A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-09 / 41. szám
l-JSfc * •* \—.r Délcsehországi kerület. (Az emberek szerint jellegzetes, vonzó, hepehupás és sík vidék, tele apró halastavakkal. Igen, valóban megnyerő. Ani nem emiatt választották a baráti hadseregek legnagyobb hadgyakorlatának színterévé. Más volt ennek az oka. Az „előretolt védelmi vonal“ közismert nyugatnémet koncepció — amely jelenleg a NATO hivatalos koncepciója is — szerint, egy esetleges katonai konfliktus esetén a harci eseményeket mindjárt az elején, taktikai és taktikaioperációs atomfegyverek segítségével ét kell vinni az ellenfél térfelére. A koncepció néhány változata számol Ausztria függetlenségének megsértésével, az Alpokon vezető Utak felhasználásával — ezzel egyldőben földalatti atomaknazárral semlegesítenék a Surnava és Cseherdő vonalát. Ez adja meg a feleletet, miért került sor erre a jelentős hadgyakorlatra nálunk. Az „előretolt védelmi vonal“ féle koncepcióból kiindulva és más fontos tényező tekintetbevételével került sor a szövetséges hadseregek gyakrlatára Dél-Csehországban. A szovjet, csehszlovák, magyar, keletnémet hadtestek összevonásával, a Vltava partjára elérkezett az a bizonyos ,,H“-6ra, amikor Bohumír Lomsk? tábornok csehszlovák nemzetvédelmi miniszter — a hadgyakorlat főparancsnok a és Irányítója — elrendelte a „harcok“ megindítását. A két gyakorlatozó fél — a zöld és a rózsaszín — „harcolni“ kezdett. /A „zöldek“ hátvédeim! vonalain ejtőernyős felderltő-osztag kezdte meg munkáját. Az igen-erős felderítő-egység katonáit, az AN-12 típusú modern és nagy kapacitású szovjet felderltő-gép szállította rendeltetési helyükre. Fedélzetén csaknem száz ejtőernyős fér el. Az ejtőernyősök bevetését vadászgépek, rakétaegységek és légvédelmi alakulatok támogatták. Egyre több és több gép érkezett, s ejtőernyős katonákat és hadi felszerelést dobált a megadott területre. Az ejtőernyősök Itt azonnal rajvonalakat alkottak, a kezelőlegénység kicsomagolta a felszerelést: harckocsikat, ágyúkat, golyószórókat. Kezdetét vette a „harc“. A „zöldek“ ugyanis azonnal támadni kezdtek. Motorizált egység vette fel a harcot a felderltőkkel, akik azonban gyors és határozott akciókkal verik vissza az ellentámadást, és előrenyomulnak. Kemény harcok után elfoglalják a Vltava hldját. A „rózsaszínűek átkelhetnek a folyón. A hadgyakorlat első napján tehát háromféle villámgyors akciót láthattunk: felderítő osztagok bevetését, az ellenséges terület megszállását és a hídfő elfoglalását. Ehhez hozzájárult a repülők ügyes tevékenysége, a pilóták kiváló manőverezése. A harcok tehát megkezdődtek. Ekkor egyik polgártársunk megkérdezte a harcokat irányító tábornokot: Szükség van erre, fontos a haditechnika bemutatója? No és a tábornok? „Ml nem fegyvert csörgetünk, nem folytatunk katonai-politikai demonstrációt. A Vltava-hadgyakorlat a Varsói Szerződés hadseregei, harci politikai felkészülésének előre eltervezett, szerves része. Ennek a felkészülésnek a jelenlegi világpolitikai helyzetben — a szocializmus és kapitalizmus ellentéte, a legalapvetőbb osztályellentétek Idején tökéletesnek kell lenni, ezt a szocializmus védelme feltételezi. A Vltava-akcló az idei operációs ás taktikai felkészülés csúcsa.“ Találkoztam egy nem mindennapi emberrel. Bojcsuk Vladimir, a Magyar Néphadsereg alezredese, tizenkilenc éves korában a terezlni kínzőkamrákban szenvedett. Azóta nemi járt ott. Amikor most Csehszlovákiába érkezett, elhatározta, hogy ellátogat Terezlnbe. Sikerült Időt szakítania, s a terezlni temetőben virágcsokrot helyezett el meghalt barátai sírján.
