A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-03 / 27. szám
Humpoleci posztó — ez a fogalom több mint egy 101 évezrede él a köztudatban. 1982-ben a Sukno n. v. gyért Jelzését védjegyként ismerték el és nyilvántartásba vették. Arra törekednek, bogy a „Humpoleci posztó“-t a madridi, esetleg a libanoni egyezség értelmében — mely az áruk származásának jelzésére vonatkozik — nyilvánítsák világviszonylatban is védjegyzett fogalommá. Az 14B2-ben a humpoleci szabók és nylrók céhbe tömörültek és privilégiumokat kaptak. Ezzel megalapozódott a környék szövet- és posztókészltő ipara. S hogy mennyire tökéletesítették mesterségüket az évszőzadok folyamán, arra rávilágít az alábbi történet: az 1871-es ipari világkiállítás alkalmával a humpoleci textilkészítő üzemek felállították a textilipar világrekordját. I. Ferenc józsef osztrákmagyar király és császár részére rekord idő alatt készítettek el egy vadászöltönyt. Az öltöny elkészítése, kezdve attól, hogy a városi állatorvos megvizsgálta a birkákat, melyek gyapjából készült, a birkák nyírásán, a gyapjú mosásán, előkészítésén, fonásán át, egészen a szövésig és a ruha megvarréséig, mindössze 11,5 órát vett igénybe. Ezzel a teljesítménnyel a humpoleciek magasan túlszárnyalták a Manchesterben (Anglia) felállított, 1B órás világrekordot. Ilyen ragyogó hagyományok szellemében dogozik most a Sukno n. v. -H u m p o I e c Ma az üzem nagy vőlasztékban gyárt férfi felsőruhák készítéséire alkalmas minőségi szövetet. A csattogva dolgozó szövőgépek vetélől alól tiszta gyapjú-, és gyapjú-műszál kombinációjú szövetek, télikabát-, felöltő-, és hubertus anyagok sok-sok négyzetmétere göngyölődik elő. Ma az üzem egynapi termelésével be lehetne takarni, a Ceské BudSJovlce-i főteret, ami mintegy hektárnyi területű. Valamikor a posztókészltő, a nyírő és takács mesterség férflfoglalkozás volt, ma az üzem nagy részében a gépek mellett nők dolgoznak. A férfiak a festőműhelyekben, a gépeket Irányító sablonok beállításánál és a karbantartásnál dolgoznak. A humpoleci posztó Igazi hírnevét külföldi sikerei alapozták meg. A Sukno ma több mint 50 országgal tart lenn üzleti összeköttetést. Legnagyobb megrendelői a Szovjetunió és az NDK, a legigényesebbek Kanada, NSZK, Svájc, a Dél-afríkal Unió és az északi államok. A külföldi piacokon való érvényesülés érdekében nagy gondot kell fordítani az exportanyag minőségén kívül a csomagolásra Is. A megrendelőt minden esetben tökéletesen' ki kell elégíteni. Így például a Közép-Kelet országai megkívánják, hogy az árut különféle fémjelvényekkel és pecsétekkel lássák el és speciális Igényeik vannak az anyagok színére vonatkozóan Is. A humpoleci textilesek becsületére válik, hogy mindezeket az Igényeket hiánytalanul kitudják elégíteni. Huszonnyolc évvel ezelőtt, egy magányos, gesztenyefák árnyékában megbúvó, kétemeletes házban hét ember, nem éppen irigylésre méltó körülmények között, dolgozni kezdett. Négy szakmunkás és három inas. Múzeumba kívánkozó felszereléssel kondenzátorokat és nagyítókat gyártottak, minden gyakorlati tapasztalat és alaposabb felkészültség nélkül. Azóta ^ hét mhnkással dolgozó üzemből létrejött a Meopta n. v. — Prerov Az üzem mai munkájának megismeréséhez mindenekelőtt tudni kell, hogy ml az az optikai üveg. Olyan tejfehér, fénytelen üvegtömb ez, melynek belsejében a legkisebb légbuborék, vagy repedés, a legparányibb szennyező anyag sem lehet. Az Ilyen szemcsementes üveget készen kapja a Meopta. De hogyan lesz belőle tárgylencse (objektív)? Ogy bánnak vele, mintha nem is hidegfényű, engesztelhetetlenül kemény és törékeny üvegtömb lenne, hanem holmi puha fahasáb. Először Is tenyérnyi lapokra fűrészelik, a lapokat kookacukor nagyságú lapocskákra aprózzák. A lapocskákból tízet öszszefognak és szögleteiket gömbölyűre köszörülik, majd domborúra, vagy homorúra, aszerint, hogy gyűjtő-, vagy szórólencse lesz. A megmunkálás utolsó fázisa a csiszolás. A lencsék aztán fényképzőgépekbe, nagyító berendezésekbe, távcsövekbe, filmvetítő készülékekbe és mikroszkópokba épülnek be, hogy a világ 61 országába szétfutva, nevet és megbecsülést szerezzenek a pferovi Meoptánalk. A világhírű Flexaret ÍV. fényképezőgép fő nevet vívott ki magának a világpiacon A Meopta legmodernebb filmvetítő készüléke a Meopton IV. típusú készülék Versenykérdéseink: I. Melyik jelentős városunk közelében van Humpolec? 1. Ostrava 2. Liberec 3. HavllCkűv Brod II. Milyen arányban tartalmaznak a kombinált szövetek gyapjút és műszálat (viszkózát)? 4. 50 % gyapjú, 50 % műszál 5. 70 % gyapjú, 30 % műszál 6. 80 % gyapjú, 20 % műszál III. Milyen filmet használhatunk a Flexaret IV. fényképezőgépbe? 7. 6X9 cm, és 35 mm kinofllm 8. 6 X 9 cm, 9. 35 mm kinofllm Sukno — Humpolec /. 1 2 3 Meopta — Pferov //. 4 5 6 10 Hí 7 8 9.
