A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-30 / 5. szám
Mai számunk tartalmából A titkol háború fegyverei. Az USA Ipari kémháborújáról és a kémkedéshez használt miniatűr lehallgató készülékekről számo lünk be a 18. oldalon A dicséret könyve Major Ágoston riportja a komáromi Cedok utazási Iroda munkájáról a 6. oldalon A csend völgyében Érdekes riport egy szlovák faluról, ahol csak öregek élnek, a 7 oldalon A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kültérit gyesül elének hetilapja. Megjelenik minden fiilrmp. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztő bizottság: Egri Viktor, Oily Iván, Gyurcslk József, Lőrinci Gyula, Máos József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztősig.* Bratislava, Jasenskáho 8. Postafiók C 388, telefon »33 04. Terjeszti a Posta Hlrlapázotgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal 6s levélkázbesltő. Költőidre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná ezpedlela tlate. Bratislava, Oottwaldovo nám. 4S-VU. Nyom|a a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stárova 4. Előfizetést díj negyed évre 18.50 Kés, , fél évre SS.- Kéz, egész évre 78.— Kéz. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem kflldönk visile*. K-13'81048 löSfáíi 1. Sok szú esik manapság arról, hogy az utóbbi 5—10 évben gyakran rendkívüli Időjárás volt. Befolyásolják talán az Időjárást a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek, vagy miképpen lehet tudományosan megmagyarázni az időjárás fentebb említett rendellenességeit? Minden erősebb robbanás, így tehát az atomrobbanás Is bizonyos hatást gyakorol a környező levegőre. Az atom- vagy hldrogénbomba robbanásának pillanatéban óriási mennyiségű hő szabadul fel. A felszabadult hőenergia erősen fölhevíti a környező levegőt, aminek következtében ez rohamosan emelkedni kezd és a magasban hatalmas gomba alakú' képződményt alkot. A magasba szállt levegőt a föld felszínén a környező térből odaáramló levegő pótolja, aminek következtében a robbanás térségében a lőgrltkulta-terüloteken tapasztalható cirkulációra emlékeztető légáramlás keletkezik, csak Jóval kisebb mértékben. Becslések szerint az az energia, amely az Időjárást Irányítja, főként pedig az Időjárás változásait az atmoszférában legalább 10 000- szer nagyobb egy középnagyságú hldrogénbomba energiájánál. Ez tehát annyit Jelent, hogy csak tízezer hldrogénbomba robbanása szabadítana fel anynyl energiát, amennyi az Időjárás kialakulása és változásai során használódik el. Ezenkívül az Ilyen energia hatásának tartósnak kellene lennie, mivel egy rövid Impulzus nem képes megváltoztatni az atmoszféra normális állapotát, amely a természeti erők hatására alakul ki. A nukleáris fegyverek robbanásai tehát nem gyakorolnak hatást a „nagyidőjárásra“, tehát a távolabb fekvő területek Időjárására, csupán a robbanás helyszínének és környékének Időjárására, azt Is csak rövid, átmeneti időre. Az Időjárást és annak változásait a levegő cirkulációja Irányítja, tehát azok a légáramlatok, amelyek a föld egyes részel napenergia általi egyenlőtlen felmelegedése következtében keletkeznek. Ez a nagy kiterjedésű cirkuláció Idézi elő a hideg és meleg levegő kicserélődését a magas ős alacsony földrajzi szélességek között, valamint az óceánok és a szárazföldek között is. Az áramló meleg és hideg levegő határán légrltkulta-területek képződnek — ezek a kedvezőtlen időjárás hordozói, amelyek az erősebb áramlat irányában haladnak. A levegő áramlásában azonban rendellenes Ingadozásokat tapasztalhatunk. Egyes Időszakokban kevésbé intenzív, máskor vlsfont szélsőségesebb. Az utóbbi évtizedben a cirkuláció 'gyakran rendkívül Intenzív volt, aminek következtében bolygónkon Jóval több esetben volt rendellenes Időjárás, mint más évtizedekben. 2. Milyen hatást gyakorol a Nap ét a Hold az Idájáról változásaira? A Nap mindenekelőtt hőenergiájával gyakorol döntő hatást az Időjárás alakulására ős változásaira. A Nap energiája az Időjárásnak valamiféle „motorja“. Hatására a viz a föld felszínéről az atmoszférába párolog, miközben Jjlzonyos körülmények között felhők képződnek, amelyekből csapadék hull alá, s ami rendkívül fontos, hatására folyik az atmoszférában a cirkuláció, tehát a légáramlások. A Nap működésében Is tapasztalhatók bizonyos rendellenességek, amelyek azonban nem Jelentkeznek tüstént az atmoszféra cirkulációs viszonyaiban. A Napban lejátszódó érdekes Jelenségek legfontosabbjai közé tartoznak a napfoltok. Hogy ezek milyen hatást gyakorolnak az Időjárás változásaira, egyelőre még nem teljesen megoldott probléma. A Holdnak az Időjárásra gyakorolt hatásával ugyancsak sokat és részletesen foglalkoztak a szakemberek. A tudósok többségének az a véleménye, hogy a Hold nincs hatással az Időjárás alakulására. Az a feltételezés sem állja meg a helyét, hogy az időjárás a Hold fázisainak változásával változik. Ha a Hold fázisai lényegesebb hatást gyakorolnának az Időjárásra, • ennek-' egész bolygónkon meg kellene mutatkoznia, tehát a trópusokon is, ahol pedig az -Időjárás állandó Jellegű. 3. A napilapok hétfői számaiban egész hétre szóló prognózisokat olvashatunk. Minek az alapján állítják össze ezeket a prognózisokat és mennyi időre lehet elóre megállapítani az időjárást? A rövid lejáratú prognózisokat egy-két napra előre adják meg Európa általános Időjárási helyzetének Az időjárás ősidők óta örök témája az emberiségnek. Nincs olyan nap, hogy ne beszélgetnénk róla. Éppen ezért mai számunkban megkértük dr. Peter Forgéőot a Hldrometeorológial Intézet munkatársát, hogy az Időjárással kapcsolatban feleljen néhány kérdésünkre: kiértékelése alapján. A meteorológiai helyzetet naponta négyszer értékelik az úgynevezett szinoptikus térképeken, amelyekbe belerajzolják az ugyanazon időben megfigyelt egyes Időjárási elemeket. A rövid lejáratú prognózisok nálunk általában 80 sőt 90 százalékban megbízhatónak bizonyultak. A három naptól egy hétig terjedő prognózisokat középhosszú lejáratú prognózisoknak nevezzük. Ezeket Is az Időjárási helyzet elemzésének alapján adják ki, ám Jóval nagyobb terület meteorblógial elemeit veszik tekintetbe. Ezeknek a prognózisoknak százalékokban kifejezett megbízhatósága némileg alacsonyabb az előbbiekénél. Hosszú lejáratú prognózisokat csak kísérletképpen szoktak kiadni egy hónapra előre. E prognózisok kidolgozásának módszere még nem egységes s többnyire a hasonló meteorológiai helyzetek analógiáiból Indul ki. 4. A népi szólás-mondásokban számos időjóslással találkozunk. Van valamilyen tudományos alapjuk ezeknek a jóslásoknak? A hosszú Ideig tartó megfigyeléseken alapuló népi Időjóslásoknak Jó az alapjuk, azok azonban, amelyek a babonás emberi fantázia termékei, teljesen értéktelenek. Naptári pontosságot természetesen semmiesetre sem tulajdoníthatunk a népi Időjóslásoknak, így példának okáért a „fagyosszentek“ körüli népi Időjóslást nem vehetjük szó szerint oly értelemben érvényesnek, hogy a lehűlés a kései májusi fagyokkal pontosan Pongrác, Szervác és Bonifác napokon áll be. Egyes években a lehűlésre május elején kerül sor, más években viszont május tizediké körül, vagy akár csak a hónap második harmadának vége felé. 5. A népgazdaság mely ágazataiban a legfontosabbak a prognózisok? Az első helyen a mezőgazdaság áll, mivel az Időjárás nem csupán a mezőgazdasági munkálatokat befolyásolja, hanem a mezőgazdasági termékek terméseredményeit és az állatenyésztést Is. A normális prognózisokon kívül a mezőgazdaság számára rendkívüli Jelentéseket Is adnak ki a veszedelmesebb meteorológiai Jelenségekről. Ugyancsak rendkívül fontos a meteorológiai szolgálat a közlekedés, főként pedig, a légi közlekedés számára, valamint az építészetben, amely nagy mértékben függ a téli fagyoktól. 8. Melyek hazánk legmelegebb és leghidegebb helyei, hol esik a legtöbbet, hol a legtöbb hó és mely területek a legszárazabbak? Hazánk legmelegebb éghajlatú területei Szlovákia dél-nyugati ős déli részei, leghidegebbek pedig a Tátra magas fekvésű helyei, ütvén éven át végzett megfigyelések alapján kiszámították, hogy az évi átlaghőmérséklet Bratlslavában 10,1 Q®, ögyallán 9,7, Nyitrán 9,6, Losoncon 9,1, Kassán 8,4, a Lomnlci csúcson —3,7 Celslus-fok. Szlovákia fentebb említett alacsony fekvésű területein a múltban mórt legmagasabb hőmérséklet 37— 38 Celslus-fok volt. Hasonló a helyzet a csapadékkal Is, csak fordítva. Az egész évi csapadék átlaga Bratlslavában 657, Ögyallán 582, Nyltrán 595, Losoncon 819, Kassán 665, a Lomnlci csúcson pedig 1685 milliméter. 7. Sikerül elérnünk a legközelebbi évtizedekben olyan műszaki színvonalat,, hogy tudjuk változtatni az időjárást és az éghajlatot? Az időjárás megváltoztatása az egész atmoszféra keretében és az éghajlat megváltoztatása olyan bonyolult probléma, hogy megoldása a mi nemzedékünk számára gyakorlatilag lehetetlen. Egyelőre kisebb méretekben, kísérletileg avatkoznak bele mesterségesen az időjárás alakulásába. Itt mindenekelőtt a mesterséges esőre, a viharfelhők eloszlatására, a köd eloszlatására a repülőtereken, vagy a késel fagyok elleni védekezésre gondolunk. Le kell szögeznünk, hogy belátható Időn belül ezeket a problémákat sem fogjuk tudni teljesen megoldani. 8. Milyen időjárást Jósol az 1968. esztendőre? Erre a kérdésre lehetetlen válaszolni, mivel mint már fentebb mondottam, prognózist legfeljebb egy hónapra előre lehet adni.
