A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
Vörös Fülek A kapitalizmus kibontakozása 1848-ban indult meg. Rohamosan fejlődik az új társadalmi osztály, a proletariátus, de még hosszú időn át hatnak a feudalizmus maradványai. A föld a kulákság ás néhány nagybirtokos kezén maradt Füleken és környékén is. Az ipar terén főleg a téglagyártás és az építőanyagtermelés lendül föl. 1906 ban megkezdődik a zománegyár, a mai fémfeldolgozó özem (Kovosmalt) építése Főieken, fihbért kapnak a mezőgazdasági munkások, cselédek, béresek, zsellérek, éppúgy, mint a téglagyári, a kőbányai és gyári munkások. 1890-ben megalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt. A munkásmozgalom élére szervezett erő áll. A munkásság öntudata fokozatosan növekszik a kapitalizmus elleni harcban. 1911-ben már tizennégy napi sztrájkot szerveznek a gyárban. Sajnos, a szociáldemokraták a munkásság háta mögött kiegyeznek a gyártulajdonossal. Élénk visszhangra talált a füleki munkások között az 1912-es budapesti sztrájk. Több füleki munkás dolgozott Pesten, akik hetenként jártak haza családjukhoz és terjesztették a pesti munkások szervezkedéseinek hírét Mielőtt azonban a pesti példán elindulva a fülekiek is tettlegességre szánhatták volna el magukat, kitört az első világháború s a munkásosztály legtevékenyebb tagjai a frontra kerültek. A háború után a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságait felhasználva a munkásság rájött, hogy a kapitalisták uralma megdönthető, de arra is, hogy ennek eléréséhez megingathatatlan forradalmi párt szükséges. Az 1919 es Magyar Tanácsköztársaság idején, helyi szovjetek alakulnak, a biztonság ellenőrzését a népi milíciák végzik A fiileki gyár igazgatását munkástanács veszi át. vörösgárda alakul. A cseh legionáristák május elsején megszállták ugyan a várost, uralmuk azonban csak néhány napig tartott. Ismét vörös zászló lobogott a gyáron egészen 1919 július másodikáig. Sok derék munkás áldozta föl életét, hogy megmutassa a munkásosztály elszánt akaratát. Az Akasztóhegy mindmáig a kommunista mártírok ormaként ismeretes. A burzsoá köztársaság kegyetlenül üldözte a magyar és szlovák kommün résztvevőit. A füleki munkásmozgalom vezetőinek és szervezőinek száma csökkent, de erejük megacélosodott. Mikor 1921-ben megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja, a fülekiek nemcsak elsőként alakítottak helyi szervezetet, hanem nagy munkát fejtettek ki az egész környéken. Ennek tudható be, hogy egymás után létesültek helyi szervezetek Bénán, Persén, Sávolyon, Síden. Csornán stb. Ebben az időben találkozunk először a „Vörös Fülek“ elnevezéssel, de különösn az 1921-i nagy politikai tüntetés után. Az 1929-es választásokon a kommunista párt jelöltje már a szavazatok nyolcvan százalékát kapta. 1930-ban Masaryk köztársasági elnök is meggyőződhetett a munkásság elszánt, harcias magatartásáról Füleken Megdöbbentő hatású, néma tűn tetéssel fogadták a hatóság és a gyár vezetőségének szigorú óvintézkedései ellenére is. A harmincas évekkel kezdődő gazdasági vál Ság idején a füleki elvtársak segítségével több sztrájkra került sor a környéken. A csákányházi szénbányászok négy hétig sztrájkoltak Nem használt erőszak, fenyegetés. Kétszázalékos béremelést értek el. Sztrájkoltak a sátorosi és a macskalyuki kőbányában is, majd 1932-ben a füleki gyár munkásai is sztrájkba léptek Ugyanez év május elsején a párt vezetésével az egész környéket megmozgató fölvonulást rendeztek, melyen Major István szónokolt. 1933-tól a kommunista párt egyre ha tározottabban fokozta meggyőző tevékenységét A füleki kiküldött a kladnői konferencián drámai erővel ecsetelte a gyárban uralkodó tarthatatlan helyzetet és Fülek munkásságának elszánt harcát. Elénk tapstól kísérve hangsú lyozta, hogy a magyar nemzetiségű munkássá got nem térítheti el sem ármány, sem ígéret vagy erőszak attól, hogy együtt küzdjön cseh szlovák elvtársaival a burzsoázia önző uralma ellen. A burzsoá pártok meghökkenve figyelték szakszervezetbe tömörülő munkásság előretörését. Lázasan igyekeztek erősíteni pozícióikat. Különösen az agrárpárt, melynek érdekében Hod£a miniszter is ellátogatott Fülekre. A munkásság ereje talán akkor bontakozott ki a legnagyszerűbben, mikor egyöntetű tiltakozásával megakadályozta, hogy a gyárat a burzsoázia és a kormány hibás politikája következtében leszereljék és Mostba hurcolják. Nem kisebb az érdemük azoknak a füleki párttagoknak, akik fáradságot nem ismerve Nógrád vármegyében tüntetéseket és sztrájkokat szerveztek (például Bénán és Csákányházán). Az utóbbi helyen Zupka elvtárs vezetésével öt hétig tartott a sztrájk. A gyár vezetősége elbocsátásokkal igyekezett megfélemlíteni a munkásságot. A munkanélküliek száma közel négyszázra emelkedett. A párt és a vörös szakszervezet kezdeményezésére, az elbocsátottak segélyezése céljából, megalakult a „Munkás Szolidaritás“ nevű egyesület. A dolgozók nagyszerű jelét mutatták közösségi érzésüknek. Ehbér keresetükből zokszó nélkül áldoztak munka nélkül nyomorgó sorstársaik részére. A sok áldozatot követelő mozgalmi munkában a munkásnök is kivették részüket. Éppen azért nagy felháborodást váltott ki, amikor a losonci járási hivatal megtiltotta a Nemzetközi Nőnap nyilvános megünneplését Füleken. Válaszul a kitűzött napon vörös zászló lengett a gyár legmagasabb kéményén. A mozgalmi munka központja a Váralsó utcában levő munkásotthon volt. A megbeszéléseken, gyűléseken, a 10. munkásénekkar, zenekar, munkáscsoportegyesület megnyilatkozásain kívül gyakran voltak itt úgynevezett „munkásakadémiák“, hogy a munkásszervezkedés egyre elmélyültebb, egyre tudatosabb alapot kapjon. Az otthonban többször megjelent Steiner Gábor, Valló és Zupka elvtárs, különösen az 1936- ban előkészített „nagy sztrájk“ idején, melynek megszervezésében és harcában is részt vettek. A sztrájk a labdarúgó pályán kezdődött. Mikor a gyár vezetősége a járási hivatallal karöltve rendőrökkel és csendőrökkel a legbrutálisabb eszközöket alkalmazva szorította ki innen a sztrájkotokat, ezek a Vöröskőn folytatták a sztrájkot négy héten át. A munkásság éjjel sem hagyta el a megerősített dombot. Őrséget szervezett a sztrájktörők ellen. A rokonszenvező kisparasztok, kisiparosok segítségével megoldották a tábori étkezést is. 1937-ben a párt- és a vörös szakszervezet közreműködésével kiállítást rendezett a munkásság, hogy az 1938-as választások előtt mozgalmat indítson az egyre veszedelmesebben bontakozó fasiszta veszély ellen. Ojabb sztrájkot is előkészítettek, de ez már nem valósult meg. Bekövetkezett a müncheni, illetve a bécsi döntés A Horthy-rendszer kegyetlenül üldözte a munkásmozgalom résztvevőit A párt kénytelen volt illegalitásba vonulni. Napirenden voltak a válogatott kínzással egybekötött vallatások. A füleki szervezet mégis szaros kapcsolatot tartott a környező falvakkal, illetve a losonci és a salgótarjáni földalatti mozgalommal. Az 1942—43-as években Füleken és környékén egyre erősödött az illegális párttevékenység. Összeköttetésben álltak a Jánosík szlovák és a Nőgrády-féle magyar partizáncsoport egységeivel. Vasúti hidakat, vonatszerelvényeket robbantottak fel a környéken. A felszabadulás után a munkásmozgalom vezetői lelkesen bekapcsolódtak a népi szervek megalakításába. Beteljesült Fülek álma. Amiért évtizedeken át küzdöttek, dacolva a legkegyetlenebb csendőrterrorral, megvalósult. A nép, élén a sok sztrájkban, tüntetésben megedződött régi elvtársakkal, kezébe vette a vezetést Füleken is. Sajnos, 1945 és 1948 között viszszatért a múlt szelleme. A régi, harcedzett elvtársaknak, akik a burzsoá társadalom megdöntéséért folytatott elszánt küzdelemben együtt harcoltak szlovák elvtársaikkal, háttérbe kellett vonulniuk. Szerencsére diadalmaskodott 1948 februárjának szelleme. Fülek kommunista harcosai, nemzetiségre való tekintet nélkül, elismerést nyertek. A Vöröskő ormán emlékmű hirdeti az apák harcát a szocialista humanizmusért. Az egyszerűségében is impozáns emlékoszlop, melyet az 1936-os .nagy sztrájk“ 25 éves évfordulóján emeltek, dicső, de küzdelmes múltról beszél. Szabó Gyula Bekopoglollom Losonc legrégibb képzőművészeti emléke' Szentpétery József ötvösművész nevéhez fűződik, aki 1781. április 12-én Rimaszombatban született. Losoncon az 1810-es években élt és alkotott. Szentpétery feltűnést keltő és európai hírű domborművei: Nagy Sándor átkel a Granikuson (nagy ezüst dombormű), Az arabellai ütközet, Pórus király fogságba esése. Alkotásai a Budapesti Iparművészeti Múzeum tulajdonában vannak, de egy két értékes munkája a kecskeméti református egyház tulajdonát képezi. Munkáinak legtöbbjét Losoncon készítette. Csontváry Kosztka Mihály Tivadar festőművésznek is vannak kapcsolatai járásunkkal. Az 1853-ban Kisszebenben született festőművész 1919-ben, a Tanácsköztársaság ideje alatt Pesten halt meg. Mint gyógyszerész-segéd Iglőri működött, majd a Losonc melletti Gács községben kapott győgyszerészengedélyt, amit bérbeadott, s ez az akkori időben jelentős béröszszeg tette számára lehetővé az utazást. Gyakori vendég volt Losoncon. Természetesen Gácson is többször megfordult. Hosszabb-rövidebb ideig tartó itteni vendégeskedései alkalmával gácsi motívumokat festett. A Gácson készült képek közül néhány még ma is megtalálható városunkban és Gácson. Valamennyi magántulajdonban van. Rudnay Gyula á magyar népélet, a magyar táj egyik legkiválóbb megjelenítője . Az első világháború alatt mint póttartalékos katona került Losoncra, ahol hosszabb időt töltött. Életének ez az időszaka döntő volt művészi mondanivalójának és festői eszközeinek értékelése szempontjából. Bényi László szerint a Losoncon átélt események, elsősorban a menekülők látványa mélységes emberi megrendülést ébresztett benne. Rudnay Gyula Losoncon festett képei alkották a zömét az 1918-ban a pesti Ernst Múzeumban rendezett nagy kiállításnak. Itt alkotott műveit a legjobbak közt említi á magyar művészettörténet. Losonci képei közül pl. a Menekülő asszony, Kártyázó, Uzsonnázó társaság. Portré stb. ma is Losoncon van magántulajdonban. De Losoncon készült a közismert Kozákfej is, és sok-sok más értékes képé. Losonc büszkesége: SZABÖ GYULA festőművész, grafikus. 1907. június 8-án Budapesten született. Édesapja szobafestő volt. Egyéves kora óta él megszakítás nélkül Losoncon, ahöl középiskoláit is végezte, majd édesapja mellett mint szoba- és templomfestő dolgozott* Magánszorgalomból tanulja az elméleti ismereteket, közben képeket, cégtáblákat fest, verseket is irogat. 1932-ben „NOVINY“ című plakátja Prágában I. díjat nyer. 1937-ben Pozsonyban önálló kiállítást rendez, és állami stipendiumot kap. Svájcba, majd Párizsba megy tanulmányútra, ahol Julien akadémikusnál tanul. 1939-ben hazatér Losoncra. Budapesten elnyeri a „Szinriyei Merse Pál“ kitüntető elismerést, majd 1942-ben Nógrád vármegye ösztöndíját 10
