A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-23 / 43. szám
jELLEGZETES HOLLAND VISELET zok is megtalálják a kikötői negyedben, amit keresnek: kocsmákat, „tingelta.ngel" mulatókat, vagy a sok hónapi tengerjáró« után esetleg a „pótfeleséget". A turista is séta körben felfedezi a sok múzeumot, a Ms színházakat, éjjeli klubokat, a negyedóránként ismétlődő csodálatos harangjátékot. (Amsterdam számtalan tornyának ugyanis 400 harangja van!) De a modem városrészek sem kevésbé vonzók. A REMBRANDT-HAZ A Jordaam városnegyedben, az egykori gettó kellős közepén lakott 18 évig Rembrandt van Rijn, o Jodenbreestraat egyik házában. Híres metszetein és képein mintha ma is élnének modelljei, az egykori gettó lakói. 1657. június 27-én Rembrandt hitelezői fel leltározták a házat és árverésen eladták. Ma a város tulajdona, és c Rembrandt-múzeum kapott benne helyet. AZ „AKVÁRIUM* Amsterdamban vannak utcák, ahol az örömlányok kirakatban, azaz itteni szóhasználattal az „akváriumban" ülnek s ott mutogatják bájaikat. Hollandiában a törvény tiltja a prostitúciót. Ha valaki mégis meg akarja vásárolni egy hölgy sze-HOLLANDIAI kaLelí/OsZ&óP relmét, az közli vele, mibe kerül nála egy csésze tea (akárcsak Japánban). A többi aztán már magánügy ... BOSZORKÁNY-MÉRLEG Utrecht és Gouda között, az ódon Oudewater /ároskában van Hollandia egyetlen boszorkánymérlege. A boszorkányégetések idején ide jötték Közép-Európa más részéből is az asszonyok és leányok, hogy hivatalosan leméressék magukat. Ha a test súlya valahogy egyezett a test többi méretével, akkor az illető nem volt boszorkány. Ebben az esetben okmányt kapott róla. Vannak most is turisták, akik tréfából leméretik magukat és emlékül hazavisrik a mérlegcédulát. KIS FÖLDRAJZI FOGALOMZAVAR A „Peking" nevű kínai-indiai étteremben kísérőm elárulta a rendkívül alázatos kínai pincérnek, hogy Bratislaváiból jöttem. A pincér udvariasan meghajolt, s hogy földrajzi tájékozottságát fitogtassa, megjegyezte: „Igen, abból az angol protektorátusból!" ünnepélyes szertartással találta a fecskefészek levest, az indiai nizses tálat, amelyben csirkehúson és curry-mártáson kívül fiatal bambuszrügyek és kicsírázott szójabab is szereped. Vannak azonban más cifranevű ételek is, amelyek megjelölése mellett az étlapon négy nyelven áli a figyelmeztetés: „Vigyázat, nagyon csípős!" SZÉLMALMOK ÉS FACIPÖK Ezek Hollandia jellegzetességei. A 17. században még nyolc ezer szélmalom működött. Gabonát őröltek, fát fűrészeltek, a tavak és tenger kiszárításáná' a vizet szivattyúzták ki. Ma már az egész országban csak néhány száz maradt meg belőlük. A legtöbb csupán turisztikai látványosság. így például Harderwijkben elegáns kávéházat rendeztek be a malomban. A szomszéd épületben is van étterem. Ennek a konyhájából hordják ót az ételeket a ma'ómba, s ezért persze magasabb árakat számítanak. Itt 60 cent helyett 1 holland forint a kávé. ■ Sok minden kívánkoznék még a papírra, ha lenne hely rá . . . Egy bizonyos: Hollandiában sok a látnivaló. GREK IMRE A REMBRANDT HÁZ Földrészek születése ... és születtek tengerek, szárazföldek, hegyek ... ... és születnek tengerek, szárazföldek, hegyek ... A múlt idő az ősrégi korokra vonatkozik és világ teremtésének hívják. A jelen idő pedig a pozsonyi Kartográfiai Intézet napi munkájára vonatkozik és plasztikus térképkészítésnek hívják. Megrajzolják, mondjuk a Tátrát, pontos magassági jelzésekkel, s eszerint kimaratják a domború modellt. Ezt még csiszolják, formázzák, hogy minden szöglet, hajlat a valóságot utánozza, aztán PVC fóliát helyeznek rá, majd a kellő hőfoknál ezt rászorítják és — megszületett a Tátra. Természetesen, a munkafolyamat nem ilyen egyszerű. Bár ez a sorrend, mégis csaknem egy évig tart, míg egy-egy földrajzi egység plasztikus térképe elkészül. Elsősorban tanulmányozást, sok tanulmányozást, pontos méréseket, próbákat igényel. Így készítették el Kuba, Tunisz, Guinea, Mali, Jugoszlávia térképét is. Ez az utóbbi rendkívül megnyerte nálunk tett látogatása alkalmával J. B. Titó tetszését. Tunisz térképét bírálat végett elküldték az ottani szakembereknek, akik csupán a lattn betűket, felírásokat cserélték kt saját arab írásjeleikkel, úgy, hogy most a térkép olyan, mintha Csehszlovákiához soha semmt köze sem lett volna. Ma már alig van iskolánk, ahol ne állna rendelkezésre a földrajzi ismeretek elsajátításánál a köztársaság vagy a köztársaság valamely területének domború térképe, mint fontos segédeszköz. A pozsonyi Kartográfiai Intézet legutóbbi újdonsága egyedülálló csehszlovák specialitás, ,a világ reliefben való megteremtése*, vagyis a földgömb kicsinyített, de pontos másának a megmintázása. Dél-Ámerlka első nyomata még „meleg", Afrika pedig az előkészítés stádiumában van. Ezen kívül domború világatlaszt is készítenek, amelynek egy része már szin-Sugár felv. tén elkészült. Tartalma valamennyi földrészt, azonkívül a nagyobb államokat öleli fel. A pozsonyi Térképkészítő Intézetben napról napra megismétlődik tehát a világ teremtésének ősi csodája. Tengerek, világrészek, hegységek pontosan kicsinyített mása születik meg. Természetesen a huszadik századhoz illően a csoda nem valami földöntúli beavatkozás folytán következik be. Emberkezek csinálják. Modellezők, mérnökök, marósok, rajzolók. Ha egy is közülük nem teljesítené pontosan a rábízott feladatot, a tengerek elborítanák a partokat, a hegycsúcsok dülöngélnének, és visszafelé folynának a folyók, stb. Emberek nélkül nem történik csoda. — is — nrm5
