A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-21 / 34. szám

Kérdéseinkre a Népművelési Intézet igazgatója válaszol A közelmúltban a Szlovákiai Népművelési dolgozók kétnapos szemi­náriumon foglalkoztak a XIII. pártkongresszus határozataival s megvi­tatták az elkövetkező időszak tervfeladatait. Megkértük Jaroslav Celko 1. Miben látja a küszöbön álló jeladatok lé­nyegét? A népművelési munka fő irányelveiről szólva mindenekelőtt azokra szeretnék rámutatni, amelyeket a XIII. pártkongresszus e probléma­körrel kapcsolatban leszögezett. Elsősorban is komoly figyelmet kell szentelni az ideoló­giai és politikai munkának, ami azt jelenti, hogy növelni kell a nevelőmunka hatóerejét, és el kell mélyíteni a tömegek tudatában a szo­cialista világszemléletet. Az iskolán kívüli ne­velés is megoldásra vár. E feladat jelentősége napról-napra növekszik, mivel az élet egyre elmélyültebb és koncentráltabb műveltséget kí­ván az emberektől. Nagyobb tudást követel a modern technika, de különböző, társadalmi szempontból igen fontos funkciókat sem le­het ennek hiányában betölteni. A XIII. pártkong­resszus határozata különös nyomatékkai hang­súlyozza az esztétikai nevelés fontosságát és a minőségi követelményt. Népművelési mun­kánk rendkívül fontos tényezője lesz az elkö­vetkező időszakban, hogy előmozdítsuk a tö­megszórakozások színvonalának emelését, szem előtt tartva a lakosság kulturált pihenésének magasabb fokú kielégítését, mert ez a szabad idő gyarapodásával napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap. 2. Van-e a népművelést munkának a dél-szlo­vákiai járásokban valami specifikus feladata? A népművelési munka társadalmi életünk egyik fontos jelensége, és kulturális ténykedé­sünk kétségtelen tartozéka. E ténykedésnek megvan tehát a specifikus jellege, sőt törvény­­szerűsége is, s ez összhangban áll más társa­dalmi ténykedésekkel. E megállapításból ter­mészetszerűleg következik, hogy a népművelő munkának a vegyeslakosságú vidékeken is meg kell találnia azt a helyes módszert, formát és utat, amelyekkel ezeket az ismereteket a cseh­szlovákiai magyarokhoz eljuttatja. Fel kell tár­ni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az esz­tétikai értékeket és ismereteket a széles tö­megekhez továbbítja. 3. Szükségesnek tartja-e, hogy a nemzetiségi vidékeken a népművelési dolgozók az ott élő nemzetiségi vagy népcsoportok anyanyelvét is ismerjék? A népművelési munka, a nép között és a né­pért folyik. Ez azt jelenti, ha a népművelési dolgozó jó munkát akar végezni, úgy elenged­hetetlenül szükséges, hogy ismerje annak a népnek vagy népcsoportnak nyelvét, amelynek körében tevékenykedik, tekintet nélkül arra, milyen nemzetiségről van szó. Hogy konkrét legyek: a népművelési dolgozónak, aki hazánk­ban a magyarlakta vidéken fejt ki tevékeny­séget, kötelessége, hogy ismerje a magyar nyel­vet. Ha azt kívánjuk, hogy a tömegek a népmű­velési dolgozókhoz bizalommal legyenek, úgy ehhez az is szükséges, hogy ismerjék a munka­­területükön élő emberek anyanyelvét, Ha e te­kintetben nehézségek merülnek fel, mint ahogy ez Dél-Szlvákiában, ahol a népművelési dol­gozók egy része nem ismeri eléggé a magyar nyelvet, megtörtént, úgy meg kell találni a megoldáshoz vezető helyes utat. Tudatosítani kell a népművelési dolgozókban a magyar nyelv elsajátításának szükségességét, mert ez össztár­sadalmi szempontból felettébb fontos és egy­ben a jó és sikeres munka előfeltétele is. C Pontosnak tartja e a népművelés intézmé­nyeinek a CSEMADOK-kal való szoros és har­monikus együttműködését? A szocialista népművelés előnye a burzsoá államok hasonló ténykedésével szemben e mun­ka egységében van. A szocialista társadalom megteremti ennek az egységnek az előfelté­teleit, hiszen a feladatok megvalósításában a társadalmi ‘'szervezetek egész sora vesz részt. A XIII. pártkongresszuson hangsúlyt kapott a nemzeti bizottságok e téren való feladata, ami azt jelenti, a nemzeti bizottságoknak a kultu­rális és népnevelő munkában még inkább fo­­kozniok kell ténykedésüket, hogy így biztosít­sák a társadalmi szervek munkájának koordi­nálását. Ily módon a CSEMADOK szervezetek­kel is szoros együttműködést kell megvalósí­tani. Ez elengedhetetlen követelmény s minden ezzel kapcsolatos ellentét vagy esetleges „kon­­kurrenciális“ véleménykülönbség nem a dol­gok hasznára, hanem kárára lesz. Ami a jövőt illeti, egy olyan politikai plattform van kiala­kulóban, amely lehetővé teszi a nemzeti bizott­ságoknak, hogy a népművelési szervek ezeket a problémákat megoldhassák. Mi pedig a jö­vőben arra törekszünk majd, hogy a nemzeti bizottságok, a népművelési otthonok, valamint a CSEMADOK szervek között tényleges, őszinte és gyümölcsöző együttműködés jöjjön létre. Ez egyetemes szempontból csak haszonnal járhat, és elősegíti feladataink végrehajtását. A ma­gyar lakosság körében pedig hozzájárul a nép­művelési munka további aktivizálásához, elmé­lyítéséhez, a minőségi követelmények biztosí­tásához. Hozzájárul az intellektuális, esztétikái, morális és etikai követelmények megerősödé­séhez és nem kis mértékben a szlovák—magyar lakosság, valamint az egész társadalom jó kap­csolatainak további megszilárdulásához. 5. Miben■ látja a közvetlen feladatok lényegét dél-szlovákiai vonatkozásban" Az utóbbi időben sokat foglalkozunk a kér­déssel, mit is kellene elsősorban megoldanunk, hogy következetesebben realizálhassuk a nép­művelési munka területén a XIII. pártkongresz­­szus határozatát. Ami a dél-szlovákiai problé­mákat illeti, itt a specifikus, különleges kérdé­sek egész sorával találkozunk, amelyek szoro­san összefüggnek a hazai magyar lakosság kulturális fejlődésével. Ezeket a specifikus kér­déseket kétségtelenül figyelembe kell venni. Respektálni kel s keresni módját, miképpen le­hetne a többi területtől bizonyos mértékben eltérő körülmények közt, ezt megoldani. A kö­zelmúltban a CSEMADOK elnökségével arról tanácskoztunk, miképpen javíthatnánk a ma­gyar lakossággal kapcsolatos munkamódszere­inket. A megbeszélések alapján a jövőben arra törekszünk, hogy magasabb színvonalra emel­jük a LUT keretén belül a magyar amatőr cso­portok színvonalát. Ismert tény, hogy a magyar együttesek nem vettek részt az elmúlt év ver­senyein. Feladatunk, hogy a jövőben e ver­senyeknek olyan formáját találjuk meg, ame­lyekbe ezek az együttesek is beleilleszkedhet­nek, mert véleményem szerint ez egyrészt az együtteseknek hathatós hajtóerőt jelentene, és így az amatőr művészet számára új erőt adna, meggyorsítaná a magyar lakosság kulturális fejlődésének ütemét, másrészt a jövőben a ma­gyar együttesek megrövidítésének veszélye sem következhetne be. Ezek az együttesek ugyanis még sok esetben nem rendelkeznek sem a szük­séges hagyománnyal, sem olyan anyagi felté­telekkel, mint a szlovák együttesek, ami pedig bizonyos diszkriminációhoz vezethetne. Igen nagy gonddal kell tehát e probléma megoldá­sához látni, hogy a magyar lakosság körében az amatőr művészet lehető legmagasabb rendű fejlődését, amely egyben össztársadalmi köve­telmény is, biztosíthassuk. Felettébb fontos, hogy ezt a közeljövőben megoldjuk Ami az iskolán kívüli nevelés problémáját illeti, e téren nem mutatkoznak az előbbiekhez hasonló nehézségeink, mert a magyar lakosság körében az esetlegesen felmerülő kérdéseket helyes szervezési módszerekkel ugyanúgy meg lehet oldani, mint a szlovák lakosság körében. Talán még egy kérdés volna hátra és ez a honismereti nevelés problémája. Ennek meg­oldásához mind a szlovák, mind a magyar la­kosság körében nagyobb erővel kell hozzálát­ni, mint a múltban. Végül komolyan el kel­lene gondolkodnunk afelett, hogy a felmerülő kérdéseket hogyan tudnánk a magyar lakosság specifikus helyzetére való tekintettel megolda­ni. Ez az a két fő probléma tehát, amelyet a dél-szlovákiai járásokban az elkövetkezendő időszakban a népművelési dolgozók elsődleges feladatának kell tekintenünk, figyelemmel a magyar lakosság és az egész társadalom érde­keire, mert e vidéken mindkettőt egyformán kell respektálni. a Hét irodalmi melléklete 34. JL A közelmúltban a Szlovákiai Népművelési dolgozók kétnapos szemi­náriumon foglalkoztak a XI11. pártkongresszus határozataival s megvi­tatták az elkövetkező időszak tervfeladatait. Megkértük Jaroslav Celkp docenst, a szociológiai tudományok kandidátusát, a Népművelési Inté­zet igazgatóját, hogy a szeminárium tanulságai alapján válaszoljon né­hány kérdésünkre.

Next

/
Thumbnails
Contents