A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
sérje mindig szerencse és tartsa mindig hű emlékeiben losonci jó barátait és tisztelőit.“ Még ma is áll a szalatnai Hubay-kastély — mert ma már csak így ismerjük — a Losonc— Rimaszombat közti útvonal mentén, alig 2—3 km-re Losonctól. Ma a Cebrián grófok kastélya a betej» gyermekek otthona. Ebben a kastélyban pihente ki a nagy művész az élet fáradalmait. A budapesti születésű, világhírű művész a spanyol eredetű Cebrián grófi családba nősült. Cebrián gróf Rózsa nevű lánya volt a felesége. 1907-ben szerzett nemesi levele és házassága révén jutott a szalatnai birtokhoz. Gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt szalatnai birtokán, s így történt, hogy több, s majd mindig jótékonycélú hangversenyt adott Losoncon. Berlinben és Párizsban tanult. Liszttel sűrűn játszott együtt, s külföldön is forró sikereket aratott. 1886-ban Belgiumból hívják haza, hogy a Zeneakadémia hegedű tanszékének tanári állását elfoglalja. Ettől kezdve a magyar tehetségek itthon nyerik végső kiképzésüket és szereznek dicsőséget hazájuknak. 1919-től a Zeneakadémia igazgatója. A magyar hegedűművészet összeforrt Hubay nevével, a Hubay-iskola fogalommá vált az egész világon. Popper Dáviddal megalakította a nagyhírű Hubay—Popper vonósnégyest. Ez a kvartett évtizedeken át nevelte, fejlesztette a magyar közönség zeélete nei ízlését. A vonósnégyes 1914-ben a Vigadóban aratott sikert Losoncon. A világhírű hegedűművész és zenepedagógus zeneszerzéssel is foglalkozott. Világsikert az 1894-ben írt „Cremonai hegedűs“ c. művével aratott. Regényes életrajzát két kötetben, egy szlovákiai magyar író, Neubauer Pál írta meg. Losonc zenei életében úttörő munkát végzett dr. Leyer Antal mennyiségtan-természettan szakos, aki 1884-től kezdve 24 éven át vezetője volt városunk zenei életének. Ű volt az ifjúsági dal- és zenekör megalapítója is. 1909-ben történt nyugalomba vonulása alkalmából a gimnázium „Értesítődében olvassuk: „Layer egy nem közönséges, de legyőzhetetlennek bizonyult hatalmas fegyvert használt tanári pályáján: a zene kultuszát, mely hazánk középiskolái közül csak kevésnek áll oly biztosan rendelkezésére, mint amilyenné Ö emelte azt gimnáziumunkban.“ Dr. Layer Antal lakásán Losonc legjobb zenészei gyűltek össze. Ezekből az összejövetelekből fejlődött ki a Losonci Zenekedvelők Köre — mely évek hosszú során át irányítója maradt a város zenei életének. Nem Ambrúzy Béla ■ • e--ir - - .-- «* ■ '■ . ■ - , re-, -i. egy növendéke országos hírre tett szert, pl. Ambrózy Béla, Bartha István, Losonczi-Schweitzer Oszkár. Igazgatása alatt a Losonci Magyar Dalárda virágzó éveit élte. Kovarcz Emil 1874-ben alakította meg híres kvartettjét, és vált az ország második legjobb karmesterévé. 1890-ben alakult a másik híres losonci Thaisz-kvartett. Ennek volt — mint már írtuk — tagja 5 éven át Lehár Ferenc. Ugyancsak országos hírűvé vált később a Losonci Schweitzer Oszkár kvartettje is. Losonc város zenei életének jó nevet szereztek Kudlák Pál, Molnár Béla, majd Nagy Sándor zenetanárok is. Molnár Bélának jónevü vonóskvartettje is volt. Az első köztársaságban Losonc zenei életét a város két dalárdája — a Munkás- és a Magyar Dalárda mellett a Márkus János karnagy vezetésével működő szimfonikus zenekar is emelte. Városunk zenei életében jelentős szerepet játszottak a mindenkori katona- és munkás fúvós zenekarok is. A Losonci Magyar Dalegylet 80 éves jubileumát 1940-ben ünnepelte. Kazinczy Ferenc születésének éppen 100 éves évfordulójáról emlékezett meg Losonc város akkori társadalma, amikor 1860-ban életre hívták az első dalkört. A Losonci Magyar Dalegylet több mint 80 éven át képviselte Magyarországon, majd az első köztársaságban is a magyar dalkultúrát. Milyen eredménnyel? 1876-ban, majd 1880- ban és 1882-ben Szegeden, Kolozsvárott és Debrecenben megrendezett országos dalosünnepeken második helyet szereztek a losonciak. Kovarcz Emil karnagy személyében az ország második karnagyát tudhatták magukénak a losonciak. 1930-ban ünnepelte az énekkar 70 éves jubileumát. Csehszlovákia 15 magyar dalegylete több mint félezer dalosával vett részt Losoncon a dalosünnepen, járásunkból a füleki és a galsai Magyar Dalkör is részt vett a Losonci Mezőgazdasági Gépgyár feldíszített kiállítási csarnokában tartott országos dalosversenyen. 1940-ben ugyanott rendezték meg 80-éves jubileumi hangversenyüket is. Ekkor Riszner Ede volt a dalkör karnagya. A Losonci Magyar Dalegylet mellett eredményesen működött városunkban a Munkás Dalárda is. Az 1910-ben alakult Munkásdalkört előbb Hágelbauer György, majd Medgyesi János karnagy vezette. Városunk dalkultúráját szolgálta az első köztársaságban alakult, Egyetértés nevet viselő munkásdalárda is. A Munkás Dalkör mellett munkás szimfónikus zenekar is létesült, s ebből fejlődött ki később a munkás fúvószenekar is, mely városunk zenei életében jelentős szerepet játszott, Máj Gyula, majd pedig Hagelbauer György karnagy irányításával működött. Losonczi-Schweitzer Oszkár 1890. január 9- én, az akkori Alsópatakparton levő anyai nagyszülők házában született. A Losoncon karmesterkedő Lehár Ferenc katonazenekarának szólóhegedüse volt. Czóbel Leő volt az első tanítómestere. Már diákkorában több ifjúsági hangversenyen szerepel, amikor Hubay Jenőnek is bemutatták, s annak ajánlásával került a budapesti Zeneművészeti Akadémiára. Tudása anynyira fejlődik, hogy még mint növendék az Akadémia engedélyével önálló hangversenyeket tart. Így már 1909-ben a losonci Vigadó nagytermében hangversenyezett, és bejárta a mai Szlovákia több városát. Az oklevél megszerzése után újabb országos turnéra indult. Az első világháború után előbb Pesten nyitott hegedűművész iskolát, majd hazatért Losoncra, hogy aztán 1929-ben családostól végleg Budapestre költözzék. Itt az Omnia mozgófénykép-színbáz zeneigazgatója lett. 1930-ban bekapcsolódott a Magyar Rádió munkájába, ahol a neve alatt működő művészegyüttessel — leszámítva a gyászos hitleri időket — 1948-ig működött mint karnagy, zeneszerző és szólista. Szerzeményei állandó műsorszámai voltak a rádiónak. 1936- ban alapította az Űj Magyar Művészek és Műpártolók Társaságát, melynek célja a szegény sorsú tehetségek felkarolása és nyilvánossághoz való juttatása volt. 1930-ban életre hívta az Országos Szimfónikus Zenekart, amely az Operaház zenekara mellett Budapest egyetlen számottevő zenekara volt. A német megszállás alatt munkatáborban sínylődött. Ekkor komponálta a „Szabadság dalát“ és 1945-ben ezzel a dallal ünnepelték Budapesten az első szabad májust. A felszabadulás után a Budapesti Hangversenyzenekar tagja lett, majd több szín-Hubay Jenő hegedűművész házi zenekarban is működött, aztán a budapesti KISZ Művészegyüttes hegedűtanára lett. 1964-ben a Zeneművészeti Főiskola aranydiplomával tüntette ki. Magas kora ellenére még ma is dolgozik, komponál és itt-ott fel is lép. Számos műve jelent meg nyomtatásban, a nyilvántartás szerint már a 158. kompozíciójánál tart. Ambrózy Béla szintén Losonc szülötte. 1902. szeptember 1-én született. Hatéves kora óta zongorázik. A Zeneművészeti Főiskolára Losoncon Zorkóczy Edéné készítette elő. A főiskolán Kéri-Szántó Imre volt a tanára, akinek kiváló művészegyénisége döntő befolyást gyakorolt emberi és zenei fejlődésére. Zongoratanulmányai mellett zeneszerzést is tanult, előbb Siklósnál, majd Kodálynál. 1930 ban nyerte el á művészi oklevelet, és utána első önálló hangversenyét szülővárosában, Losoncon tartotta. Ettől kezdve állandóan hangversenyezett Magyarországon és Csehszlovákiában. 1936-ban Budapesten tartotta bemutatóhangversenyét. 1939-ben Dohnányi Ernő igazgató meghívta a Zeneművészeti Főiskolára tanárnak, s azóta megszakítás nélkül ott működik a zongoratanszakon. Művei: zongoraművek, zongoraverseny, Kamaramuzstka és dalok Petőfi és Ady verseire. * * * Itt azokat a prímásokat mutatjuk még be, akik Losoncon, illetve a járásban érdemes szerepet töltöttek be. Ilyen az osgyáni születésű Bukó Ferenc zenész, aki a füleki vár muzsikusa volt 1800 elején, majd Losoncon működött 1849-ig. Az ugyancsak osgyáni születésű Borzó Miska jelen volt Losonc 1849 augusztusában történt pusztulásánál és ezt meg Is zenésftette. Borzó Miska zeneművét „Losonc romlása“ címen Sárközi Ferenc és Rácz Rudi híres losonci prímások vitték nagy sikerre. Losoncon született 1874-ben Rácz Laciné, a híres cimbalmos és gitáros. Rácz Pali Rudi nevű fia örökölte atyja tehetségét. Ö volt az, aki Angliában megkedveltette a magyar zenét. Édesatyjai leghíresebb szerzeménye a „Lehullott a rezgőnyárfa aranyszínű levele“ című dalt, amit ktt- . lönösen a cigánytemetéseken ma is énekelnek. Losonc szülöttei Rácz Jani (1844), Rácz Gyula (1866) és ifj. Rácz Rudi (1875) is. Valamennyi országos hírű prímás, akik bejárták a nagyvilágot zenekarukká' 13
