A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-23 / 4. szám
1. ■ A karat szőrmekészítö-vállalat egyik elragadóan szép, aranyéremmel kitüntetett modellje, amely a Itpcset divatbemutatón ts reprezentálta szőrmeiparunkat. 2. ■ Trapéz-szabású mohazöld tweed-kábát, csuklón felül érő egyenes, bevarrott újlakkal, hatalmas tüzróka sálgallér díszítéssel. A kabát két órtásl gombbal csukódik. Megmentenél-e engem? Ne nézz rám soha szebben, elveszek szép szemedben. Elragad mély örvénye, föléget forró fénye. Ha rámnyitod, jaj, érzem, rohanni kezd a vérem, és nincsen hová lennem. Megmentenél-e engem? Lásd, imég szeretnék élni, fogadj el, hagyj remélni, s ellened sosem lázad szivemben az alázat. Foglyod leszek örökre, játékos örömödre és férfikézzel védlek, amíg csak tart az élet. DENES GYÖRGY jfonu/iá.-, nvwéSiet A húsnemü csemegefélék egyik legkedveltebbje a jó házikolbász. Falun nagyon sok helyen a minden évben megtartott disznóölés biztosítja az éléskamra számára ezt a finom csemegét, de nem így városon. Azonban városban, vagy olyan helyeken ts élvezhetik a jó házikolbászt, ahol nincs disznóölés. Készítéséhez három kilogramm kolbászhús, 80 dkg hátszalonna szükséges. A húst kockákra daraboljuk s két napig szétterítve hideg helyen szikkadni hagyjuk. Utána nem túl apróra megdaráljuk és fűszerezzük. 1 kg húshoz 3 dkg édes paprika, '-A dkg erős paprika, Vz dkg darált feketebors, Vz dkg darált köménymag szükséges. Ezekkel jól kidolgozzuk, majd hozzákeverjük az apró kockára vágott szalonnát. Marhabélbe töltjük, nagyon szorosan, keményen. A végeket spárgával jól bekötjük és két napi sztkkadás után hideg füstön megfüstöljük, majd hűvös, száraz helyen rúdra aggatjuk. Pár hónap múlva fogyasztható. Az iskolás gyermekek fáradtsága C/5 "5 0» A tanulás mai tempójából következik, hogy a diákok keveset pihennek, szórakoznak és sokszor az alvásból vonják el a szükséges Időt. A szokatlan Időben való lefekvés, az estébe nyúló tanulás, az elégtelen alvás szükségképpen fáradtságl panaszokhoz vezet. A fáradtan, kimerültén dolgozó diák teljesítménye rendszerint éppen akkor romlik, amikor leginkább szüksége lenne arra, hogy erejét összeszedje. A vizsgák időszakára sokszor „letörik“, összeroppan. Sok gyermek túlhajszolja magát sportolással és ehhez mérten nem táplálkozik Jól. Több esetben zavaró körülmények között végzi munkáját, mert nem valósítható meg mindenütt, hogy a család teljes csendet, tökéletesen zavartalan munkalehetőséget biztosítson neki. A hangos rádiózás és a zaj kétségtelenül növeli a fáradtságot, nehezíti a figyelml összpontosítást. A TV miatt Is sok gyerek megy fáradtan, klalvatlanul az Iskolába, bár orvosi vélemény szerint az általános Iskola alsó tagozatában a gyermekeknek legalább 10—11 óra, a felső tagozatban pedig 9—10 óra alvásra van szükségük, hogy testlleg-szellemlleg kipihenten kezdjék a nem Is olyan könnyű „munkanapot“. A diákfáradtságban nagy szerepe van a helytelen tanulási módnak. 5—6 órás komoly figyelést és szellemi tevékenységet igénylő délelőtt után sok szülő megköveteli, hogy a gyermek pihenés nélkül kezdjen a másnapi leckéhez. Pedig a felfrissülés nélküli munka kisebb értékű, jobban Igénybe veszi a gyermeket és felhalmozódott fáradtságát ugrásszerűen növeli. A gyermek napi 10—12 órás munkájának fárasztó hatásához hozzájárulnak a sokszor ésszerűtlenül beiktatott magánórák is. A gyermek egyszerre tanul nyelvet vagy nyelveket, balettra Jár stb. és elhanyagolja egyik-másik leckéjét, vagy pedig valóságos rabja lesz a magánóráknak. A fáradt gyermek sokszor a betegségben keres menedéket, mert a tartós-túlterhelés idegrendszerének meggyengüléséhez vezet és egészségi állapota egészében Is megromlik. Zavar áll be a testi és lelki fejlődésben, megbomlik a szervek fejlődésének egyensúlya. A kimerült gyermek fáradtságának sokféle jelét, tünetét tapasztalhatjuk. Ha keveset szórakozik, sokat tartózkodik zárt szobában, keveset van levegőn, napfényen, alig marad ideje játékokra, mozgásra. Ennek következtében étvágytalanság lép fel, vérszegénység és vérnyomása is ingadozó képet mutat. A fáradt gyermek kifejezetten retteg egy-egy nehéz órától, dolgozatírástól, feleléstől és sokszor „rövidzárlatos cselekvésesei felel. Hiába tanul, képtelen válaszolni a kérdésekre: „megakad a szó a torkán“. Hajlik a kitörő érzelmi megnyilvánulásokra, indulat kitörésekre, nyomasztó hangulati állapotra. Almai sokszor nyomasztóak, mert nehezen tud megszabadulni napi gondjaitól. Ne tanuljon tehát közvetlenül lefekvés előtt: legyen módja „ellazulásra“. A zene hatása ebben a tekintetben igen előnyös. Megfigyelhetjük, hogy fáradtság következtében romlik a beszédje, szóképzési nehézségei támadnak; hadar, dadog. A nevelő türelme gátlásoldő az ilyen gyermeknéll A tanító egyénisége — mindenekelőtt nyugalma, önuralma Is befolyásolja a gyermek érzelmi életét, érinti idegrendszerét, pszichikumát. A kiegyensúlyozott, higgadt, megfontolt pedagógus környezetében élő tanulók nyugodtak, nem szoronganak. Az iskolai túlterhelés részben tárgyi Jellegű is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a tanterem úgynevezett mikroklímája. Ha az óraközi szünetekben nem szellőztetnek rendszeresen, megnő a levegő széndlox d-tartalma, romlik a szervezet alapanyagcseréje, az agykéregben olyan folyamat zajlik le, amelynek nyomán nehezebb a felfogás, a figyelem, a koncentrálóképesség. Megnehezíti a gyerek munkáját a tanterem rossz világítása, a kényelmetlen pad, az egyes tanárok által szigorúan megkövetelt feszes testtartás és sokszor a váltakozó tanítási rendszer is. Azok a tanulók, akik rendszeresen délelőtt járnak Iskolába, zömmel csak az ötödik órában éreznek fáradtságot (20 százalékuk még ekkor sem volt fáradtl), de akik délután járnak iskolába már a harmadik óra után elfáradtak. Délután lassúbb a külső Ingerek felfogása és azok értelmi feldolgozása, ugyanakkor az idegrendszeri elfáradás gyorsabban bekövetkezik, mint délelőtt. A gyermekek túlterheléséhez járulhat, ha a tanár a megadott tanterven felüli követelményekkel lép fel, ha helytelenül használja a kézikönyveket, ha ő maga nem készül fel a naponkénti tanításra. Maga a számonkérés módja is Idegrendszeri feszültséget Idéz elő. A túlméretezett házi feladatok miatt gyakran a gyermek heti munkaideje lényegesen hosszabb a 48 órát dolgozó felnőttekénél. Hétfőre ne adjanak fel házi feladatot a tanítók, bár ezt nagyon sok pedagógus nem tartja be. Ezért a gyermeknek még heti pihenőnapja sincs! A házi feladat nem lehet több az alsó tagozatban napi fél-, legfeljebb egyórás, felső tagozatban másfél-kétórás munkamennyiségnél. Ehhez az is szükséges, hogy a diákot valaki megtanítsa, hogyan kell tanulni. Egy vizsgálat során tapasztalták, hogy egy VI. osztályos tanuló 60—70 percet fordít földrajzleckéjének megtanulására, pedig megfelelő memorizáló módszerrel 15 perc Is bőségesen elegendő lett volna. Mindennek neurotizáló hatása közismert. Könnyítsünk tehát a gyermek életrendjén, hogy össznergiájának mozgósítása ne vezessen károsodáshoz. 21
