A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-23 / 43. szám
A NAIV MŰVÉSZET Etna Rautaruocho (Finnország): Kakas Ján KóazoviC (Jugoszlávia ): A jósnőnél Henri Rousseau (Franciaország): Önarckép Abratislavai Kultúra és Művészeitek Házában nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílt meg: a naiv művészet nemzetközi seregszemléje. Közel negyven év telt el azóta, hogy Wilhelm Uhde Párizsban bemutatta 5 alkotó képeit „A szent szív festői“ címmel. A kiállítás sok vitát váltott ki, s azóta is újból és újból fellángol e 'művészet rajongói és ellenzőt közötti harc. Mindmáig nem jutottak egységes álláspontra az elnevezésben sem. A „szent szív festői“, „a valóság népi mesterei“, az érzelem festői“, „20. századi primitívok“, „laikusok“ s a nálunk használatos „naiv festők“ — hogy csak a leggyakoribb elnevezéseket említsük. A bratislavai kiállítás a latin ,;insitus“-ból kölcsönözte címét, utalván aura, hogy aiz „iskolázatlan“, „eredeti“, „őszinte“ jelzők Illenek legjobban e művészetre. A képzőművészet már a legrégibb Időktől az ember természetes kifejezési módja. Mindig akadtak olyanok, akik nem rendelkeztek különös előképzettséggel ahhoz, hogy ezt a kifejezési módot gyakorolják, mégis Szükségét érezték, hogy alkossanak. E szenvedélyüknek — vagy kedvtelésüknek? — áldozták minden szabad idejüket, vasárnapjaikat, így érezték csak kiteljesedettnek életűiket. Nem lehet őket társadalmi hovatartozás szerint rangsorolni. Értelmiségiek és egyszerű, kétkezi munkások ■egyaránt akadnak közöttük. Paps 70 éves koráig orvosi gyakorlatot folytatott, Schröder- Sonnerstem kertész, Adalbert Triilhaase vasúti munkás. Mindaranyiukat egy közös vonás köti össze: az alkotás szeretete. Nem respektálnak akadémiai szabályokat, esztétikai normákat, a tiszta, őszinte érzelem inspirálja őket alkotásra. A bratislavat kiállítás 20 ország művészeinek több mint 500 alkotását gyűjtötte össze. Alkalom nyílik tehát az összehasonlításra, értékelésre. Az amerikai, német, belga, magyarországi, csehszlovákiai és egyéb nemzetiségű művészek alkotásai között jelentős helyet foglalnak el a jugoszlávoik. Jugoszláviában már az első világháború után paraszti festő-faluk alakultak: Hlebfinje, Kovaőica, Uzdin, Növi Bed ej és Opatrie. Különösein fontos ezekből Hlebttnje. A kiállításon találkozunk a hlebinjei származású Ivan Generálit: képeivel Is, aki a jugoszláviai naív festészet kiemelkedő alakja. A naiv művészet bratislavai kiállítása nyilván újabb vitákat kavar fel. Mindenesetre lehetőséget ad arra, hogy a képzőművészet e kétségkívül figyelemre méltó ágáról áttekintő képet kapjunk. D. J. Ivan Generálié (Jugoszlávia ): Virius festő halála Aratóbál Középtúron Középtúr kicsi, 500 lelket számláló község a lévai járásban. Nemrég nevezetes esemény zajlott le a faluban. Szövetkezeti községgé alakulásuk 15. évfordulójáról jól síkerült, aratóbállal összekötött ünnepségen emlékeztek meg. Tóth Gyula HNB elnök és Banzt Boldizsár tanító dicséretes munkát végzett. Az ünnepségre öregek és fiatalok egyaránt nagy lelkesedéssel készültek. Az asszonyok népi táncokat tanultak be, a 60 éves Seres István pedig dudaszóval szórakoztatta az egybegyűlteket. Belányi János, Deméad A nyitrai bábszínház jubileuma i 15 évvel ezelőtt alakult meg Nyitrán a Nyugat-szlovákiai Bábszínház. Sok sikeres előadást tartottak, közel egymillió néző tekintette meg műsoraikat, fán Romanovsky, a színház igazgatója elégedett az elmúlt másfél évtized eredményéivel. Mártonvölgyi László jelenet Urbán Gyula: Kék Péter c. darabjából I. triennáléja BRATISLAVÁBAN EST
