem tudom ki hogyan vélekedik erről', de én úgy érzem, hogy ez nemcsak anyagi kár, nem Is csupán erkölcsi, de mégosak egyedül pénzügyi sem. Ez mindezeknél több. Ügy érzem, hogy a köztulajdon bárminemű pazarlása álltai! egyéni szabadságomon, személyes függetlenségemen esik esorba. ,.Hogyan kerül a csizma az asztalira?" - mondhatná az olvasá. Ml köze van a személyi függetlenségnek, teszem fel, a hulladékok gyártásához? Október 28. Csehszlovákiában nem új ünnepnap. Már az első köztársaság Idején Is ünnepelték ezt a napot. Persze, akkor más neve, más Jelentősége volt. Akkor nemzeti függetlenség napja volt. 1943 után október 28. az államosítás ünnepe lett. A fenti bevezetésben ecsetelt érzelmek ennek az egy ünnepnek kettős tortáim óbál erednek. Ismeretes a történelemből, hogy 1948. október 28. Csehszlovákia függetlenné válásának a napja. Az Is Ismeretes, hogy ez a függetlenség a forradalmi munkásosztály harcának a gyümölcseként Jött létre, amely az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom sikereinek példáján felbuzdulva, hasonló független szabad, munkás-paraszt államért harcolt. De a munkásosztály akkori szervetlensége, hiányos elméleti felkészültsége, elégtelen gyakorlati tapasztalatai nem tették lehetővé a kitűzött célok teljes megvalósítását. Az új, független Csehszlovákia csak a klzsákmányolák, az uralkodó osztály számára hozott előnyöket. Az életszínvonal emeléséhez szükséges termelőeszközök nem a nép, a köz tulajdonába mentek át, hanem csak egyesek tulajdonát képezték, Ennél fogva azután, ha ugyan a függetlenné válás nemzeti szempontból a szlovák és a cseh nemzet részére - még mint egészre - hozott határozottan pozitív, kulturális és művelődési eredményeket, lehetőséget teremtett nemzeti öntudatuk növelésére, politikai szempontból ezeket a lehetőségeket nem tudták valóra váltani. Hiába hozott a függetlenné vált haza nemzeti felszabadulást, mégis a szlovák dolgozók ezrei és tízezrei ennek a hazának a határain túl kellett hogy keressenek megélhetési lehetőségeket. így aztán sokan Franciaországba, Belgiumba, a kirgiz pusztákra és más világrészekre vándoroltak ki. Bebizonyosodott, hogy szociális felszabadulás nélkül nincsen nemzeti felszabadulás. Amikor 1943-ben nemzeteink újbál felszabadultak, most már a fasizmus Igája alól és új alapokon kezdtek hozzá feldúlt hazánk építéséhez, valamint jövője megalapozásához - a történelmi múlton okulva - most már ügyeltünk arra, ügyelt orra a kommunisták pártja, hogy ez a haza valóban a dolgozók hazája, a nép hazója legyen. Hogy a nemzeti felszabadulás tökéletes legyen, annak érdekében gondoskodni kell arról, Is hogy a termelő eszközök, a bányák, üzemek, gyárak, az egyének tulajdonából a köz tulajdonába menjenek át. Ez a folyamat 1943 október 28-án kezdődött meg, amikor a parlament törvényesítette az államosítást. Az_ aktus jelentőségét jelenlegi életkörülményeink napról napra bizonyítják. Ez az aktus tette lehetővé azt, hogy ma államunk minden dolgozója - függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél, Csehszlováklát a maga Igazi hazájának tekinti. Szocialista hazánk szocialista nemzetei és nemzetiségei tulajdonosai ma mindennek, ami ezt a hazát képezi; a termelő eszközöktől kezdve, a kulturális értékeken keresztül a szociális és a társadalmi vívmányokig. Persze, gyakran még nem elég jól használjuk fel mindazt, amit az államosítás eredményeként kaptunk. Gyakran még a köztulajdonra úgy tekintünk, mintha semmi közünk sem lenne hozzá. „Ne sajnáld - nem apád" elve alapján közömbösen megyünk «I a hiányosságok mellett, de még a hanyagságból, nemtörődöm- * ség bői eredő ká rok sem érintenek különösképpen, mert hiszen „nem az anyám, az államé”. Az államé? A szövetkezetié? Igen, de az állam Is, a szövetkezet Is egyénekből tevődik össze. Sok-sok egyénből, köztük belőlem Is. Amíg az üzem, a gyér,, a szövetkezetek földjei egyének tulajdonát képezték, addig magyarázható volt az Ilyen féle magatartás Is, mert ezzel a magatartásukkal a tulajdonossal szembeni ellenszenvüket Juttatták kifejezésre. Ma azonban közös tulajdonosai vagyunk mindennek, közösen kell tehát felelnünk Is mindenért. Ha kár támad nemzetgazdaságunk bármely szakaszán, az elsősorban anyagi kár, amit mindannyian megértünk. De ugyanakkor nemzeteink függetlenségét, szabadságát, szilárdságát, Is gyengíti, ami szintén mindannyiunkat érint. Az államosítás ünnepe tehát szocialista hazánk Igen jelentős ünnepe. Több, mint oml a függetlenné válás ünnepe a két világháború közötti köztársaságban, Tökéletes nemzeti függetlenséget jelent, mert az életfenntartáshoz szükséges termelő eszközök felszabadulását Is jelenti, ami nélkül a nemzeti felszabadulás nem volt megvalósítható, Tőlünk függ, mindenkitől, szocialista hazánk minden egyénitől, hogy fcl-'kl a maga helyén, a maga munkakörén belül hogyan gazdálkodik az adott eszközökkel. Az új szervezési és Irányítási alapelvek erre különös hangsúlyt fektetnek. ONDREJ REPKA
