A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-25 / 39. szám
A z óra különös, furcsa barát. Néha gyű- ZA lölködö, kegyetlen ellenség Is tud len'1 ni. Például, mikor arra figyelmeztet, mennyi kötelességünket mulasztottuk el és milyen gyorsan telik az idő. Valamikor, az ősidőkben a Nap és a Hold járása, a tenger apálya és dagálya adott valami támpontot a tájékoztatáshoz. Az egyiptomiak bonyolult, de pontosabb időmérővel rendelkeztek a nap és évszakok beosztását illetően. Igazi naptárt a régi rómaiak készítettek először. Egykor a földbeszúrt karó is elegendő volt az időmérésre. A karó legrövidebb árnyéka delet mutatott. Ha az árnyék nyugat felé fordult, akkor reggeli hat óra, amikor kelet felé, esti hat óra lehetett. Később egyre több vonást rajzoltak, vagy festettek a napórára, a napóra korongjára, hogy pontosabban mérhessék az időt. Voltak, akik hordozható napórát is készítettek. Es amikor nem sütött a nap? Ilyenkor az óra nem mutatta az időt. A homokóra Ókort találmány. Legelőször a görögök használták. Évszázadok múltak el, míg 1505-ben H e ni e in német órás hozzáfogott az első zsebóra készítéséhez. Érdekes, hogy órákat egészen a XIV. századik csak templomokon, városháza tornyán, középületeken alkalmaztak. Később már a lakásokban ts nélkülözhetetlenné vált. Az ingaórát 1656-ban Huygens találta fel. Azóta csupán a szerkezetet tökéletesítették. Kezdetben csak Angliában és Hollandiában készítették, művészi kivitelben. Napóleon idejében már aranyozott, díszes szekrényben, Napóleon címerével ellátva gyártották. Később zenélő szerkezetet is rejtettek az órákba. A hajósok nem használhattak ingaórát a hajókon. Így született meg a kronométer, mely az időt a másodperc századrésznyi pontosságával mérte. Ma már ez a pontosság sem elegendő. A csillagászoknak, űrhajósoknak, atomkutatóknak sokkal pontosabban kell megállapítaniuk az időt. Ezt csak az elektronika tette lehetővé. Ma már a másodperc ezredrésznyi pontosságával mérik az időt. Ml az idő? Erre még ma sem tudnak kielégítő választ adni. A tudomány és a modern élet pontos időmérés nélkül el sem képzelhető. Az idő, az óra mindig kötelességeink teljesítésére figyelmeztessen bennünket, s jegyezzük meg azt az angol mondást ts, hogy az idő pénz. — nj — AZ ÓRA __"I päsl Bozsena asszonyról természetesen senki sem tételezte fel, hogy valami törvényellenes dolgot követhetne el. Számtalan bratislavai tejcsarnok közül a legforgalmasabbat vezette, s mi sem bizonyítja jobban igazgatósága bizalmát, mint az, hogy tanulólányokat adtak keze alá abban a reményben, hogy megbízható, jól képzett eladónőket nevel belőlük. Az üzletvezetőnő a „kiképzést" hamarosan el is kezdte. A fejcsarnok ugyanis a karácsonyi ünnepek előtt nagyobb mennyiségű tojást kapott. Elsőosztályútól kezdve egészen a népszerű, sérült, azaz vékony héjjuakig. Ahelyett, hogy vevőinek örömet okozott volna a 30—40 fillérrel olcsóbb áruval, utasítást adott a tanulólányoknak, hogy vegyi úton tüntessék el a tojásokon levő jelzést, majd összekeverte a szállítmányt az elsőoszályú „A" jelzésű tojásokkal. A kezdet, úgy látszik, sikerült, a lánykák nem tiltakoztak a furcsa munka ellen, talán azért sem, mert Bozsena asszony állandóan azt hangoztatta, hogy az üzletben hiány van, s ezt keli valahogy helyrehozni, ha nem akarják a saját zsebükből fizetni a kárt. Majd mikor tavasszal megérkezett az első májusi liptói fúró, már egyiküknek sem tűnt fel, hogy a 17 koronás második minőségűt húszért árusítják. Lehet, hogy nem is tudtak róla, miként a csalást a vevők se vették észre. Evés közben jön meg az étvágy, A tehéntúró túl száraznak tűnt a vezetőnőnek. Egy kis víz, egy kis tej - a vevő örül, hogy egyáltalán kap túrót... s a lánykák legalább megtanulják, miként is kell manipulálni az áruval! Nemde? Tavaly tavasszal történt, hogy a vállalati egészségügyi megbízott megtiltotta 18 kiló sajt árusítását. A sajt ugyanis már három hónapja feküdt a tejcsarnokban, habár az előállítója csupán 14 napos jótállást vállal érte. Az áru keserű és penészes volt. Ilyesmi előfordul másutt is, s ilyenkor az üzletvezető, anélkül, hogy valami anyogi kár érné, megsemmisítheti, sőt kötelessége is megsemmisíteni az emberi szervezetre káros élelmiszert. Nem így a mi üzletvezetőnőnk. Ugyan 12 kiló sajtot kidobatott a szemétbe, de hatot meghagyott és a tanulólányokkal megreszeltetett és belekevertetek a liptói túróba. Az anyagi kár, amit ezáltal okozott a lelkiismeretlen asszony, nem volt nagyon magas. Körülbelül 1600 koronát tett ki. Ugyanis, amint már az ilyen hosszab ideje tartó üzelmeknél lenni szokott, utólagosan nagyon nehéz fillérre kiszámítani a kárt, s ezért a büntetőtörvény értelmében kétség esetén a vádlott javára kell dönteni. Ezért tehát Bozsena K.-t csupán félévi feltételes szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ítéletet két évre felfüggesztette. §§§ EMBEREK a törvény előtt Egyre gyakrabban fordul elő, hogy lelkiismeretlen eladók kerülnek ^ a bíróság elé, mivel megkárosították a vásárlókat. Többnyire olyan élelmiszerről van Szó, melynek sem a pontos árát, sem pedig a minőségét nem tudja megállapítani a vevő. Hol olcsóbb saláta változik a pulton drágábbal, hol köménymagot soha nem látott kenyér válik köménymagossá, illetve hetven filléres úgynevezett málnaszörp kel el egy-egy koronáért, miután az üvegről leáztatják az árat feltüntető cím két... Apróságok, szokta mondani a vásárló, s legyint egyet. Mert azt a néhány fillért mindenki nélkülözni tudja. S hogy mi ezekről az apró csalásokéi - amelyek egyébként néhány év folyamán egy—egy üzletvezetőnek ezreseket, sőt tízezreseket hoznak konyhájára — az Állami Kereskedelmi Felügyelőség véleménye? Egy kis kóstoló a munkájából: . Mig 1962-ben a bratislavai Zdroj élelmiszerüzleteiben felülvizsgált 4212 vásárlásból 37,7 százalékot drágított az eladó, mégpedig 100 koronánként 3,86 koronával, egy évvel később már 4,49 koronát tett ki száz koronánál a vevő kárára elkövetett árdrágítás. A tavalyi év második felében 1262 bevásárlásból 47,7 százaléknál álllapítottak meg az ellenőrök árdrágítást, mégpedig minden 100 koronánál, 5,51 koronával! Bozsena K.-t szabadságvesztésen kívül még egy büntetéssel sújtotta a bíróság. Három évre eltiltotta foglalkozása folytatásától, ami annyit jelent, hogy a lelkiismeretlen asszonynak nem lesz módjában elsősorban a vele dolgozó, esetleg egyenesen a rábízott alkalmazottakat helytelenül befolyásolni, s a másók kárára duzzasztani pénztárcáját. S ez az a büntetés, amitől a legjobban félnek a Bozsena K.-hoz hasonló lelkiismeretlen kufárok! JUDr. Stark László 8
