A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-19 / 25. szám

Wurster Ilona 6s Reicher Lujza Valóban Igaz! Csak pár megálló és már Püs­pökin is vagyunk. Szinte hihetetlen, hogy pár kilométerre tőlünk, Bratislavában, az utcákon neonfények viliódznak, lámpák ezrei árasztják a fényt: Valahogy úgy néz ki a dolog, mintha a pozsonyi „árampazarlástő Püspökivel aJkamák megspóroltatnl, mert Itt ugyancsak sötétek az utcák. Wurster Ilonát keressük, a Csemadok el­­nöknőjétl — Lujzlka néninél keressék! Látják ott azt a világos ablakot? Igen? Hát akkor csak kopog­tassanak bel — igazítanak útba bennünket. A lakás otthonos, barátságossá teszi a sok virág és kép a falon. S most megtudjuk azt is, hogy ki is tulajdonképpen az a Lujzlka néni? Ez a kedves asszonyka 1958 óta dolgozik a Csemadokban mint pénztáros. A pénztári napló Is olyan rendes, mint a lakása. Most egy elismerő oklevelet tesz elénk ez a fáradtságot nem lismerő asszony: „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr­­egyesületének Központi Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki Reicher Lujzának a szocialista kultúra fejlesztésében nyújtott lel­kes és fáradtságot nem istaierő munkájáért,“ — A férjem is a Csemadok-nak szentelte minden szabad idejét. 1962-ben Dávid Teréz Dódijával bronzérmet nyert a drámai feszti­válon. Most Wurster Ilona veszi át Lujzlka nénitől a szót: — Május 15-én Kosúton játszottuk az Arany­embert, 21-én majálist rendeztünk itt, Püspökin. Minden vasárnap más és más faluba megyünk az Aranyemberrel, azután meg Magyarország­ra: Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra, Egerbe ... Sokat tervezünk, s bízunk abban, hogy sikerül is a terveket valóra váltani. — Mikor Jut minderre ideje? Tanít, — s amint a kollegáitól meg a diákoktól hallot­tuk, lelkiismeretesen és jól —, szerepel a szín­darabokban, szaval, színdarabot rendez stb. — Bizony nem sok szabad időm marad és az a tervem, hogy az évzáró gyűlésen lemondok az elnökségről... — Erről szó sem lehet! — szól közbe ener­gikusan Lujzlka néni. Ilonka nevet: — Nem azért mondok le, mintha félnék a munkától, de így egyik feladatomat sem tu­dom teljes odaadással végezni. Tizenöt éve Csemadok tag vagyok már és el sem tudnám képzelni az életemet kultúrmunka nélkül, de ami sok, az mégiscsak sok. Képzeljék csak ma­gukat az én helydmbe: Az Aranyember pró­bái közben egyszerűen cserben hagyott ben­nünket a rendező! Nekem kellett átvenni a rendezést is! ... Pedig ilyen csoport még nem volt Püspökin! Rendesek, tehetségesek és meg­fogadják a jó tanácsot is. Ha látják a sikert, szívesen dolgoznak. Mély emberszeretet és áldozatkészség kell ehhez a munkához. S teljesen egyetértünk ve­le, mikor arról panaszkodik, hogy Bratislavából nem segítik őket. Nem fizetést várnak, csupán buzdító szót, egy kis elismerést... Július 23-án Anna-bált rendeznek, azután a szegedi ünnepi játékokra mennek. — Már eddig is sokat segített a Csemadok­­nak Mandli Imre a HNB elnöke, ö szerzett a helyi szervezetnek helyiséget is. Nagy József festőművész is önzetlenül támogat bennünket. De egy kissé elszomorít az, hogy huszonhat magyar tanító közül csak öten kapcsolódnak bele aktívan a Csemadok munkájába. A főis­kolások közül Nagy Vilmost, Mészáros Ilonkát és Kaiser Józsefet illeti meg leginkább az el­ismerés. Tánccsoportunk legaktívabb tagja Czlngel László. — És mit szeretnének még, hogy a munká­juk eredményesebb legyen? — Saját tánczenekart, s reméljük, hogy lesz is belőle valami! Akkor azután a falu fiatalsá­ga nem a kocsmákba járna, hanem a Csema­­dokba. N. László Endre Tóthpál Gyula felvételei Színpompás rendezvény Imrriár negyedszer került sor a tor­si dal- és táncünnepély megrende­zésére. Mint az előző években úgy ezúttal Is szlnpompás kulturális rendezvénynek voltunk tanúi. Noha nem előzte meg nagy propaganda, mint az előző három borsi dal- és táncünnepélyt, mégis több embert vonzott, mint máskor. Persze ennek is megvan a magyarázata. A mű­sorban budapesti művészek ts fel­léptek, — Kovács Apollónia, Dóry József és Dr. Németh József — színvonalas számaikat szűnni nem akaró tapssal Jutalmazta a hálás közönség. A mintegy négyórás műsorban a Csemadok nagytárkányl, klstárká­nyl, és a nagykaposi, valamint a borsi kilencéves iskola énekkarai szerepeltek. Az együttesek ezúttal Igazolták alapos felkészültségüket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre több és magasszínvonalú énekkarral rendelkezünk. Külön meg kell említeni a nagykaposi vegyeskart, amely Kovács tanító vezetésével a legjobb teljesítményt nyújtotta. Műsor számaik kidolgo­zottak, Jók, az énekkarnak nagy Jö­vőt Jósolhatunk. A Járás népi táncegyüttesei kö­zül többek között a deregnyőt, nagykaposi, nagytarkányi együttes szerepelt, Műsoruk — alapos, szor­gos munka eredménye — emelte a Balogh LiszlA népi zenekara kíséreté­ben Kovács Apollónia énekel dal- és táncünnepély színvonalát. A közel háromezer nézőközönség tetszésnyilvánítása a népi táncok iránti fokozódó érdeklődést bizo­nyította. A Jövőben a népművészet eme területére ts nagyobb gondot kell fordítanunk. A hagyományos borsi dal- és A Csemadok nagykaposi táncegyüttese Foto: Kaszonyl táncünnepélyt az idén is siker ko­ronázta. A rendezvény dolgozóink kulturális igényeinek emelkedését bizonyította. A magyarországi ven­dégművészek szereplését pedig a Jövőben is örömmel üdvözöljük. —án— „Azt kérdezték télem, hogy az életben viselkedtem-e úgy va­laha, mint azon vampok, ame­lyeket a filmvásznon játszot­tam. Csalódnának, ha tudnák, hogy az én legnagyobb élveze­tem a főzés.“ Marlene Dietrich különös csillag a sztár-égen. Népszerűsége, sokoldalú­sága — és ami a legjellemzőbb — fia­talsága már több mint harminc éve tartja fényét a film és sanzon vi­lágában. Szinte egyedülálló rekord! Nemcsak azért, mert Marlene Dietrich még játszik, hanem főleg azért, hogy ugyanazon charme-mal, nőiességgel és súli/al — 55 kg ma is mint 1930-ban — hódított — lép a pódiumra és a filmkamerák elé. Dietrich fiatalsága — titok. Annak ellenére, hogy neve sajáto­san cseng napjaink művészvilágában, Marlene Dietrich első — és legna­gyobb sikerét nem tudta megismétel­ni. Az első német hangosfilmben „A kék AngyaT'-ban ő játszotta a női fő­szerepet. Ezek után még kétszer volt „angyal" — ugyancsak jelentős siker­rel. Hollywoodban játszott a „New Orleans angyaláéban és az „Angyal­ban, ahol főleg egyéni humora és sza­­tlrlzáló képessége mutatkozott meg. A hollywoodi skatulya-rendszerben főleg sex-apealles „végzetes“ asszony típusokat játszott és így is ismeri őt a film közönsége. Marlene Dietrich mégis a pódiumot, a sanzont szereti jobban a filmnél: „Minden egyes dal, egy kis színházi előadás — énekelni és játszani kell.“ Marie Magdalena von Losch (Mar­lene Dietrich, német színésznő 1904- ben született Welmarban. Kezdetben a zeneművészet iránt érdeklődött. Ber­linben a konzervatóriumban tanult, majd váratlanul a színjátszás felé for­dult és Max Reinhardt növendéke lett. Különösebb sikerekkel játszik színpa­di- és filmszerepekben. Férjhez megy Rudolf Sieber fiatal filmszakember­hez. 1924-ben kislánya születik — Má­ria. Marlene Dietrich még a mai na­pig is Sleberné, bár csak ritkán ta­lálkozik férjével. Életének legfonto­sabb állomása, hogy 1930-ban J. von Sternberg rábízza a „Kék angyal“ fő­szerepét Emil Jannlngs partnereként. Elindult Marlene Dietrich nagy kar­rierje, Sternberg Hollywoodba viszi és ott is sok sikert arat. Állítólag életé­ben a barátság sokkal nagyobb szere­pet játszik, mint a szerelem. Barátai közé tartozott Hemingway (aki Mar­lene tanácsára sokszor átdolgozta ké­ziratait], Jean Gabin, azonkívül Orsón Welles, Jean Cocteau, A. Fleming és Frank Sinatra. A háború után keveseb­bet filmezik. Sokat utazik. Ellátogat a Szovjetunióba és Lengyelországba is. Ml legutóbb a „Nürnbergi per" c. film­ben láthattuk szép alakítását. jelentősebb filmjei: A kék angyal 1930, Szőke Vénusz 1932, Nőstényör­dög 1935, Vágy 1938, Angyal 1937, Asz­­szonylázadás 1939, New Oleans angya­la 1941, Halálos ölelés 1936, Lámpa­láz 1950, 80 nap alatt a Föld körül 1956, A vád tanúja 1957, A nürnbergi per 1962. VAVRECZKY GÉZA 4

Next

/
Thumbnails
Contents