A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-19 / 25. szám
Bocskai István és Bethlen Gábor kora A szegény parasztság nehéz helyzetén a Dózsa-féle parasztfelkelés nem segített, sőt az utána következő nemesi megtorlás legelemibb jogaitól fosztotta meg a jobbágyságot. A főurak és nemesek, ahoi csak lehetett, bosszút álltak a parasztságon Os 1tb. 100 ezer embert gyilkoltak meg a legkegyetlenebb módon. A megtorlás válogatott módszereiről Werbőczy István gondoskodott. Az 1514. évi országgyűlés törvénybe iktatta a Werbőczy által megfogalmazott törvényeket, melyeknek 71 cikkéből 62 foglalkozik a jobbágyok dolgával. A legkegyetlenebb a 14. cikkely mely kimondja, hogy a jobbágyok „elveszítik a hütlenségi vétkük miatt azt a szabadságukat, amely szerint egyik helyről a másikra költözhetnek.“ Továbbá „földesuraiknak feltétlen és örök szolgasága alá légynek vetve“. De a törvény még az utódokról is gondoskodott, mikor kimondotta, hogy az az anya, óki örökség után nem művel jobbágytelket, férjhez mehet más földesúr jobbágyához, de felnőtt fiait nem viheti magával. A kis fiúkat elviheti, de ha elérik a házasuló kort, vissza kell térniök régi földesurukhoz. Ez a röghözkötöttség kiterjedt az ország minden jobbágyára. Nem csoda, ha a jobbágyság belefáradt a kilátástalan küzdelembe és csak annyit dolgozott, amennyi a létfenntartására elegendő volt. A fiatalok ha csak tehették megszöktek. Pedig most lett volna a legnagyobb szükség minden erő összefogására, mert hatalmas erejű ellenség, a török fenyegette Magyarország függetlenségét. A rendi felkelések kitörésében nagy szerepet játszott a vallási kérdés Is. A reformáció futótűzként terjedt el Európában. Magyarországon is hamar ismertté lettek Luther tanai, amit az is bizonyít, hogy az 1523. évi országgyűlés törvényt "hozott az új hit pártfogói ellen és kimondta az 54. törvénycikkben: „Az összes lutheránus, továbbá pártfogóik és minden pártvivők, mint nyilvános eretnekek és a legszentségesebb Szűz Mária ellenségei fe) és jószágvesztésre ítéltessenek“. Ám e törvény csak írott malaszt maradt, mert az adott zavaros politikai helyzetben ugyan kinek lett volna kedve nyomozást indítani a lutheránusok ellen. Tudatában voltak ennek a lutheránusok is és azért zavartalanul alapítottak újabb és újabb gyülekezeteket. Elsőnek főleg a bányavárosok és a szepesség németajkú lakosság lett lutheránussá, majd az erdélyi szászság. De csakhamar a magyar nép közt is terjedni kezdett az „új vallás“, de ezek közt inkább Kálvin tanai vertek gyökeret. A mohácsi csata igen legyöngítette a katolikus egyházat, mert az egyházfők is elestek a csatában. A három részre szakadt Magyarországon a reformáció kedvező talajra talált. Különösen a török uralom alatt terjedhetett zavartalanul a reformáció. A török türel-BOCSKA1 ISTVÁN BETHLEN GÁBOR ÉS PFALZI FRIGYES CSEH KIRÁLY. 1620 Ifj. Claes Jansz Vtsseher rézmetszete A Habsburgok a XVI. század folyamán szövetkezve a haladó társadalmi mozgalmakat elnyomó ellenreformációval, világuralomra törtek. Az elnyomott és a fenyegetett országok azonban szembefordultak velük a XVII. század elején, a protestáns vallásszabadság jelszava alatt. A nyílt összecsapársra a jelt a cseh protestáns rendek 1618. évi Habsburg-ellenes felkelése adta meg. A cseh felkelők a Habsburgokat trónfosztottnak nyilvánították, s Frigyes pfalzi választófejedelmet, az angol király vejét hívták meg a cseh trónra. így kezdődött meg a harmincéves háború, az első összeurópai fegyveres konfliktus. Aszterdamból, tehát a felkelőkkel rokonszenvező protestáns ország fővárosából származó rézmetszetünk a magyar—cseh szövetségnek állít emléket. mesebb volt az új vallással szemben, mint a katolikus egyház. A 16. század közepén az ország lakosságának többsége már áttért az új hitre. Ahoi az egész falu vagy város Luther híve volt, ott a katolikus templomot is birtokukba vették az új vallás hívei. Sajnos, a protestantizmus hívei nem tudtak közös nevezőre jutni és nem volt elég erejük a megújhódott katolikus egyház elleni harcokhoz, de az egymás közötti harc is sok erőt felemésztett. Lutheránusok, reformátusok, anabaptisták, unitáriusok kölcsönösen támadták és gyűlölték egymást. Pedig az ellenségeskedés helyett inkább össze kellet volna fogniok, hogy közös erővel fékezzék meg az ellenreformáció támadását. A római katolikus egyház új alapjait a tridenti zsinaton (1545) rakták le. Itt nemcsak azon dogmákat törölték, melyek a reformációt közvetlenül előidézték, hanem nagy súlyt fektettek a papok tudományos képzésére is. Ebben az időben Oláh Miklós, esztergomi érsek, majd pedig ^ Draskovics György, kalocsai érsek behívta a jezsuitákat (Nagyszombat 1561 és 1586), akik azután beavatkoztak nemcsak a nép vallásos életébe, hanem az ország egyéb dolgaiba is és szívósságukat, kitartásukkal és a pápa iránti vak engedelmességükkel sok háborúságnak lettek az okozói, A vallási sérelmek országos felháborodást idéztek elő. Minthogy Erdélyben is hasonló volt a helyzet, úrrá lett az a nézet, hogy egyedül csak a fegyver segít. Az egész ország a rendi felkelés zajától volt hangos, az elégedetlenek ezrével gyülekeztek Er-, délyben és a Partiumban. Csak egy szikra kellett, hogy a puskapor lángra lobbanjon ... A rendi Magyarország társadalmi, vallási és politikai ellentétek folytán a 16. század elején éppen akkor került pénzügyileg és katonailag nehéz helyzetbe, amikor az egységesen szervezett, katonailag jól felkészült török birodalom halálos csapásra készült az ország ellen. Ebben az időben a Habsburgok is igényt tartottak Magyarországra. Amikor II. Lajos (1506—1526) a magyar király I. Ferdinánd német—római császár leányát Habsburg Máriát nőül vette, I. Ferdinánd viszont II. Ulászló magyar király leányát, Annát vette feleségül, világossá lett, hogy a magyar korona előbb-utóbb a Habsburg uralkodóházra száll. Ugyanakkor számolni kellett azzal is, hogy a többi európai uralkodó nem tűri ,hogy a Habsburgok hatalma ennyire megnövekedjék. I. Ferenc (1497—1547) francia király, aki az első összecsapásnál vereséget szenvedett, a török szultánnal, Szulejmánnal szövetkezett a Habsburgok ellen. Ebbe a szövetségbe később belevonták a pápát, az angol királyt, Velencét és Milánót. Mindenki előtt világossá lett, hogyha a szultán Bécshez akar jutni, akkor előbb Magyarországot kell legyőznie. A döntő csata 1526-ban Mohácsnál zajlott le a magyar és a törők csapatok között. A törökök a csatában leverték az alig 24 ezer főnyi magyar sereget. Az ütközetben II. Lajos Is elesett. Rövidesen, 1541-ben, a szultán elfoglalta Buda várát, az ország fővárosát, és úgy rendelkezett, hogy az ország középső része ezentúl közvetlenül török uralom alatt álljon. így az ország három részre szakadt és ez az állapot 150 évig nem változott meg. Az ország urai állandóan mesterkedtek, hogy hogyan tudnák az országot az osztrák és örökös tartományok mintájára bekebelezni. Ebben az élet-halál harcban, melyet a nemzet önállóságáért és nemzeti létéért vívott a Habsburg házzal, legnagyobb támasza a független, rendezett, katonailag is, pénzügyileg is szilárd alapokon álló erdélyi fejedelemség volt. Innen indult ki rendszerint a rendi felkelés, amely több ízben mefzabolázta a Habsburgok túlkapásait. Bocskai István felkelése Erdély népe és az üldözött hajdúk (szökött jobbágyok és fegyveres marhapásztorok j akiket Dózsa György óta kurucoknak is hívták tömegesen sereglettek Bocskai zászlai alá, s így cselekedtek a vallásuk miatt üldözött protestánsok is. Bocskai István serege hamarosan ezer főre emelkedett Bocskai ezzel a haddal támadta meg a hirdedt zsoldosvezér Belgiojosót és 1604 november 12-én bevonult Kassára. 1605 áprilisában Szerencsre országgyűlésbe hívja az ország nemeseit, itt Bocskait Magyarország fejedelmévé választják. Bocskai hajdú csapatai gyorsan haladtak és 10
