A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-29 / 22. szám
A lóbőrtől A kezdetről Így !r a Nyltramegyel Közlöny 1899. szeptember 3-1 száma: „Közgyűlés Érsekújváron. Érsekújvár város képviselő testtllete f. évi augusztus hó 25-én Kukán Imre polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen 60 képviselő-testületi tag vett részt. Ezen közgyűlésben tárgyaltattak s elintézést nyertek a következő ügyek: Bánhegyi C. J. budapesti cég a város területén felállítandó cipőfelsőrész és lóbőr-gyár érdekében ajánlatot tesz a városnak, s kérvényében felsorolja azon feltételeket, melyek megadásához köti ezen vállalat létesítését . . A város elfogadta a budapesti üzletember feltételeit, a gyár felépült. 1960-ban, az akkor 72 éves Hlavacska elvtárs Így emlékezett vissza gyermekkorára: „Bánhegyinél 12 éves koromban kezdtem dolgozni. Mindent megtettem, amit kellett. Szívesen alkalmaztak, mert kevesebbet fizethettek nekem, mint egy felnőttnek. Naponta 12—14 órát dolgoztam. Soha nem tudtam, hogy mennyit keresek. Nem Is volt szabad megkérdeznem. Emlékszem, hogy kezdetben napi 30 krajcárt kaptam. Akármilyen hosszú is volt a munkanap . . . Hogy ez mennyi volt? Egy háromkllós kenyér 18 krajcárba került, egy sör 8 krajcárba . . .“ A mostoha munka- és életkörülmények a gyárat már kezdettől a munkás-megmozdulások központjá vá tették. A „Kis Magyar Alföld“ 1902. szeptember 21-1 száma közli: Csirájában elfojtott sztrájk. Az a szörnyeteg, a mely nemzeteket képes romba dönteni és tönkretenni, úgylátszik, ha nem Is nagy mértékben, de lappang városunk falai között, hogy egynéhány elégedetlen, haszontalan fráter felbujtatására a tisztességes munkásosztályban az elégedetlenséget szítsa. E szörnyeteg a szocializmus, mely már vidékünkön Is felütötte fejét. — Csütörtökön este több bűrgyárl alkalmazott munka után megjelent Jantts József vendéglőjében, ahol sztrájkot emlegettek, de rendőreink ébersége elejét vette a nagyobb bajnak. Állítólag a művezetőt tettlegesen Is bántalmazták. Két vezéremberük már a hűvösön gondolkodhatlk csúnya eljárása fölött, jó lesz figyelemmel kísérni különösen azokat, a kik más országból jöttek Ide, elhinteni ez áldatlan magot. Tisztelet a kivételnek, de azt aki feljebbvalója ellen intrikákat lnsceníroz, nem lehet a Jók közé számítani.“ / Később a Bánhegyi cég átadta az üzemet a Suess A. H. cégnek, ez a Bőrgyár Részvénytársaságnak Aztán Bafa vette át, és rezesbandás, üzemi egyena hűtőszekrényig ruhás, külön május 1-1 felvonulásokkal próbálta lefegyverezni a munkásság forradalmi hangulatát. Később Clkta lett az üzem neve, majd újra Bafa, aztán Augusztus 29-e üzem, s máris elérkeztünk a mához, amikor név és Jelvény belföldön és külföldön egyaránt ismert márkát fémjelez. 1950 gyökeres változást hozott az érsekújvári tímárok és bőrfeldolgozók életében. A kormány elhatározta, hogy a világító testeket gyártó, szétszórt üzemecskék helyett, egyetlen üzembe összpontosítja ezt a gyártási ágat. 1950. május 18-án kelt 41 939/51. számú rendeletében Brnöban Elektrosvit néven új üzem alapítását Írja elő, melyhez október 2-án az érsekújvári üzemet Is hozzácsatolták. Nem volt könnyű dolog három tímárnemzedéket meggyőzni arról, hogy ez a lépés szükségszerű, és hogy a nyers bőr szaga után a bakelltszagot is megszokják majd. A párt most sem csalatkozott az érsekújvári munkásság legjobbjaiban, a rekonstrukció ideje alatt 70 tímár és cserző ment új mesterséget tanulni a cseh és morva országrészekbe. 1950. október 2-án megkezdődött a világító testek gyártása. A üzem csarnokait a megszokott nyersbőr és vegyi anyagok szaga helyett égett bakelit, gépolaj és acél szaga töltötte meg. Egy Valasko Ferenc ellenőrzi a kész hűtőszekrényeket Hlavácsek Erzsébet a villanyszerelő műhelyben éven belül ismertté váltak az üzem gyártmányai az egész köztársaságban. Az egykori tímárok rövid időn belül tökéletesen elsajátítják az új technikai módszereket és az üzemek élvonalába küzdik fel magukat: a kormány és a szakszervezetek Központi Tanácsa 1953 őszén vörös zászlóval tünteti ki az érsekújvári Elektrosvitet. A munkasikerek a gyártás bővülését is magukkal hozzák; még az ősszel megkezdik a Móra 393 típusú hűtőszekrények gyártását. ÚJ feladat, új nehézségeket jelent. A Mátyusföldön, a búzatermő rónák földjén, mely oly messze esett a modern Ipari központoktól, egyszerre igényes technikai berendezéseket kezdenek gyártani. A XX. század rohamosan fejlődő, ipari technikája, a szocializmus építésének első éveiben ér el erre a vidékre. Nagy sikernek könyvelhető el, amikor az üzemben megszületik a Maneta típusú, 60 literes, abszorbclós hűtőszekrény prototípusa. S a gyakorlat fejlődésével, rövid időn belül olcsóbban gyárják az Elektrosvltben a hűtőszekrényeket, mint azokban az üzemekben, melyektől gyártásukat átvették. A párt és kormánynak az életszínvonal emelését célzó tervei szerint, a III. ötéves terv folyamán minden harmadik háztartásban lesz hűtőszekrény. S a háztartások számára az „örök telet“ nagymértékben az Elektrosvit készítményei állítják majd elől Felvételek: Prandl és arch. 395 B típusú 100 literes, gázzal működő, ábszorbciós hűtőszekrény, melynek előnyei: hangtalan munkajárat, minimális hibalehetőség, hosszú élettartam (kb. 15—20 év), alacsony üzemi költségek. Az Elektrosvit n. v. hatéves jótállási idővel biztosítja megelégedéséti Kisebb a háztartás? Talán a 381 A típusú (40 literes), vagy a 388 A és B típusú (60 literes) is megjelel az Ön számárai Versenykérdéseink: I. Az államosítás idején melyik vállalathoz tartozott a mai Elektrosvit? 1. Clkta 2. Bafa 3. Augusztus 29-e üzem II. Milyen külső hőmérsékletre vannak méretezve az üzem hűtőszekrényei? 4. +20° C 5. +30° C 6. +40° C III. Hány literes az Elektrosvit legnagyobb hűtőszekrénye? 7. 60 1 8. 80 1 9. 100 1 Elektrosvit /. 1 2 3 Érsekújvár II. 4 5 6 5 III. 7 8 9
