A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-23 / 43. szám
Évről évre, minden ősxszel sátrak százait ütik fel Agdul falucska közelében. Itt gyűlnek össze az Alt Haddld berber törzs tagjai, hogy megtartsák a nagy évi kirakodóvásárt, s hogy a fiatalok menyasszonyt válasszanak maguknak. Visszatérnek-e vajon egy esztendő múlva a marabu sírjához, hogy a válást kérjék, vagy boldog lesz a házasságuk? Többszáz esztendővel ezelőtt a Magas-Atlasz egy kis hegyi falucskájában élt Szid) Ahmed el Maghemle mohamedán szent. Egész életét a jócsele kadeteknek szentelte. Bölcsessége és megvesztegethetetlensége az egész törzs tiszteletét kivívta. Sclkan felkeresték, hogy kikérjék tanácsát, köztük számtalan legény Is a mátkájával, akik tudni szerették volna, vajon szerencsés lesz-e a házasságuk. Tanácsa mindig helyesnek mutatkozott. Az Alt Haddld törzs tagjai ezért a „marabu“ halála után sírja fölé kápolnát emeltek, ahová minden év őszén közelről-távolról számtalan zarándok érkezik, hogy leróják kegyeletüket a szent ember sírjánál, aratási ünnepet tartsanak és lehetőséget adjanak a fiatal férfiaknak, hogy élettársat válasszanak az összegyűlt lányok közül. Tulajdonképpen nemcsak a legények, de a lányok is párt választanak maguknak. A Marokkóban, a Magas-Atlasz hegyvonulat mentén szétszórtan élő, félnomád Ait Haddld törzs ugyanis berber származású. 'A berberek Észak- Afrlka őslakóinak, valószínűleg a régi lítbiaiak, a numidíaiak és a getulcjk Ivadékai. Bár ma mind mohamedánok, az Iszlám tanait nem veszik minden tekintetben szigorúan. Egynejűek, s a nő megtisztelő helyet foglal el náluk a családban. Nem járnak náluk a nők lefátyolozva, és szabadon választják meg jövendőbelijüket. A nők sok ágba font érdekes hajdíszt viselnek, amiről rögtön meg lehet állapítani, vajon a férjhezmenedő nő leány-e még vagy sem. Érdekes szokás dívik ugyanis náluk. Amikor a Muszszem ünnep alkalmából a marabu sírjánál két fiatal elhatározza, hogy éltközösségre lép, elmennek a kádihoz, aki megírja a házassági szerződést Mivel mindkét házasulandó fél lényegében csak néhány órája ismeri egymást, megtörténhetik, hogy csak később derül ki: nem tudnak egymással élni. A házassági szerződés azonban legkevesebb egy évig érvényes. Csak a következő évi Musszem ünnep alkalmából, a szent sírjánál bchthatja fel a kádi, s akkor mindkét fél újabb partnert választhat magának. A nő a próbaházasság felbontásával anyagilag semmiképpen sem károsodik, ellenkezőleg a Musszem ünnepi válás bizonyos előnyökkel jár a számára. Mert még leánykorában akarva, nem akarva kénytelen volt megfogadni a szülei tanácsát, mint elvált asszony egyedül sétálgathat a piacon, szóba állhat a házasulandó fiatalemberekkel és maga választhatja ki jövendő élettársát. CAMERA PRESS FOTO A menyasszony nagybátyja bediktálta a menyaszszonyfelölt adatait, s erről Igazolást kap a kádi számára. Ha már a kádi összeadta az ifjú párt, körbeállnak a lakodalmasok, és táncra pedülnek a dobok ritmusára. Nemcsak menyasszonyjelöltek jelennek meg a vásárban, hanem olyanok is, akiknek a szerelem a „kenyerük“... Kevesen tudják, hogy Csehszlovákia csigákat is szállít külföldre. A csigákat Franciaország vásárolja tőlünk, amely egyébként világviszonylatban Is legnagyobb fogyasztója ennek a cse megének. Franciaország évi csigabehozatala 5500 tonna; ennek a menynyiségnek a legnagyobb része — több mint 2000 tonna — Törökországból származik. Tőlünk évente átlag 60 tonna csigát visznek ki, a múlt évi export azonban 73 tonnára rúgott. Csigák köztársaságunk területén mindenütt találhatók .vannak azonban tájak, amelyeken különösképpen kifizetődik a gyűjtésük. Leggazdagabb csiga-lelőhelyünk az észak-csehországi Roudnlce vidéke. Valamivel kevesebb a csiga Dél-Morvaországban, Mikuiov környékén, és a nyugatszlovákiai kerületben. A negyedik lelőhely, a legszegényebb, Észak-Morvaországban, Zábfeh táján terül el. A házikós állatkákat április végétől június elejéig szedik. Az említett négy lelőhely közül egy-egy évben csak kettőn folyik a szedés. A „csígázók“ zsákmányukért három koronát kapnak kilogrammonként. Kosaraikból a csigák különleges ládákba vándorolnak, s ott hárofcanégy-öt napig koplalnak, hogy emésztőútjaik alaposan kiürüljenek. Az éheztetés nem árt nekik, a csiga négy hétig is kibírja táplálék nélkül. A koplalás után a csigákkal tele ládákat jől szellőző vasúti kocsiba rakják s azt hozzácsatolják a Franciaországba induló gyorsvonathoz. A csigák útja konzervgyárakban ér véget; a iegna gyobb Ilyen gyárak Strassbourgban vannak. A csiga jő exjsortclkknek bizonyult. Két tonna csiga ára a külföldi piacokon fölér egy Skoda 1000 MB típusú gépkocsi árával. 19 hét
