A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-16 / 42. szám
Kétrészes ttntakék szővetruha, Plíssztrozott fehér selyem ü) fodorral ünnepélyesebb alkalmakkor Is viselhető. A tél előhírnöke ez 'a fia tulos paprlkapiros vastag gyapjú kabát, amelyet a magas hólak felett két derékon fekvő nagy zseb díszít. A kabát '.‘ejtett gombolású, csu pán fent csukódik egy nagy díszgombbal, amelyhez hasonlók a zsebek gombjai is, csak kisebb kivitelben. Fehér róka vagy nyírott bárány gallér és kucsma Illik hozzá. Középkők gyapjú kompié, amelyet a leghidegebb napokon is viselhetünk, ha kabátjába bekapcsolható teddybeer vagy szőrme bélést teszünk. A blúz és a sál puha, meleg, íekete-szürkekék kockás anyagból készül. A sálat saját anyagának vasrag rojtozása teszi mutatóssá. Valamikor, hajdanában. Csevegés a divatról A minap hosszabb idótt kellett töltenem a borbélynál s akkor született meg az a gondolat, hogy összehasonlítom a mal borbélyt elődeivel, akik valamikor még a borbélymesterségen kívül foghúzással is foglalkoztak Azt mondhatnánk, hogy az egyik legrégibb foglalkozási ág a borbélymesterség, mely az emberiség történetének a bölcsőjéig nyúlik vissza. Bizonyítja a napvilágra hozott néhány borbélyszerszám. Ezek nem valami éles borotvák, hanem különös kőből és tengeri kagylókból készültek. A bronzkorbeli ásatásoknál előkerült tárgyak között sarlöalakú késeket is találtak, melyeket az őskor emberei borotva gyanánt használtak. A nagy hadvezérről, Nagy Sándorról, aki az ütközetekben mindig részt vett, feljegyezték, hogy ütközetek alkalmával azt tapasztalta, hogy dússzakállú katonáit az ellenség szakálluknál ragadta meg s a másik kezükben fegyverrel megsebezte. Ezért rendelte el Nagy Sándor, hogy minden katonája borotváltassa le szakállát, hogy az ellenség munkáját megnehezítse. A borotvált arc divattá vált s a borbélyok jő üzleteket csináltak s a számuk egyre növekedett a görögöknél és macedónoknál. A régi korban keleten nagyon sokat adtak a szakállra mint a férfisság legkifejezőbb jelképére. A rabszolga nem növeszthetett szakállt. Olvastam, hogy Indiában van egy ereklyetartő ládikó, melyben Mohamed szakállából őriznek egy szálat. Talán innen ered a mai hallbatő keleti felkiáltás: „Mohamed szakállárai“ Érdekes, hagy a Mohamed követői nemcsak hogy nem viseltek szakállt, de még a fejüket is leborotvőltők. Ebben a korban még nem voltak a borbélyoknak műhelyeik, mint ma, hanem házrólhäzra járva szolgálták ki ügyfeleiket. Már az ókor borbélyai a borotváléson kívül hajfestéssel, hajmosással és göndörftéssel, illatositással is foglalkoztak. Egy II. századbeli görög szónok a borbélyokra vonatkoztatva ezeket mondta: „A borbély jó napot kívőn, leültet egy magas székre, és éles borotváját váglghőzza arcotokon. A borbély műhely két részre oszlik: az elsőben borotválnak és hajat vágnak, a másikban a körmökül vágják le és a fölösleges szőröket irtják ki. A borbély, míg borotvál, a legújabb fontos híreket és a legutolsó házassági botrányokat mondja el nektek. A borbélyteremből kilépve, a második terembe térhettek be; hogy körmeiteket gondoztassátok és eillatoslttassátok magatokat.ő A III. századig a rómaiak teljes körszakái)t viseltek, csak akkor jött divatba a borotválkozás s ekkor hozták az első borbélyt Rámába. A feljegyezések szerint Africanns volt az első térti, aki minden nap borotválkozott. Marcus Antoniusről jegyezték fel, bogy amikor Kleopátrát meglátogatta, naponta többször Is inegborotváltatta magát. A római Ifjak csak 22 éves korukban kezdtek borotválkozni Az első borotválásl vallásos szertartással ünnepelték meg. Igen érdekes feljegyezés az is, hogy Anglia első lakói egész testüket borotváltatták, ezzel szemben bajszokat hosszúra hagyták nőni A hős angol harcost abban az időben mellig érő szakálial ábrázolták. Napjainkban kevés ember visel hosszú szakállt, és bajúszt, de sok munkát adnak a nők is a borbélyoknak. —nj— Csokoládéperecek. Hozzávalók: 2b dkg liszt, 20 d'kg margarin, 4 dkg kakaó, egy tojás, kevés fahéj, kevés só, f&l kávéskanálnyi sütőpor, egy evőkanál tejföl, két evőkanálnyi cukor, egy evőkanálnyi víz, kevés citromlé, tarka díszítő cukorka. Mindezeket a hozzávalóit at jól összedolgozzuk és rövid időre hidegre tesszük, majd kis perec eket formálunk. Középmeleg sütőben kb. 15 percig sütjük. Egy kis cukrot vízzel felfűzünk, bekenjük vele a pereceket és azonnal beszórjuk a tarka cukorkával. Csalétek. 20. dkg lisztből, 12 dkg cukorral, 2 tojás sárgájával tésztát gyúrunk. Tepsibe helyezzük, lekvárral megkenjük, félig sütjük és a következő tölteléket tesszük rá: 5 tojás habját, 20 dkg darált diót, 25 dkg cukrot, egy citrom héját vagy vaníliát összekeverünk. Egyenletesen, gyorsan rákenjük a tésztára és úfrasütjük. 2 cm széles és 6 cm hosszú szeletekre vágjuk. 21
