A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-31 / 31. szám

— A fiatalok havonta száz koro­nát vagy 15 ár földet kapnak éven­te — ráadásul. Melyik mit választ. De nehogy azt higgyék, hogy csak a pénz tartja itt őket. Ha unatkoz­nának, akkor innét is világgá sza­ladnának a fiatalok. Nézze majd meg őket szombaton estei Vagy lá­togassanak el a könyvtárba, nézzék meg az érdekköreinket! Nézzék meg a sok új házatl Építkeznek a fiatalok és építkeznek az öregek. Ennek a falunak van Jelen® és van jövője, mert nem szöknek el a fia­talok! i A kultúrházat nem akarom kü­lönösképpen kiemelni, mert sok a hibája, de egymillió négyszázezer koronába került és most van a fia­taloknak otthonuk! Jelenleg a sportolással vannak nehézségeink, mert nincsen rendes futballpá­­lyánk, de Jövőre talán ez a prob­lémánk Is megoldódik. A kultúr­­ház érdekes képet nyújt: új épület, körülötte llbaúsztatók, kidőlt sír­keresztek és készülő park ... Szombat este van, a kultúrház ajtaján kiszüremlik a zene, s bent röppen a szoknya, tűsarok kop­­pan ... Bor és pálinka nélkül szórako­zik a fiatalsági Nincs Itt veszeke­dés, mindenki nevet és J61 érzi ma­gát. összetalálkozunk a káposzta­szüretelő lányokkal, a burgonya­szedő lányokkal, Orosz! Janival... Amilyen ügyesen mozogtak kint a földeken éppen olyan ügyesen mo­zognak a parkettán Is. Ha lassan is, de fgy tűnik el majd a falu és a város közötti különb­ségi N. LÁSZLÚ ENDRE A naszvadl utakkal bizony még baj van: sárosak vagy porosak Oroszi János, a CSISZ elnöke múlva kezet fogunk a kertészet vezetőjével. — Ezidén 80 000 paprika palán­tát ültettünk ki és eddig 30 000 paprikát adtunk el. Körülbelül 120 000 koronás bevételre számí­tunk — csak ebbőll — mondja Tóth Mihály. — Szép összeg, de ha már Ilyen sok a paprikájuk, olcsóbban is ad­hatnák. — Ha az elvtársak tudnák, meny­nyi munka van vele, bizonyára nem beszélnének így. És ha valaki ilyen korai vitaminokat akar, hát csak nyissa ki a pénztárcáját. Nem­sokára olyan olcsó lesz a paprika, hogy bárki megveheti. Az üvegház táblái alatt asszo­nyok és leányok dolgoznak, Né­meth Gyula bácsi felügyelete alatt. Amíg szedik a csípős paprikát, nemkevésbé csípős tréfák röpköd­nek a levegőben. Így azután Jól megy a munka is. — Mondja csak, fiatalasszony, — szólítjuk meg a legnyelvesebb te­remtést, — nem bánta meg, hogy Itt maradt? Gyárban bizonyára többet keresne. — Nem tudom, honnét veszik ezt az elvtársak, de most alaposan melléfogtak! — feleli a menyecs­ke. — Nálunk egy munkaegység Fürgén hajladoznak a lányok, asszonyok és egyik zsák a másik után telik meg. Hiába, ahol ennyi fiatal dolgozik, ott azután megy a munka! Sokan vannak és örömmel dol­goznak, ez a naszvadl EFSZ titka Meg valami más is: ügyes szakem­berek a vezetőik! Van talán vala­mi más titkuk is a naszvadiaknak? Van bizony! Munka után nem kell otthon unatkozniuk. Az ú] kultúrházban huszonhárom érdekkörből választ­hatnak — mondja Tölgyesi Attila. Leginkább azért mégis a teadélu­tánokat kedvelik ezek a fiatalok! S az elnök ott van mindenütt... ben, de éppen ezért mindent meg­teszünk, hogy az eredmények év­­ről-évre jobbak legyenek. — És ebben az évben milyen lesz a termés? — Olyan Jó, amilyen már régen nem volt. Elbúcsúzunk a szövetkezet elnö­kétől, mert vissza akarunk menni a fiatalokhoz. Oroszi Janit keres­sük meg, a CSISZ elnököt. S ő az­tán annyit beszél a fiatalokról, hogy alig győzöm Jegyzetelni: — Harminc fiatal leány dolgozik a dohánytermesztésnél. A XIII. kongresszus tiszteletére ígéretet tettek, hogy ebben az évben meg­szerzik a szocialista munkabrigád címet. NASZVADI fiolátok Nuszvad építésénél a gépek is segítenek Tóthpál Gyula felv. : fiatalságot kerestük és a : kővárosból eljöttünk Nasz­­j vadra. Egy faluba, ahonnét I nem menekülnek el a fiata­lok, s ahol az öregek nem bánták meg, hogy beléptek a szövetkezet­be! Vajon miért megy Itt Jól a mun­ka? Vajon ml az a varázsszó, ame­lyik itt tartja a fiatalságot? —• ezek a kérdések foglalkoztattak bennünket. — Sok fiatal elment mér innét, de vissza is jött csakhamar! — mondja a szövetkezet elnöke. — Most is harminc új munkaerő Jön hozzánk, egyenesmi az iskolapad­ból. Hogy miért? Hát csak kérdez­zék meg őket! Csodálatosan szép most a határ. Messziről felénk villog az üveg­házak ragyogó szeme és pár perc húsz korona és naponta könnyen megkeresek két és fél munkaegy­séget. Azután meg jön az elszá­molás! Búcsút veszünk tőlük, mert to­vább akarunk menni a másik ker­tészetbe, ahol éppen káposzta-szü­ret van. Itt körülbelül negyven leány dol­gozik, keresetük hasonló az üveg­házban dolgozókéhoz. Szép lett idén a káposzta termés. Egyik-má­sik fej akkora, mint egy jókora görögdinnye. Itt Naszvadon csu­pa vitamint szüretelnek ezek a csi­nos fiatal leányok és nevetős, nyel­­ves asszonyok. Délután a burgonyaszedő brigá­dot látogatjuk meg. Már messzi­ről megpillantjuk a színes kendő­ket, blúzokat meg a rengeteg ke­rékpárt. Saját szemével győződik meg az el­végzett munka minőségéről: dicsér és korhol. Az idénymunkák Idején még ná­lunk is munkáshiány van, de ez a probléma egy-két év alatt megol­dódik — mondja. Sok új munka­erőre van szükségünk, mert 1970- tg hatvan hektár szőlőt és száz­húsz hektár gyümölcsöst telepí­tünk. A leányoknak külön szőlé­szeti és gyümölcstermesztési tan­folyamot rendeztünk, hogy szak­emberekben ne legyen hiány. Sok egyebet is megtudunk a be­szélgetés során. A naszvadl szövet­kezet több mint háromezer hektá­ron gazdálkodik s fő kereseti for­rása az állat- és baromfitenyész­tés. — A mezőgazdaságban nehezebb előre tervezni, mint az Ipari üzem­18

Next

/
Thumbnails
Contents