A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-14 / 33. szám

Mottó: A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe.

FABRY ZOLTÁN

As anyagot gyűjtötte fis feldolgozta:

A losonci Irodalmi Kör - az Indulás szerkesztőbizottsága: Ferencz Ferdinánd, Gálik János, dr. Lóska Lajos, Ocsovay Imre, Medveczky Gyula, Sólyom László és Varga Ervin.

Ssakbfrfilfik:

Kiszling Eleonóra is dr. Csanda Sándor, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai.

A losonci járás története

fogolyként hurcolták el. A kezdetben csfiszfirhft Ráday Pál, aki a

XVIII. század Jeles költője Is volt, kfisfibb a fejedelem legbennsőbb embere, titkára, követe fis képviselője lett

Losonc szorgalmas lakosai r6vfin, valamint kereskedelmi szempontból kedvező helyzeténél fogva a XIX. század elején egyike lett a legvlrágzóbb városoknak. Közműveltsége tiszteletre méltó fokon állott és igen rendezett volt vagyoni helyzete Is. Az 1847-es összeírás 4000 lakost említ meg, aki a művelődés és haladás iránt igen nagy fogékonysággal bírt. Losonc főbb utcáit 1830-ban kikövezték fis esténként az egész várost kivilágították. Ez idő tájt három felekezeti iskolája,református líceuma, teológiája és jogi fakultása és 4 osztállyal működő evangélikus algimnáziuma volt. Virágzó iparral is rendelkezett. Ekkor jelent meg első hírlapja is, a Pelikán.

így találta Losoncot 1848. A nemzetőrség Itt is hamarosan megalakult, az új rendeletek értelmében megválasztották az első polgármestert, 12 tanácstagot és 42 képviselőt. Az igazi megpróbáltatás, mely Losonc pusztulását Idézte elő, csak 1849 augusztusában következett be. 1849. augusztus elsején reggel a zólyomi útvonalon csapattestfiktől lemaradt beteg cári katonák vonultak be szekéren és telepedtek le a város piacán. Lehettek kb. kilencvenes Tisztjeik a vendéglőben, a legénység pedig a kenyeres sátrakban reggelizett. A közeli fürdőben tanyázó ISO főnyi gerilla csapat tagjai tudomást szereztek erről és azonnal megtámadták a beteg cári katonákat. Három orosz tisztet lelőttek, hetet elfogtak, a többiek málháikat hátrahagyva elmenekültek. A losonciak a holtakat ezután közös sírba temették. Ez volt az az esemény, mely Losonc pusztulását felidézte. Augusztus 7-én híre jött, hogy megtorló céllal nagy cári egységek közelednek a városhoz. Erre a lakosság nagy része megint elmenekült, sokan azonban ott maradtak a pusztulásra Ítélt városban. Sok házban beteg feküdt, a kolera áldozatai nyögtek fekvőhelyeiken, a megrémült családok nem tudták, mit tegyenek a haldoklókkal. Szekerek futottak ki a városból, betegekkel és holtakkal. Leírhatatlan volt a rémület és zűrzavar Losoncon. A kozák előcsapat gyorsan körülkerítette a várost, menekülni már nem lehetett. A cári sereg főhadiszállása Apátfalván volt. Egy polgárokból alakult küldöttség Őrébe tábornok elé járult, kegyelemért esdekelve. Őrébe erre Ígéretet tett, hogy nem lesz bántódésuk. Sajnos azonban ez csak Ígérőt maradt. Augusztus 9-én a váToronyházak az fij városnegyedben

rost mégis felgyújtották. 389 házból csak kettő maradt meg. Elpusztult a Losonccal szomszédos Tugar is és a két város lakosságából csak mintegy 1400-an maradtak. Félmeztelen, rongyos, kiéhezett és halálosan elgyötört emberek lézengtek mindenfelé. A segélyezés nehezen Indult meg. Elsőként Rimaszombat és Széosény sietett Losonc segítségére. 18S0. július 4-én a Magyar Hírlapban közzétett felhívással országos gyűjtést Indítottak Losonc újjáépítésére. Ennek során került kiadásra a „Losonci Phűnlz“, Vahot Imre Író szerkesztésében. Az ebből származó bevételt közművelődési intézetek céljaira fordították. A szerencsétlenséget és a város lakosainak nyomorúságát tetézte az országot leigázó abszolút uralom, melynek súlya alatt a losonciak is évekig rettegésben éltek. A kedvezőbb korszak beálltával a város építése Is gyorsabb ütemben folyt tovább.

Losonc egyike volt a legrégebbi szabad királyi városoknak. Feltételezhető, hogy kiváltságai nagyon régi eredetűek voltak, úgyszólván a magyar királysággal egyidősek. Losonc földesúri hatóság alá nem tartozott, adót és egyéb, a nem nemeseket érintő terheket nem viselt: a vármegyétől független, önálló hatósága volt, a tisztviselőit maga választotta, számadásait maga vizsgálta. Közigazgatása a községi renden alapult. Belső és külső tanácsa volt. Mind a kettő tagjait a polgárság választotta. Nógrád vármegye történetében is jelentős szerep jutott Losoncnak. A vármegye 1897 óta felváltva Losoncon, Gácson és Szécsényben tartotta közgyűlésait. A régi háborús világban Losoncnak a sanyarúságból, megpróbáltatásokból sokszor kijutott. Dívány, Fülek fis Gács várának ural egymásközt hadakozva gyakran Losoncot tették viszályaik központjává. Különösen sokat szenvedett Jiskra fis Hunyadi hadakozásai során. A török uralom sem kerülte el a várost. Magában a városban is lakott egy török bég a régi castellum egyik bástyájában. A múltban a Kis- és Nagybég utca emlékeztetett a török megszállásra. Sűrűn zsarolták a várost a dlvényi, szécsényi, füleld, egri és nógrádi várak pasái is. Nagy átalakító hatással volt a városra a reformáció. 1890-ben Losonc 3000 lakosa egyetemesen áttört a református vallásra, templomukat is átalakították. Ez a templom több Ízben elpusztult. A mennyezet gerendáján olvasható felirat tanúsága szerint, a mostani templomot a XVIII. század elején a község költségén átépítették. A török hódoltság alatt Losonc egész Nógrád vármegye menedékhelye volt. 1840- ben Wesselényi nádor engedélyével erős kőfallal vették körűi a

templomot fis a városba menekült családok Itt kaptak menedéket és oltalmat. Ennek a falnak a nyomai ma is meavannak.

Bethlen fölkelése alkalmával Széohy György nagyszámú katonasággal a királyhoz pártolt, akinek Fülek várát Is átadta. Példáját több főúr is követte, Így Forgách Zsigmond nádor, Gács ura is. Bethlen azonban másodszor is fölkelt, seregével újból megszállta az egész vidéket és a környék parasztjaival megerősítette Losoncot Krasznahorkai Andrássy Mátyás kapitány 1822. november 3-án ostrom alá vette és elfoglalta. Büntetésül 130 polgárt a város plaoán megöletett, a város lovait és pénzét elvitte és felgyújtotta Losoncot. Ekkor égtek el a város privilégiumát bizonyító iratok is. Bethlennek a mai Szlovákia területén folytatott hadjárata Idején egy darabig a magyar korona is Losoncon volt elrejtve, a Füleld úton lévő, több átalakítással ma is fennálló egykori (Vajda-ház) Sas vendéglő pincéjében. A korona rejtekhelyét emléktáblával jelölték meg. A Bethlen hadaitól feldúlt Losonc nagy nyomorba jutott és csaknem teljesen elpusztult. Részvét, támogatás sehonnan nem nyúlt feléje, segélyt nem kapott — saját erejéből született újjá. Ekkor változtatta meg a város címerét a gyermekeit önnön vérével tápláló pelikánra. Alig tért magához Losonc, amikor az 1719- ben kitört pestis 1300 lakosát ragadta el és a város újból csaknem teljesen kipusztult. A kuruc korszakban az események egész sora érinti a várost, ez idő tájt több Ízben ülésezett és hozott fontos határozatokat a vármegye Losoncon. Ráday Pál főjegyzőt, aki a császárnak tett esküjét nem volt hajlandó megtagadni és a fejedelemnek behódolni, Rákóczi tokaji táborába