A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-28 / 35. szám

Az apacsok barátai és szBvet­­ságesei is legjobb harcosaikat küld­ték Winnetou segítségére. Amikor mér mind együtt voltak, az apacs törzsfőnök teljes harci díszben és fegyverben a harcosok elé állt. Kezében ijat tartott. -t.. Az indiá­nok izgatottan várták Winnetou végső döntését... — Parancsot ad-e a támadásra, vagy vár-e még tovább? > kér­dezgették egymástél. Winnetou még mindig habozott.. Magához hivatta a vének tanácsát, mert tudta, hogy sok harcostársa, testvére élete forog most kockán. Mintán még egyszer hosszasan tár­gyalt á vének tanácsával, döntött: azt az ijat, amit kezében tartott kettétörte... Es ez ősrégi indián szokás szerint a harc megkezdé­sét jelentette. A harcrakész Indiánok izgatottan várták Winnetou végső döntését A tábornokot helyettesitő kapi­tánynak azonnal jelentették az in­diánok csatára való készülődését. Azonnal kiadta a parancsot: — Mindenki a helyére! Harcra felkészülni, indián támadásra szá­míthatunk! Miután kiadta a parancsot, ép­pen a börtön mellett ment el, ami­kor pokoli ötlete támadt. — Hozzátok csak ide az indiá­nok nagy barátját, Old Shatter­­handet és kössétek ki az egyik oszlophoz! Hadd lássa, hogyan számolunk le barátaival, a rühös rézbőrfiekkel! Az őr elővezette Old Shatterhan­­det, aki bátran és nyugodtan visel­kedett. — Most majd végignézheted, ... és az indián harcosok támadás­ra Indultak A katonák Izgatot­tan figyelték az indián harcosok csapatmozdulatait mm hogyan döglenek meg rühes kebel­barátaid! — mondotta gúnyosan Old Shatterhandnek a kapitány. Old Shatterhand hosszú másod­perceken keresztül némán farkas­szemet nézett a kapitánnyal, majd nyugodt hangon megjegyezte: — fin majd azt nézem végig, hogy hogyan végeznek veled az indiánok, s annak örülök majd, ha te dögledezel, amire hamaro­san sor is kerül -r- válaszolta. A kapitány fejébe szállt a vér, Előrántotta revolverét, agyon akar­ta lőni Old Shatterhandét, de az utolsó pillanatban meggondolta 'magát. — Ezt Így mégsem tehetem, a katonák szeme láttára. — gondol­ta —, majd adódik alkalmas pil­lanat, amikor tanúk nélkül végzek vele is. A kapitány dühösén végigmérte Old Shatterhtandet, majd szó nél­kül faképnél hagyta. Old Shatterhand az erődítmény­ből jól megfigyelhette az indián csapatmozdnlatokat. Tndta, hogy nagy harcra, elkeseredett küzde­lemre kerül majd sor. — De hogyan szabaduljak ki innét? — tűnődött. — így, kikötve nézzem végig majd a harcot?- Az indián előőrsök lovaikon vil­lámgyorsan megközelítették az erődítményt, majd megfordultak, s szélesebben vágtattak vissza tár­saikhoz. > — Felderltők... gondolta Old Shatterhand... De furcsa manőve­rezés ... Mi célja lehet ezzel Wln­­netounak? — gondolta Old Shat­terhand. (Folytatjuk) — Most majd végignézheted, hogyan dögölnek meg a rühes barátaid, — mondotta gúnyosan a kapitány

Next

/
Thumbnails
Contents