A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-02 / 40. szám
Szobanövények gondozása Májpástétom. V2 kg sertésmájat vékony szeletekre vágunk, 10 dkg zsíron nagy hagymával puhára pároljuk só nélkül, s vele együtt megpárolunk egy kis foghagymát, késhegynyi paprikát, 1-2 babérlevelet, tört majoránnát, pici citromhéjat. Ha kész, a babérlevelet kidobjuk, minden mást pedig húsőrlőn finomra darálunk, s a levét is hozzáöntjük. 4 áztatott zsemlét szintén átőrlünk és összekeverjük egy marék apró kockára vágott füstölt szalonnával, sóval, törött borssal, 4 egész tojással és egy marék prézlivel. Végül a májas masszát ishozzáadjuk, jól összekeverjük és zárható puddingformába, vagy patentüvegekbe téve gőzben fél óráig főzzük. Erkélyeinkről, -ablakunkból lassan bekerülnek virágaink a szobákba, ahol egész télen át a természet nyári szépségét varázsolják körénk. De nemcsak hangulati tényezőt jelentenek, hanem egészségügyi szempontból Is nagy a Jelentőségük. Az emberi idegrendszerre nyugtató hatást gyakorolnak. Számos külföldi országban, kórházakban, szanatóriumokban viszgálták a növények lélektani hatását, s mikor a kísérletek során a növényeket eltávolították a betegszobából — fokozódott az idegcslllapftó>k fogyasztása. A levegő tisztításában rendkívül nagy szerep Jut a szobanövényeknek. A por ugyanis megtapad a levelek felszínén, továbbá a levélzet megköti a levegőbe Jutó s az egészségre ártalmas füstgázokat. (A növények leveleinek párás felszínén a kéndioxid kénessav formájában lecsapódik, megkötődik.) Fontos tehát a növények levelein lerakódó port rendszeresen eltávolítani, mert ezzel is biztosítjuk a jó szobalevegőt. A növények Igen kedvező tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű vizet párologtatnak el s ezzel egyenletesebbé teszik a szoba levegőjének páratartalmát. A növények párologtató képessége különféle. Télen a gőzfűtéses lakásokban általában igen száraz a levegő. Ilyen helyiségekben a növényzet 10—15 százalékkal növeli a páratartalmat. A trópusi vidékről származó kaktuszfajták kevesebb nedvességet párologtatnák el, viszont sok vizet párologtató dísznövények a vizlpálma, a fllodendron. Ha növelni akarjuk a szobanövények párologtató képességét, nedves homokkal megtöltött tálcát, vagy tányért helyezzünk a cserép alá. A virágcserepek és virágládák elhelyezésénél Is Ismernünk kell a növények különféle adottságait. Ablak közelében helyezzük el a fénylgényes növényeket, mint a fikusz, aszparágusz, klorofitum, citromfácska, stb., valamint a virágzó növényeket, cikláment, primulát, stb. Pálmát, páfrányt árnyékosabb helyen is tarthatunk, de lehetőleg a szoba fűtött részén, mivel ezek melegkedvelők. A kukoricalevél (aszpldeszta) is megél és kitünően áttelel árnyékosabb helyen is. Hasonlóan jól tűri az árnyékot a zöldliliom, a szanszavéria s a kaktuszok sokféle fajtája. A fikusz helyét ne változtassuk, mert ez nincs Jó hatással a fejlődésére. A legalkalmasabb számára a 15 fok körüli hőmérséklet. Öntözni akkor kell jó bőségesen, mikor a földje már száradni kezd. Fontos tudnivaló: a cserepe alatt lévő tányéron ne maradjon víz. A levelek tisztántartása, rendszeres letörlése a portól, nedves szivaccsal történjék. Ha kis sárga, kerek pontokat látunk a levelek alsó felén, joggal gyanakodhatunk pajzstetűre. Ilyenkor langyos szappanos-vizes lemosást alkalmazunk, sőt, ha makacsak a foltok, puha körötnkefével gyengéden dörgölve távolítsuk el azokat. A téli időszakban helyes a szobanövények öntözővizében egy kevés fápsőt feloldani. (Virágüzletekben kapható.) A magasra nőtt fikusz, dúsan levelező fllodendron egyenes törzsű marad, ha vékony támasztórudat helyezünk el a cserép földjében, s ahhoz fonalakkal lazán rögzítjük a törzset, előrenyúló ágakat. Általános szabály: ha a növény kinőtte a cserepet, átültetni csak tavasszal szabad, télen semmiképpen, mert ezt igen megsínyli, esetleg el Is pusztulhat. Az átültetést új cserépbe, ládába, friss vlrégföldbe áprilisban kell elvégezni. Búcsúznak a fecskék, mi is elbúcsúztunk a nyári melegtől, kedvenc nyári ruhadarabjainktól és most új gond előtt állunk: mit vegyünk fel, miben legyünk csinosak, a hűvösebb őszi napokon. Első képünk egy rendkívül jól kihasználható fregoli kabátot mutat, a második pedig széles tűzéssel díszített kétsoros gyapjúkosztümöt. Azaz vigyázat, nem is kosztümről van szó, hiszen ha megfigyeljük, a kosztümkabát alatt meleg gyapjúból egybeszabott ruhát visel a maneken. Válaszolunk olvasóinknak Jenovat Sándor lévai olvasónk mint részben rokkant, éjjelt 6r a helyi állami gazdaságnál. Levelében írja, hogy nehéznek találja a munkafeltételeket, mivel napi 12 órás szolgálatot kívánnak meg, nincs szabad szombatja és csúsztatott szabadságot sem vehet ki a havi mintegy 120 túlóráért. Olvasónk szerint a túlmunkáén csupán havi 70 koronát kap, amit kevésnek tart. Olvasónk és általában az éjjeli örök esetében a munkaszerződésben megállapított munkaidőből kell ktindulnl. Továbbá figyelembe kell venni az állami gazdaságok alkalmazottaira vonatkozó fizetési rendeletet. Olvasónknak joga van arra, hogy betekinthessen a reája vonatkozó fizetési rendeletbe. illetve, hogy a fizetést rendelet reája vonatkozó előírásait neki megmagyarázzák. A munkatörvénykónyv Tt 1965/66 sz. végrehajtási rendeletének 12 § ej pontja értelmében az év folyamán a túlmunkában végzett munka megengedett legmagasabb terjedelmébe /.lásd a munkatörvénykónyv 97 §-átf nem számítódik be heti legfeljebb 8 órai üzemőrzésböl álló munka. Az egyes szakminisztériumok, illetve Igazgatóságok fizetési rendeletel és ennek alapián kötött munkaszerződések az éjjelt őrök esetében általában heti 46—56 óra munkaidőt állapítanak meg és csak az így megállapított munkaidőn kívül végzett őrzést ismerik el túlmunkának. Azokban az üzemekben, ahol már áttértek a 44 órás munkahétre, az éjjelt őrök heti munkaidejét általában 44—54 órában állapították meg, úgyhogy túlórának csak az 54. munkaórát /havi átlagban kiszámítva) meghaladó munkaidő számit. Az éljelt örök és portások esetében csaknem minden szakmában. a munka szerződések, már úgy szólnak, hogy az alapfizetés magában foglalja bizonyos mennyiségű túlóra díjazását ts. Ez természetesen összefügg a foglalkozás jellegével, amely rendszerint nem igényel rendkívüli jtzikat megerőltetést. Dr. F. J. t'n igyesináhm ■n GEO21
