A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-19 / 25. szám
Wurster Ilona 6s Reicher Lujza Valóban Igaz! Csak pár megálló és már Püspökin is vagyunk. Szinte hihetetlen, hogy pár kilométerre tőlünk, Bratislavában, az utcákon neonfények viliódznak, lámpák ezrei árasztják a fényt: Valahogy úgy néz ki a dolog, mintha a pozsonyi „árampazarlástő Püspökivel aJkamák megspóroltatnl, mert Itt ugyancsak sötétek az utcák. Wurster Ilonát keressük, a Csemadok elnöknőjétl — Lujzlka néninél keressék! Látják ott azt a világos ablakot? Igen? Hát akkor csak kopogtassanak bel — igazítanak útba bennünket. A lakás otthonos, barátságossá teszi a sok virág és kép a falon. S most megtudjuk azt is, hogy ki is tulajdonképpen az a Lujzlka néni? Ez a kedves asszonyka 1958 óta dolgozik a Csemadokban mint pénztáros. A pénztári napló Is olyan rendes, mint a lakása. Most egy elismerő oklevelet tesz elénk ez a fáradtságot nem lismerő asszony: „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének Központi Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki Reicher Lujzának a szocialista kultúra fejlesztésében nyújtott lelkes és fáradtságot nem istaierő munkájáért,“ — A férjem is a Csemadok-nak szentelte minden szabad idejét. 1962-ben Dávid Teréz Dódijával bronzérmet nyert a drámai fesztiválon. Most Wurster Ilona veszi át Lujzlka nénitől a szót: — Május 15-én Kosúton játszottuk az Aranyembert, 21-én majálist rendeztünk itt, Püspökin. Minden vasárnap más és más faluba megyünk az Aranyemberrel, azután meg Magyarországra: Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra, Egerbe ... Sokat tervezünk, s bízunk abban, hogy sikerül is a terveket valóra váltani. — Mikor Jut minderre ideje? Tanít, — s amint a kollegáitól meg a diákoktól hallottuk, lelkiismeretesen és jól —, szerepel a színdarabokban, szaval, színdarabot rendez stb. — Bizony nem sok szabad időm marad és az a tervem, hogy az évzáró gyűlésen lemondok az elnökségről... — Erről szó sem lehet! — szól közbe energikusan Lujzlka néni. Ilonka nevet: — Nem azért mondok le, mintha félnék a munkától, de így egyik feladatomat sem tudom teljes odaadással végezni. Tizenöt éve Csemadok tag vagyok már és el sem tudnám képzelni az életemet kultúrmunka nélkül, de ami sok, az mégiscsak sok. Képzeljék csak magukat az én helydmbe: Az Aranyember próbái közben egyszerűen cserben hagyott bennünket a rendező! Nekem kellett átvenni a rendezést is! ... Pedig ilyen csoport még nem volt Püspökin! Rendesek, tehetségesek és megfogadják a jó tanácsot is. Ha látják a sikert, szívesen dolgoznak. Mély emberszeretet és áldozatkészség kell ehhez a munkához. S teljesen egyetértünk vele, mikor arról panaszkodik, hogy Bratislavából nem segítik őket. Nem fizetést várnak, csupán buzdító szót, egy kis elismerést... Július 23-án Anna-bált rendeznek, azután a szegedi ünnepi játékokra mennek. — Már eddig is sokat segített a Csemadoknak Mandli Imre a HNB elnöke, ö szerzett a helyi szervezetnek helyiséget is. Nagy József festőművész is önzetlenül támogat bennünket. De egy kissé elszomorít az, hogy huszonhat magyar tanító közül csak öten kapcsolódnak bele aktívan a Csemadok munkájába. A főiskolások közül Nagy Vilmost, Mészáros Ilonkát és Kaiser Józsefet illeti meg leginkább az elismerés. Tánccsoportunk legaktívabb tagja Czlngel László. — És mit szeretnének még, hogy a munkájuk eredményesebb legyen? — Saját tánczenekart, s reméljük, hogy lesz is belőle valami! Akkor azután a falu fiatalsága nem a kocsmákba járna, hanem a Csemadokba. N. László Endre Tóthpál Gyula felvételei Színpompás rendezvény Imrriár negyedszer került sor a torsi dal- és táncünnepély megrendezésére. Mint az előző években úgy ezúttal Is szlnpompás kulturális rendezvénynek voltunk tanúi. Noha nem előzte meg nagy propaganda, mint az előző három borsi dal- és táncünnepélyt, mégis több embert vonzott, mint máskor. Persze ennek is megvan a magyarázata. A műsorban budapesti művészek ts felléptek, — Kovács Apollónia, Dóry József és Dr. Németh József — színvonalas számaikat szűnni nem akaró tapssal Jutalmazta a hálás közönség. A mintegy négyórás műsorban a Csemadok nagytárkányl, klstárkányl, és a nagykaposi, valamint a borsi kilencéves iskola énekkarai szerepeltek. Az együttesek ezúttal Igazolták alapos felkészültségüket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre több és magasszínvonalú énekkarral rendelkezünk. Külön meg kell említeni a nagykaposi vegyeskart, amely Kovács tanító vezetésével a legjobb teljesítményt nyújtotta. Műsor számaik kidolgozottak, Jók, az énekkarnak nagy Jövőt Jósolhatunk. A Járás népi táncegyüttesei közül többek között a deregnyőt, nagykaposi, nagytarkányi együttes szerepelt, Műsoruk — alapos, szorgos munka eredménye — emelte a Balogh LiszlA népi zenekara kíséretében Kovács Apollónia énekel dal- és táncünnepély színvonalát. A közel háromezer nézőközönség tetszésnyilvánítása a népi táncok iránti fokozódó érdeklődést bizonyította. A Jövőben a népművészet eme területére ts nagyobb gondot kell fordítanunk. A hagyományos borsi dal- és A Csemadok nagykaposi táncegyüttese Foto: Kaszonyl táncünnepélyt az idén is siker koronázta. A rendezvény dolgozóink kulturális igényeinek emelkedését bizonyította. A magyarországi vendégművészek szereplését pedig a Jövőben is örömmel üdvözöljük. —án— „Azt kérdezték télem, hogy az életben viselkedtem-e úgy valaha, mint azon vampok, amelyeket a filmvásznon játszottam. Csalódnának, ha tudnák, hogy az én legnagyobb élvezetem a főzés.“ Marlene Dietrich különös csillag a sztár-égen. Népszerűsége, sokoldalúsága — és ami a legjellemzőbb — fiatalsága már több mint harminc éve tartja fényét a film és sanzon világában. Szinte egyedülálló rekord! Nemcsak azért, mert Marlene Dietrich még játszik, hanem főleg azért, hogy ugyanazon charme-mal, nőiességgel és súli/al — 55 kg ma is mint 1930-ban — hódított — lép a pódiumra és a filmkamerák elé. Dietrich fiatalsága — titok. Annak ellenére, hogy neve sajátosan cseng napjaink művészvilágában, Marlene Dietrich első — és legnagyobb sikerét nem tudta megismételni. Az első német hangosfilmben „A kék AngyaT'-ban ő játszotta a női főszerepet. Ezek után még kétszer volt „angyal" — ugyancsak jelentős sikerrel. Hollywoodban játszott a „New Orleans angyaláéban és az „Angyalban, ahol főleg egyéni humora és szatlrlzáló képessége mutatkozott meg. A hollywoodi skatulya-rendszerben főleg sex-apealles „végzetes“ asszony típusokat játszott és így is ismeri őt a film közönsége. Marlene Dietrich mégis a pódiumot, a sanzont szereti jobban a filmnél: „Minden egyes dal, egy kis színházi előadás — énekelni és játszani kell.“ Marie Magdalena von Losch (Marlene Dietrich, német színésznő 1904- ben született Welmarban. Kezdetben a zeneművészet iránt érdeklődött. Berlinben a konzervatóriumban tanult, majd váratlanul a színjátszás felé fordult és Max Reinhardt növendéke lett. Különösebb sikerekkel játszik színpadi- és filmszerepekben. Férjhez megy Rudolf Sieber fiatal filmszakemberhez. 1924-ben kislánya születik — Mária. Marlene Dietrich még a mai napig is Sleberné, bár csak ritkán találkozik férjével. Életének legfontosabb állomása, hogy 1930-ban J. von Sternberg rábízza a „Kék angyal“ főszerepét Emil Jannlngs partnereként. Elindult Marlene Dietrich nagy karrierje, Sternberg Hollywoodba viszi és ott is sok sikert arat. Állítólag életében a barátság sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a szerelem. Barátai közé tartozott Hemingway (aki Marlene tanácsára sokszor átdolgozta kéziratait], Jean Gabin, azonkívül Orsón Welles, Jean Cocteau, A. Fleming és Frank Sinatra. A háború után kevesebbet filmezik. Sokat utazik. Ellátogat a Szovjetunióba és Lengyelországba is. Ml legutóbb a „Nürnbergi per" c. filmben láthattuk szép alakítását. jelentősebb filmjei: A kék angyal 1930, Szőke Vénusz 1932, Nőstényördög 1935, Vágy 1938, Angyal 1937, Aszszonylázadás 1939, New Oleans angyala 1941, Halálos ölelés 1936, Lámpaláz 1950, 80 nap alatt a Föld körül 1956, A vád tanúja 1957, A nürnbergi per 1962. VAVRECZKY GÉZA 4
