A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-02 / 40. szám
OLVASÓK! Tavaly jelent meg a Politikai Kiadó magyar szerkesztősége gondozásában Juraj Zvara A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában című, nagy visszhangot kiváltó könyve. Tekintettel a csekély, mindössze nyolcszáz példányos kiadványra, s az olvasók leveleire, amelyben a Zvara tanulmány közlését kérik folytatásokban, a szerkesztőség úgy döntött, hogy eleget tesz olvasói kérésének és a Hét 41. számában megkezdi A magyar nemzetiségi kérdés meg-FIGYELEM! oldása Szlovákiában c- mü közlését. Kísérje figyelemmel negyvenegyedik számunkat, amelyben az alábbiakról kap tájékoztatást: I. A magyar nemzetiségi kérdés a München előtti Csehszlovák Köztársaságban. II. A magyar nemzetiségű lakosság helyzete a Csehszlovák Köztársaságban a népi demokrácia megszilárdításáért és a munkásosztály hatalmának kiterjesztéséért folytatott harc időszakában (1945-1948). III. A CSKP harca a magyar nemzetiségű dolgozók polit'kai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért az 1948—1960 közötti években. 1. A magyar lakosság államjogi és politikai helyzetének alakulása 1948 februárja után-2. Dél-Szlovákia gazdasági, osztály- és társadalmi átalakulásának néhány kérdése. 3. A magyar nyelvű oktatás és kultúra fellendülése Csehszlovákiában a szocializmus teljes felépítésének időszakában. IV. A szocialista ideológia győzelme a nemzetiségi kapcso'atokban Dél-Szlovákia területén. A szerkesztőség Erasmus és a béke Rotterdami Erasmus születésének Btszázadik évfordulójáról emlékezünk meg ebben az évben. Erazmus, Európában elsőként, tudatosan hirdette a humanizmus és a béke fennkólt eszméjét, a népek, az egész emberiség megértésének, barátságának gondolatát. Nem ismert különbséget ember és ember kOzütt, meggyőződése volt, hogy a nemzetek között felmerülő ellentéteket békésen kell megoldani. Gyűlölte az erőszakos fanatizmust, elképzelhetetlennek tartotta azt, hogy az ember emberre, nemzet nemzetre az erőszak eszközeivel kényszerítse akaratát. Európa nagy humanistájának életbőlcseletéből, a művészet és az emberek Iránti szilárd hitéből és szeretetéből sokat merítettek a későbbi évszázadok nagyjai. A béke magasztos gondolatait hirdette ötszáz évvel ezelőtt Erasmus. Életében sok csalódás érte, ádáz harcok közepette, szóban és Írásban küzdött eszméi elfogadásáért, bár látta, hogy a műveletlenek, az erőszakosak céljaik elérésére fegyvert ragadnak. Eszméit haláláig tűrhetetlenül hirdette, hivatalokat, méltóságokat utasított vissza, hogy szabadon harcolhasson eszméi megvalósításáért, s közben fáradhatatlanul dolgozott. Utolsó ba; rátja, a munka elkísérte haláláig. Évszázadában, miként a rékövetkezőkben Is, tömegesen pusztultak el a fanatizmus, az erőszak, a háború áldozatai. Bár Erasmus óta nemzetek legkiválóbbjal hirdették a béke fennkölt gondolatait, az előző társadalmi rendszerekben mégis generációkon át diadalmaskodott az erőszak. A mi évszázadunkban két világháború borzalmait ismertük meg. Két imperialista' háborúban milliók és milliók pusztultak el. Rotterdami Erasmus humánus gondolatait, békét hirdető szavait megismerve, érthetetlennek tűnik, hogy ötszáz évvel később a huszadik században hatalomra Juthatott a fasizmus, amely fegyverekkel akarta leigázni egész Európát. Ez a rendszer az embertelenségben mindent felülmúlt. Hogy mindez lehetséges volt, valóban csak az értheti meg, aki Ismeri az imperialista háborúk okainak és eszközeinek lenini elemzését, és a békepolitika alapfeltételeit. Ma már azt Is tudjuk, hogy a béke megvédése nemcsak a fegyvertelen bölcsek, tudósok, nem a szellem *s az írás nagy egyéniségeinek, hanem minden becsületes dolgozó, minden tisztességes ember, legkomolyabb és legmagasztosabb feladata. A legbölcsebbek sem tudnak hatásosan szembeszállni a háborús erőkkel, ehhez« nagytömegek összefogása szükséges. <. Az első világháborúban elfáradt generáció azt hitte, soha többé nem Ismétlődhet meg ez a rettentő tömegpusztítás, s éppen emiatt a tévhit miatt, nem történt semmi reális és eredményes lépés, ami a háború előkészítőit visszariasztotta volna. Így újabb és még több millió embernek kellett elpusztulnia, szörnyű módon meghalnia, hogy ezeknek a mártíroknak emléke megteremtse minden nemzet békemozgalmát. Ma már a világbékét védő tömegek mozgalma olyan összefogást Jelent, hogy a háborús uszltók már saját nemzetük fiaival sem tudják könnyen megértetni, hogy a háborúra „szükség van“ és hogy a háború a nemzet érdekeit szolgálja. A nemzetek összefogása a társadalmi rendszerekre való tekintet nélkül közel áll Rotterdami Erasmus tanaihoz, aki már ötszáz évvel ezelőtt hirdette az emberek békés együttélésének fontosságát. Vajon szükség van-e rá, hogy a múlt sok szomorúságát Időnként Ismét felidézzük? A válasz csak egy lehet: igen. Sokan könnyen felejtenek és természetesnek tartják mindazt, amit a békés élet nyújt, mások nehezen hiszik el azt, amit nem éltek át. Gyakran nem látjuk az összefüggéseket és néha a felelőtlenség is teret kap. Tekintetünk forduljon az élők felé, akiknek boldogságáért minden fáradságot szívesen magunkra vállalunk. Dr. K. I. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Költ űrt* gyesül étének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap Fnszerkesztó Major Ágoston Postafiók C 398, telefon 533 Ü4 Terjeszti a Posta Hirlapszolgála ta, előfizetőseket elfogad minden postahivatal és levelkézhesito .Szerkesztőség: Bratislava, jesen sjtého 9. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS Ustredna expedicia tlaée. Bratislava. Gottwaldovo nőm 48 YII Nyomja a PRAVDA nyomda válla lat, Bratislava, fiturova 4 FlóTizetesi díj negyed övre 19.50 Kcx. fel évre 39. Kés, egesz ev re 78, Kés Kéziratokat néni érzünk meg es nem küldünk visz sza T*t31 leleplezték CZUCZOR GERGELY szobrát Érsekújváron szeptember 24-én, délelőtt tíz órakor, több száz fiatal és felnőtt Jelenlétében, fanfárok hangjai mellett, a Csemadok-ház előtt leleplezték a Jeles költő, nyelvész mellszobrát. Az ünnepélyes aktust a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának rövid műsora, Petrlcska Júlia szvalata (Hviezdoslav Czuczor Gergely emlékezete című versét szavalta) és Dráfi Józsefnek, a városi nemzeti bizottság alelnökének beszéde előzte meg. Ünnepi beszédet az írószövetség magyar szekciója nevében dr. Turczel Lajos, a Komensky Egyetem magyar tanszékének vezetője tartott. Előző este az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság, a Csemadok érsekújvári Járási és helyi szervezete és -a helyi szervezet mellett működő honismereti kör ünnepi akadémiát rendezett Czuczor Gergely emlékére. Az akadémiát Kürty Péter tanár nyitotta meg. Az est műsoréban fellépett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, Tihirring Viola, a Komáromi Magyar Területi Színház tagja, a Csemadok helyi szervezetének énekkara és mások. A műsoron klasszikus és mai énekszámok, népdalok, Czuczor-müvek szerepeltek. Czuczor Gergely életét és munkásságát Ztefan RaCek, a szlovák tannyelvű Iskola tanára, magyarul dr. Deme László, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa, a bratlslavai Komensky Egyetem vendégtanára méltatta. Az ünnepély résztvevői megtekinthették a költő életét ismertető érdekes, gazdag anyagot felsorakoztató kiállítást a Csemadokházban. Czuczor Gergely mellszobrát Mells György fiatal érseküjvárl szobrászművész alkotta.
