A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-14 / 33. szám

Mottó: A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán iga­zolhatja saját realitását Aki a múlt összekötő vonalát elmet­szi, sose érhet el a jövőbe. FABRY ZOLTÁN As anyagot gyűjtötte fis feldolgozta: A losonci Irodalmi Kör - az Indulás szer­kesztőbizottsága: Ferencz Ferdinánd, Gálik János, dr. Lóska Lajos, Ocsovay Imre, Med­­veczky Gyula, Sólyom László és Varga Ervin. Ssakbfrfilfik: Kiszling Eleonóra is dr. Csanda Sándor, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai. A losonci járás története fogolyként hurcolták el. A kezdet­ben csfiszfirhft Ráday Pál, aki a XVIII. század Jeles költője Is volt, kfisfibb a fejedelem legbennsőbb embere, titkára, követe fis képvise­lője lett Losonc szorgalmas lakosai r6vfin, valamint kereskedelmi szempontból kedvező helyzeténél fogva a XIX. század elején egyike lett a legvl­­rágzóbb városoknak. Közműveltsé­ge tiszteletre méltó fokon állott és igen rendezett volt vagyoni helyze­te Is. Az 1847-es összeírás 4000 la­kost említ meg, aki a művelődés és haladás iránt igen nagy fogékony­sággal bírt. Losonc főbb utcáit 1830-ban kikövezték fis esténként az egész várost kivilágították. Ez idő tájt három felekezeti iskolája,refor­mátus líceuma, teológiája és jogi fakultása és 4 osztállyal működő evangélikus algimnáziuma volt. Vi­rágzó iparral is rendelkezett. Ek­kor jelent meg első hírlapja is, a Pelikán. így találta Losoncot 1848. A nem­zetőrség Itt is hamarosan megala­kult, az új rendeletek értelmében megválasztották az első polgármes­tert, 12 tanácstagot és 42 képvise­lőt. Az igazi megpróbáltatás, mely Losonc pusztulását Idézte elő, csak 1849 augusztusában következett be. 1849. augusztus elsején reggel a zólyomi útvonalon csapattestfik­­től lemaradt beteg cári katonák vonultak be szekéren és telepedtek le a város piacán. Lehettek kb. ki­lencvenes Tisztjeik a vendéglőben, a legénység pedig a kenyeres sát­rakban reggelizett. A közeli fürdő­ben tanyázó ISO főnyi gerilla csa­pat tagjai tudomást szereztek erről és azonnal megtámadták a beteg cári katonákat. Három orosz tisztet lelőttek, hetet elfogtak, a többiek málháikat hátrahagyva elmenekül­tek. A losonciak a holtakat ezután közös sírba temették. Ez volt az az esemény, mely Losonc pusztulását felidézte. Augusztus 7-én híre jött, hogy megtorló céllal nagy cári egységek közelednek a városhoz. Erre a lakosság nagy része megint elmenekült, sokan azonban ott ma­radtak a pusztulásra Ítélt városban. Sok házban beteg feküdt, a kolera áldozatai nyögtek fekvőhelyeiken, a megrémült családok nem tudták, mit tegyenek a haldoklókkal. Sze­kerek futottak ki a városból, bete­gekkel és holtakkal. Leírhatatlan volt a rémület és zűrzavar Loson­con. A kozák előcsapat gyorsan körülkerítette a várost, menekülni már nem lehetett. A cári sereg fő­hadiszállása Apátfalván volt. Egy polgárokból alakult küldöttség Őrébe tábornok elé járult, kegye­lemért esdekelve. Őrébe erre Ígé­retet tett, hogy nem lesz bántódé­­suk. Sajnos azonban ez csak Ígé­rőt maradt. Augusztus 9-én a vá­Toronyházak az fij városnegyedben rost mégis felgyújtották. 389 ház­ból csak kettő maradt meg. Elpusz­tult a Losonccal szomszédos Tugar is és a két város lakosságából csak mintegy 1400-an maradtak. Félmez­telen, rongyos, kiéhezett és halálo­san elgyötört emberek lézengtek mindenfelé. A segélyezés nehezen Indult meg. Elsőként Rimaszombat és Széosény sietett Losonc segítsé­gére. 18S0. július 4-én a Magyar Hírlapban közzétett felhívással or­szágos gyűjtést Indítottak Losonc újjáépítésére. Ennek során került kiadásra a „Losonci Phűnlz“, Vahot Imre Író szerkesztésében. Az eb­ből származó bevételt közművelő­dési intézetek céljaira fordították. A szerencsétlenséget és a város la­kosainak nyomorúságát tetézte az országot leigázó abszolút uralom, melynek súlya alatt a losonciak is évekig rettegésben éltek. A kedve­zőbb korszak beálltával a város építése Is gyorsabb ütemben folyt tovább. Losonc egyike volt a legrégebbi szabad királyi városoknak. Felté­telezhető, hogy kiváltságai nagyon régi eredetűek voltak, úgyszólván a magyar királysággal egyidősek. Losonc földesúri hatóság alá nem tartozott, adót és egyéb, a nem nemeseket érintő terheket nem vi­selt: a vármegyétől független, ön­álló hatósága volt, a tisztviselőit maga választotta, számadásait ma­ga vizsgálta. Közigazgatása a köz­ségi renden alapult. Belső és kül­ső tanácsa volt. Mind a kettő tag­jait a polgárság választotta. Nóg­­rád vármegye történetében is je­lentős szerep jutott Losoncnak. A vármegye 1897 óta felváltva Lo­soncon, Gácson és Szécsényben tartotta közgyűlésait. A régi há­borús világban Losoncnak a sa­­nyarúságból, megpróbáltatásokból sokszor kijutott. Dívány, Fülek fis Gács várának ural egymásközt ha­dakozva gyakran Losoncot tették viszályaik központjává. Különösen sokat szenvedett Jiskra fis Hunyadi hadakozásai során. A török uralom sem kerülte el a várost. Magában a városban is lakott egy török bég a régi castellum egyik bástyájá­ban. A múltban a Kis- és Nagybég utca emlékeztetett a török meg­szállásra. Sűrűn zsarolták a várost a dlvényi, szécsényi, füleld, egri és nógrádi várak pasái is. Nagy átalakító hatással volt a városra a reformáció. 1890-ben Losonc 3000 lakosa egyetemesen áttört a refor­mátus vallásra, templomukat is át­alakították. Ez a templom több Íz­ben elpusztult. A mennyezet geren­dáján olvasható felirat tanúsága szerint, a mostani templomot a XVIII. század elején a község költ­ségén átépítették. A török hódolt­ság alatt Losonc egész Nógrád vár­megye menedékhelye volt. 1840- ben Wesselényi nádor engedélyé­vel erős kőfallal vették körűi a templomot fis a városba menekült családok Itt kaptak menedéket és oltalmat. Ennek a falnak a nyomai ma is meavannak. Bethlen fölkelése alkalmával Széohy György nagyszámú katona­sággal a királyhoz pártolt, akinek Fülek várát Is átadta. Példáját több főúr is követte, Így Forgách Zsig­­mond nádor, Gács ura is. Bethlen azonban másodszor is fölkelt, se­regével újból megszállta az egész vidéket és a környék parasztjaival megerősítette Losoncot Krasznahor­­kai Andrássy Mátyás kapitány 1822. november 3-án ostrom alá vette és elfoglalta. Büntetésül 130 polgárt a város plaoán megöletett, a város lovait és pénzét elvitte és felgyújtotta Losoncot. Ekkor égtek el a város privilégiumát bizonyító iratok is. Bethlennek a mai Szlo­vákia területén folytatott hadjára­ta Idején egy darabig a magyar korona is Losoncon volt elrejtve, a Füleld úton lévő, több átalakí­tással ma is fennálló egykori (Vajda-ház) Sas vendéglő pincéjé­ben. A korona rejtekhelyét emlék­táblával jelölték meg. A Bethlen hadaitól feldúlt Losonc nagy nyo­morba jutott és csaknem teljesen elpusztult. Részvét, támogatás se­honnan nem nyúlt feléje, segélyt nem kapott — saját erejéből szü­letett újjá. Ekkor változtatta meg a város címerét a gyermekeit önnön vérével tápláló pelikánra. Alig tért magához Losonc, amikor az 1719- ben kitört pestis 1300 lakosát ra­gadta el és a város újból csaknem teljesen kipusztult. A kuruc kor­szakban az események egész sora érinti a várost, ez idő tájt több Ízben ülésezett és hozott fontos ha­tározatokat a vármegye Losoncon. Ráday Pál főjegyzőt, aki a császár­nak tett esküjét nem volt hajlandó megtagadni és a fejedelemnek be­hódolni, Rákóczi tokaji táborába

Next

/
Thumbnails
Contents