A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-02 / 40. szám
MODERN ÉKSZEREK KÉSZÍTŐJE Alina Ferdinandy magától értetődő természetességgel beszél munkájáról. Nincsenek műhelytitkai, nem rejti véka alá azt sem, hogy az ékszerkészités terén nem egészen tökéletes a teohnikai tudása. Lehet, hogy a tökéletes technika többet ártana, mint használna alkotásainak. Porózus, organikus anyagot tart a kezében - szépiát - s a legkülönfélébb szerszámokkal karcolja bele a jövendő ékszer negotívját. Nagy vigyázattal dolgozik, hogy a sárgásszínű szépia porrá ne törjék. Majd ezekbe a 'kis formácskákba önti az úgynevezett angol cint és néhány perccel később kiemeli a brosst, gyűrűt vagy a karkötő egy láncszemét. Csak a laikus tarthatja ezt a munkát gyorson és egyszerűen elvégezhetőnek. A szobrász hosszú órákat tölt él a negatívok fölé görnyedve, hosszú órákig égeti kezét a forró cin, $ sok idő telik el az aranyozással, patinázóssal. Alkot, tervez, inspirációt keres - s gyakran a sokszor szabad szemmel nem is látható természetes kristályképződményekben. S hogy milyen sikerrel jár ez a fáradozása, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a montreali világkiállítás csehszlovák pavilonjának rendezői felkérték arra, készítsen ékszer-kollekciót erre a nagyjelentőségű eseményre. Természetesen nem kis meglepetéssel fogadta ezt a megbízatást. Sok évi szorgos munka után végre ilyen alkalom kínálkozik tehetsége bebizonyítására. S éppen azon a területen, amelyről szive mélyén azt tartotta, hogy nem tartozik a plasztikához. Kis remekművei - melyeket először csak magának és legközelebbi ismerőseinek készített — Montrealba jutnak. Alina Ferdinandy alkotásai, hasonlóképpen kióUftósunk más területéi is, bizonyosan elismerést váltanak ki a külföldi látogatókból. mwW, wSHL — * —__ 1 A Cslnn-bumm cirkusz szereplői Zselizen A fiatalság körében igen népszerű Cslnnbumm cirkusz néhány szereplője látogatott el a minap Zseltzre, hogy a szabadtéri színpadon mintegy másfél órás műsorral szórakoztassa a közönséget. Sajnos, a kedvezőtlen Időjárás miatt a kezdést két órával el kellett halasztani, végül azonban nagy sikerrel zajlott le a műsor. A sikerben egyformán osztozott Keleti László, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Keleti Pál, Halász Péter konferanszié és Madarász Martka, a Fővárost Operettszínház művésznője. A műsor keretében fellépett a pozsonyi Dimitrov együttes ts. Abel Gábor, Zseliz Elkészült a besel kilencéves alapfokú iskola alsó tagozaténak épülete Szeptember 4-én adták át a beset kilencéves alapfokú tskola alsó tagozatának épületét. Az új létesítményt a lévai járási bizottság kiküldöttet adták át. Az iskola több mint egy millió korona befektetéssel készült. A lévai építkezést vállalat dolgozói jó munkát végeztek, 15 hónap alatt készítették el az épületet. A besel qyerekek az új tanévben már nyugodt körülmények között tanulhatnak, az 1—5. osztályosoknak nem kell többé egy osztályban szorongantok. Az tskola mellett tanítói lakásokat ts építettek. Stiglinc Tibor, Léva Az ízlés fejlesztéséért Az élet minden szakaszén keressük az eddig fel nem használt lehetőségeket. Akad ilyen az üzemekben, az EFSz-ben, az iskolákban és természetesen — a népművelés terén is. Hadd újítsunk fel éppen ezért egy már régen elhangzott — de mindeddig nem realizált — javaslatot a művészi Ízlés fejlesztése érdekében. A „vándorkiállításokra“ gondolunk. Egy-egy tematikai vagy stilusegységet, illetve kort bemutató 20—30 jé reprodukció-gyűjteményre gondolunk, melyet magnószalagra játszott magyarázó szüveg, esetleg hangulatfestő zene kisér. Ezt a kiállítási anyagot feluról-falura küldhetnénk, bejárhatná egétx Dál-Szlovákiát, hiszen ma már sok faluban, városkában akad olyan helyiség, kultúrház. Iskola vagy HNB-épület, ahol a tárlatot megrendezhetnék. A művészetek ismerete nem csupán a tájékozottság, hanem a szépérzék fejlesztése szempontjából Is fontos. A művészi Ízlés, a fejlett szépérzék — egy bizonyos fajta Ítélőképesség. A művészi Ízléssel rendelkező ember, nem lelkesedik a glccsért, nem olvas ponyvát... A fejlett ízlés jelentkezik az otthon berendezésén, meglátszik a ruházaton, a külső megjelenésen, árulkodik a beszédmodoron, fémjelzi az olvasnivalót, és a zenehallgatást. Kodály Zoltánt kell idéznünk: „Aki Ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét még nem veszélyezteti, de a művészetben a rossz Ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. Elzárja a remekművekkel való érintkezéstől és Így a belőlük áradó életető fluldumtól, amely nélkül a lélek sorvad, összezsugorodik s az ember egész lényege sajátos bélyeget kap.“ Lehet, hogy a művészeti nevelésnek az ízlés fejlesztésére való leszűkítése a kérdés leegyszerűsítésének látszik, a valóság azonban épp az ellenkezőjéről tanúskodik. Hiszen az ízlés fejlesztésére szolgál az olvasmányok megválasztásának helyes Irányítása és a művészetek megismertetése. Éppen ez utóbbira nyílik nagyszerű lehetőség a vándorkiállítások megszervezésével. Ezek a rendezvények a művészi Ízlés fejlesztésének iskolájává válhatnának. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy a. művészeti nevelés nem öncélú, mint ahogy a művészet és a dolgok szép volta sem az. A művészetek nyújtotta élmény pozitívan befolyásolja az ember magatartását, erkölcsi felfogását, érzéseinek szépsége a művészetekből, esztétikai érzelmeinkből táplálkozik. A művészeti nevelés megszépíti az életet. Sokoldalúvá teszi műveltségünket, nemesebbé, Igazabbá formál bennünket. Legyen a munka első állomása a jól szervezett, a művészetek szeretetére nevelő vándorkiállítások rendezése, szervezése. Ne féljünk a nehézségektől! A közönség vágyik a szépre, csupán rajtunk áll, hogyan tudjuk a művészet mindent lenyűgöző erejét szolgálatunkba állítani. Meg azon, hogy a javaslatok ne maradjanak csupán „javaslatok“, s az azzal járó nehézségeket, gondokat vállalják az arra hivatottak. M. F.
