A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-14 / 33. szám

***'' TIPI1 j 111 I---Fülaki gyár 1936-ban Csorna Ez a község .az ajnácskől vér körzetéhez tartozott. Egy 1431. évi oklevél Chomatelke alakban emlí­ti. 1438-ban Csornát el ke, ré egy év­re. Csomafalva néven szerepel az okiratban. A török dőlést kővető Időkben a Károlyiak tulajdonéban volt a község. Később Széliért An­tal vette.meg a löldblrtokot és épí­tett a községben kúriát. A múltban Csorna Gömör vármegyéhez tarto­zott. Ipolybalog A leiszabadulás óta gyorsan fej­­lődő magyar község. Levéltári ada­tok szerint már 1232-ben íennál­­lott. Ekkor még Balugnak nevez­ték. II. Endre zólyomi uradalmá­hoz csatolta. A XIV. században a Baloghy család birtoka volt. Törté­nelmi nevezetessége, hogy Róbert Károly és Vencel közötti viszály­kodás Idején templomában őrizték a Magyar Koronát. Ipolybalog je­lenleg kilencéves alapfokú művelt­séget nyújtó magyar Iskolájával je­lentős közművelődési szerepet tölt be. nevezett dombon helyezkedett el s csak később költözött át mai he­lyére. Első okleveles említése Pos­sessio Cheb néven 1330-ban tör­tént. A felszabadulás éta, de főleg az utóbbi évek során megnöveke­dett művelődési Igény legszebb bi­zonyítéka a már hagyományossá vált, járási viszonylatban megren­dezett csábi szüreti mulatság. Györki A múltban Hont vármegyéhez tartozott. Egy 1351-ben kelt határ­­járő levél említi először. Ekkor még Györk alakban szerepelt. A Gyürky-család, melynek a község határában évszázadokig nagyobb birtoka volt, a helységtől kapta a nevét. A múlt században gróf Te­­leky László és báró Majthényl László volt a község földesura. A községhez tartozik Petőpuszta. Dacsókesz Ipoly menti magyar község. Ré­gebbi elnevezése Keszlház. Tarto­zéka a Blkk- és Nagyszögi-puszta, ösl birtokosai a Dacsók voltak. A múlt század elején a Benlczkyek­­nek és a Palásthy-családnak volt A régi fUleki vár makettje jesztett. 1823. október 28-án Itt szü­letett Ipolyi (Stummer) Arnold, hires magyar néprajzi gyűjtő, tör­ténész és régész. Ipolyszécsényke Az Anjou-klrályok Idejében ke­letkezett település. Először 1399- ben szerepel okleveleinkben. Az első köztársaság Idején a község és környékének lakosai egysége­sen léptek fel a földesúri önkény­nyel szemben. Ipolyszécsényke Je­les harcosokat adott a kommunis­ta mozgalomnak. Szécsénykének mér az első köztársaságban is erős kommunista pártszervezete volt, amely a kapitalista világban a me­zőgazdasági dolgozókat az ellen­állásra, a bérkövetelésre és a bér­emelésre buzdította. Ebben a nagy forradalmi múltra visszatekintő kisközségben rendezik meg az Ipolyhídvég Keletkezését a XII. századra te­szik. A XIII. században a Hunt— Pázmán-nemzetség birtoka volt. A XIV. század végéig Itt tartották Hont vármegye közgyűléseit. 1438- ban Albert király Páléczy György érseknek adományozta Hldvéget, akinek halálával az esztergomi ér­sekségre szállt a község. A község­hez tartozik Gyürki- és Prímás­­puszta Külterületi lakott hely: Híd­végi puszta. A község közvetlen szomszédságában van a történelmi múltú Drégelypalánk. Kelenye Első okleveles említése 1259-ből valö. Kelenye a Hunt nemzetség ősi birtokai között szerepelt. Ekkor Kelenach alakban említik a hely­A gáési vár 1900-ban utóbbi időkben a CSEMADOK lo­sonci járási dal- és táncünnepélyét. Szlovákgyarmat Története szorosan összefügg Balassagyarmat történetével, amely az Ipoly bal partján fekszik. A hely már az őskorban Is lakott volt, ezt bizonyítják azok a kőkorszakbell és bronzkori leletek, melyeket a város északnyugati részén folyta­tott ásatások során találtak, vala­mint mindazok a régészeti anya­gok, amelyek a balassagyarmati Palóc Múzeumban találhatók. Gyarmat eredetileg királyi várbir­tok volt, később került a Balassa­­nemzetség tulajdonába, 1244-ben. Az egykori kényszertelepülésből létesített Szlovákgyarmat ma szé­pen fejlődő község ős fontos határ­­állomás, mely a nagyarányú turis­taforgalom következtében tovább épül. A Szlovákgyarmathoz tartozó llléspusztán 1923 áprilisában a me­zőgazdasági munkások az alacsony bérek és a rossz munkaviszonyok ellen sztrájkoltak. ség nevét. Kelenach Hunt várának tartozéka volt és mint Ilyent ado­mányozta IV. Béla 1260-ban egy ekkor kelt oklevél tanulsága sze­rint Vaczik fialnak: Marczed-, Bá­­ter-, Sepfh-, és Hrabomak. A XV. század legelején már mai alakjá­ban szerepelteti nevét egy oklevél. Leszenye Mér a XIII. században fennállón, ezt bizonyítják az egyházéra vo­natkozó adatok. Nevével egy 1342- ből származó oklevélben találko­zunk először, mely Legenye alak­ban említi. Ez Idő tájt a litval vár tartozéka. Leszenyét a XVIII. szá­zadban a báró Majthényi-család uralta. A dél-szlovákiai általános földmunkássztrájk Idején, 1929-ben Leszényen eredményes kommunis­ta agitáció folyt. Kővár Árpádházi királyaink alatt a Hunt nemzetség birtokéban volt. 1244-ben Terra Koarszeg alakban említi egy oklevél. 1303-ban a Kő­­váry-család megalapítója, Miklós fia Pázmán kerül a helység birto­kába. A Kővári-család ezután hosz­­szú századokig birtokolta a határt. Bátorfalu A község a XVII. század elejeén keletkezett. Ebben a században a Kublnyl-, Balogh- és a gróf Kohéry-család osz­tozkodott a földek birtoklásában. Később a Blaskovlcs-, Tihanyi- és az Egry-családok a község legje­lentősebb birtokosai. Csáb Régészeti leletek bizonyítják, hogy mér a történelem előtti kor­szakokban lakott hely. A határá­ban feltárt régészeti leletek közül különösen a bronzkori eszközök ér­demelnek említést. A község ekkor még a György Márton partaljának Itt birtoka. A XX. század elején a Bacső-örökösök és a Hell-család birtokolták a községet. A község­hez tartozik Nagyszeg-Puszta. Ipolykeszi Első okleveles említése 1248-ból származik, amikor IV. Béla király István ötvösmestemek juttatott bir­tokot. Ez idő tájt Kezd és Készén alakban szerepel a község neve. 1925. aug. 2-án alakult meg a CSKP helyi szervezete Ipolykeszln. 1928. július 25-én a kommunista párt nyilvános gyűlést tartott, melynek Duba János volt a fő szónoka. 1926. szeptemberében a kommunista párt „Ürítsétek ki Szlovenszkót“ feliratú, a cseh bürokrácia és a tőke ellen Irányuló röpcédulát tor-Inám Egyháza mér a XIII. században fennállott, földesurait azonban csak a XVI. század óta tartják szá­mon okleveleink. Első ismert bir­tokosa Radnóti György, aki Werbő­czy Istvánnal kötött örökösödési szerződés révén jutott a község birtokába. Radnőty Györgynek nem voltak utódai, ezért Ulászló király 1515-ben Werbőczy Istvánnak jut­tatta a helységet, majd Werbőczy leányára szállt a birtok, hogy vé­gül az esztergomi káptalan java­dalmai közé kerüljön, mint a Wer­bőczy lány adománya. 1539-ben János király Jóvoltából az Imán! előnévvel Ismert Bolgár-család Is részt kap a község határából. Ipolykér Okleveles említését 1327-ben ta­láljuk. A XV. században két Kér ne­vű helységről, Nagy-Kőr és Kls-Kér történik feljegyzés, az előbbi pedig előfordul még Ipoly vagy Puszta­­nagykér alakban Is. Nagykér a Tol­­dl-család, Kiskér pedig a Kéry-csa­­lád birtoka volt. A török kiűzése után mindkét Kér a Kéry-család tulajdonában egyesült. Az úrbéri rendezéssel a század elején felmor­zsolódtak a nagyobb birtokok. Nagykér és Kiskér községet ma rö­viden csak Kérnek nevezik. 1921. júliuséban a csehszlovák hatósá­gok betiltották a községben a do­hány termesztését. Emiatt a község lakossága fellázadt.

Next

/
Thumbnails
Contents