A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-14 / 33. szám
***'' TIPI1 j 111 I---Fülaki gyár 1936-ban Csorna Ez a község .az ajnácskől vér körzetéhez tartozott. Egy 1431. évi oklevél Chomatelke alakban említi. 1438-ban Csornát el ke, ré egy évre. Csomafalva néven szerepel az okiratban. A török dőlést kővető Időkben a Károlyiak tulajdonéban volt a község. Később Széliért Antal vette.meg a löldblrtokot és épített a községben kúriát. A múltban Csorna Gömör vármegyéhez tartozott. Ipolybalog A leiszabadulás óta gyorsan fejlődő magyar község. Levéltári adatok szerint már 1232-ben íennállott. Ekkor még Balugnak nevezték. II. Endre zólyomi uradalmához csatolta. A XIV. században a Baloghy család birtoka volt. Történelmi nevezetessége, hogy Róbert Károly és Vencel közötti viszálykodás Idején templomában őrizték a Magyar Koronát. Ipolybalog jelenleg kilencéves alapfokú műveltséget nyújtó magyar Iskolájával jelentős közművelődési szerepet tölt be. nevezett dombon helyezkedett el s csak később költözött át mai helyére. Első okleveles említése Possessio Cheb néven 1330-ban történt. A felszabadulás éta, de főleg az utóbbi évek során megnövekedett művelődési Igény legszebb bizonyítéka a már hagyományossá vált, járási viszonylatban megrendezett csábi szüreti mulatság. Györki A múltban Hont vármegyéhez tartozott. Egy 1351-ben kelt határjárő levél említi először. Ekkor még Györk alakban szerepelt. A Gyürky-család, melynek a község határában évszázadokig nagyobb birtoka volt, a helységtől kapta a nevét. A múlt században gróf Teleky László és báró Majthényl László volt a község földesura. A községhez tartozik Petőpuszta. Dacsókesz Ipoly menti magyar község. Régebbi elnevezése Keszlház. Tartozéka a Blkk- és Nagyszögi-puszta, ösl birtokosai a Dacsók voltak. A múlt század elején a Benlczkyeknek és a Palásthy-családnak volt A régi fUleki vár makettje jesztett. 1823. október 28-án Itt született Ipolyi (Stummer) Arnold, hires magyar néprajzi gyűjtő, történész és régész. Ipolyszécsényke Az Anjou-klrályok Idejében keletkezett település. Először 1399- ben szerepel okleveleinkben. Az első köztársaság Idején a község és környékének lakosai egységesen léptek fel a földesúri önkénynyel szemben. Ipolyszécsényke Jeles harcosokat adott a kommunista mozgalomnak. Szécsénykének mér az első köztársaságban is erős kommunista pártszervezete volt, amely a kapitalista világban a mezőgazdasági dolgozókat az ellenállásra, a bérkövetelésre és a béremelésre buzdította. Ebben a nagy forradalmi múltra visszatekintő kisközségben rendezik meg az Ipolyhídvég Keletkezését a XII. századra teszik. A XIII. században a Hunt— Pázmán-nemzetség birtoka volt. A XIV. század végéig Itt tartották Hont vármegye közgyűléseit. 1438- ban Albert király Páléczy György érseknek adományozta Hldvéget, akinek halálával az esztergomi érsekségre szállt a község. A községhez tartozik Gyürki- és Prímáspuszta Külterületi lakott hely: Hídvégi puszta. A község közvetlen szomszédságában van a történelmi múltú Drégelypalánk. Kelenye Első okleveles említése 1259-ből valö. Kelenye a Hunt nemzetség ősi birtokai között szerepelt. Ekkor Kelenach alakban említik a helyA gáési vár 1900-ban utóbbi időkben a CSEMADOK losonci járási dal- és táncünnepélyét. Szlovákgyarmat Története szorosan összefügg Balassagyarmat történetével, amely az Ipoly bal partján fekszik. A hely már az őskorban Is lakott volt, ezt bizonyítják azok a kőkorszakbell és bronzkori leletek, melyeket a város északnyugati részén folytatott ásatások során találtak, valamint mindazok a régészeti anyagok, amelyek a balassagyarmati Palóc Múzeumban találhatók. Gyarmat eredetileg királyi várbirtok volt, később került a Balassanemzetség tulajdonába, 1244-ben. Az egykori kényszertelepülésből létesített Szlovákgyarmat ma szépen fejlődő község ős fontos határállomás, mely a nagyarányú turistaforgalom következtében tovább épül. A Szlovákgyarmathoz tartozó llléspusztán 1923 áprilisában a mezőgazdasági munkások az alacsony bérek és a rossz munkaviszonyok ellen sztrájkoltak. ség nevét. Kelenach Hunt várának tartozéka volt és mint Ilyent adományozta IV. Béla 1260-ban egy ekkor kelt oklevél tanulsága szerint Vaczik fialnak: Marczed-, Báter-, Sepfh-, és Hrabomak. A XV. század legelején már mai alakjában szerepelteti nevét egy oklevél. Leszenye Mér a XIII. században fennállón, ezt bizonyítják az egyházéra vonatkozó adatok. Nevével egy 1342- ből származó oklevélben találkozunk először, mely Legenye alakban említi. Ez Idő tájt a litval vár tartozéka. Leszenyét a XVIII. században a báró Majthényi-család uralta. A dél-szlovákiai általános földmunkássztrájk Idején, 1929-ben Leszényen eredményes kommunista agitáció folyt. Kővár Árpádházi királyaink alatt a Hunt nemzetség birtokéban volt. 1244-ben Terra Koarszeg alakban említi egy oklevél. 1303-ban a Kőváry-család megalapítója, Miklós fia Pázmán kerül a helység birtokába. A Kővári-család ezután hoszszú századokig birtokolta a határt. Bátorfalu A község a XVII. század elejeén keletkezett. Ebben a században a Kublnyl-, Balogh- és a gróf Kohéry-család osztozkodott a földek birtoklásában. Később a Blaskovlcs-, Tihanyi- és az Egry-családok a község legjelentősebb birtokosai. Csáb Régészeti leletek bizonyítják, hogy mér a történelem előtti korszakokban lakott hely. A határában feltárt régészeti leletek közül különösen a bronzkori eszközök érdemelnek említést. A község ekkor még a György Márton partaljának Itt birtoka. A XX. század elején a Bacső-örökösök és a Hell-család birtokolták a községet. A községhez tartozik Nagyszeg-Puszta. Ipolykeszi Első okleveles említése 1248-ból származik, amikor IV. Béla király István ötvösmestemek juttatott birtokot. Ez idő tájt Kezd és Készén alakban szerepel a község neve. 1925. aug. 2-án alakult meg a CSKP helyi szervezete Ipolykeszln. 1928. július 25-én a kommunista párt nyilvános gyűlést tartott, melynek Duba János volt a fő szónoka. 1926. szeptemberében a kommunista párt „Ürítsétek ki Szlovenszkót“ feliratú, a cseh bürokrácia és a tőke ellen Irányuló röpcédulát tor-Inám Egyháza mér a XIII. században fennállott, földesurait azonban csak a XVI. század óta tartják számon okleveleink. Első ismert birtokosa Radnóti György, aki Werbőczy Istvánnal kötött örökösödési szerződés révén jutott a község birtokába. Radnőty Györgynek nem voltak utódai, ezért Ulászló király 1515-ben Werbőczy Istvánnak juttatta a helységet, majd Werbőczy leányára szállt a birtok, hogy végül az esztergomi káptalan javadalmai közé kerüljön, mint a Werbőczy lány adománya. 1539-ben János király Jóvoltából az Imán! előnévvel Ismert Bolgár-család Is részt kap a község határából. Ipolykér Okleveles említését 1327-ben találjuk. A XV. században két Kér nevű helységről, Nagy-Kőr és Kls-Kér történik feljegyzés, az előbbi pedig előfordul még Ipoly vagy Pusztanagykér alakban Is. Nagykér a Toldl-család, Kiskér pedig a Kéry-család birtoka volt. A török kiűzése után mindkét Kér a Kéry-család tulajdonában egyesült. Az úrbéri rendezéssel a század elején felmorzsolódtak a nagyobb birtokok. Nagykér és Kiskér községet ma röviden csak Kérnek nevezik. 1921. júliuséban a csehszlovák hatóságok betiltották a községben a dohány termesztését. Emiatt a község lakossága fellázadt.
