A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-29 / 22. szám

A lóbőrtől A kezdetről Így !r a Nyltramegyel Közlöny 1899. szeptember 3-1 száma: „Közgyűlés Érsekújváron. Érsekújvár város képviselő testtllete f. évi augusz­tus hó 25-én Kukán Imre polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen 60 kép­viselő-testületi tag vett részt. Ezen közgyűlésben tárgyaltattak s elintézést nyertek a következő ügyek: Bánhegyi C. J. budapesti cég a város területén felállítandó cipőfelsőrész és lóbőr-gyár érdekében ajánlatot tesz a városnak, s kérvényében felsorolja azon feltételeket, melyek megadásához köti ezen vállalat létesítését . . A város elfogadta a budapesti üzletember felté­teleit, a gyár felépült. 1960-ban, az akkor 72 éves Hlavacska elvtárs Így emlékezett vissza gyermek­korára: „Bánhegyinél 12 éves koromban kezdtem dolgozni. Mindent megtettem, amit kellett. Szíve­sen alkalmaztak, mert kevesebbet fizethettek ne­kem, mint egy felnőttnek. Naponta 12—14 órát dolgoztam. Soha nem tudtam, hogy mennyit kere­sek. Nem Is volt szabad megkérdeznem. Emlék­szem, hogy kezdetben napi 30 krajcárt kaptam. Akármilyen hosszú is volt a munkanap . . . Hogy ez mennyi volt? Egy háromkllós kenyér 18 kraj­cárba került, egy sör 8 krajcárba . . .“ A mostoha munka- és életkörülmények a gyárat már kezdettől a munkás-megmozdulások központjá vá tették. A „Kis Magyar Alföld“ 1902. szeptember 21-1 száma közli: Csirájában elfojtott sztrájk. Az a szörnyeteg, a mely nemzeteket képes romba dönteni és tönkretenni, úgylátszik, ha nem Is nagy mértékben, de lappang városunk falai között, hogy egynéhány elégedetlen, haszontalan fráter felbujtatására a tisztességes munkásosztályban az elégedetlenséget szítsa. E szörnyeteg a szocializ­mus, mely már vidékünkön Is felütötte fejét. — Csütörtökön este több bűrgyárl alkalmazott munka után megjelent Jantts József vendéglőjében, ahol sztrájkot emlegettek, de rendőreink ébersége elejét vette a nagyobb bajnak. Állítólag a művezetőt tett­legesen Is bántalmazták. Két vezéremberük már a hűvösön gondolkodhatlk csúnya eljárása fölött, jó lesz figyelemmel kísérni különösen azokat, a kik más országból jöttek Ide, elhinteni ez áldatlan ma­got. Tisztelet a kivételnek, de azt aki feljebbva­lója ellen intrikákat lnsceníroz, nem lehet a Jók közé számítani.“ / Később a Bánhegyi cég átadta az üzemet a Suess A. H. cégnek, ez a Bőrgyár Részvénytársaságnak Aztán Bafa vette át, és rezesbandás, üzemi egyen­a hűtőszekrényig ruhás, külön május 1-1 felvonulásokkal próbálta lefegyverezni a munkásság forradalmi hangulatát. Később Clkta lett az üzem neve, majd újra Bafa, aztán Augusztus 29-e üzem, s máris elérkeztünk a mához, amikor név és Jelvény belföldön és kül­földön egyaránt ismert márkát fémjelez. 1950 gyökeres változást hozott az érsekújvári tímárok és bőrfeldolgozók életében. A kormány el­határozta, hogy a világító testeket gyártó, szét­szórt üzemecskék helyett, egyetlen üzembe össz­pontosítja ezt a gyártási ágat. 1950. május 18-án kelt 41 939/51. számú rendeletében Brnöban Elekt­­rosvit néven új üzem alapítását Írja elő, melyhez október 2-án az érsekújvári üzemet Is hozzácsatol­ták. Nem volt könnyű dolog három tímárnemze­déket meggyőzni arról, hogy ez a lépés szükség­­szerű, és hogy a nyers bőr szaga után a bakelltszagot is megszokják majd. A párt most sem csalatkozott az érsekújvári munkásság leg­­jobbjaiban, a rekonstrukció ideje alatt 70 tímár és cserző ment új mesterséget tanulni a cseh és morva országrészekbe. 1950. október 2-án megkezdődött a világító tes­tek gyártása. A üzem csarnokait a megszokott nyersbőr és vegyi anyagok szaga helyett égett ba­kelit, gépolaj és acél szaga töltötte meg. Egy Valasko Ferenc ellenőrzi a kész hűtőszekré­nyeket Hlavácsek Erzsébet a villanyszerelő műhely­ben éven belül ismertté váltak az üzem gyártmányai az egész köztársaságban. Az egykori tímárok rövid időn belül tökéletesen elsajátítják az új technikai módszereket és az üzemek élvonalába küzdik fel magukat: a kormány és a szakszervezetek Közpon­ti Tanácsa 1953 őszén vörös zászlóval tünteti ki az érsekújvári Elektrosvitet. A munkasikerek a gyártás bővülését is maguk­kal hozzák; még az ősszel megkezdik a Móra 393 típusú hűtőszekrények gyártását. ÚJ feladat, új nehézségeket jelent. A Mátyusföldön, a búzatermő rónák földjén, mely oly messze esett a modern Ipari központoktól, egyszerre igényes technikai be­rendezéseket kezdenek gyártani. A XX. század ro­hamosan fejlődő, ipari technikája, a szocializmus építésének első éveiben ér el erre a vidékre. Nagy sikernek könyvelhető el, amikor az üzemben meg­születik a Maneta típusú, 60 literes, abszorbclós hűtőszekrény prototípusa. S a gyakorlat fejlődésé­vel, rövid időn belül olcsóbban gyárják az Elektro­­svltben a hűtőszekrényeket, mint azokban az üze­mekben, melyektől gyártásukat átvették. A párt és kormánynak az életszínvonal emelését célzó tervei szerint, a III. ötéves terv folyamán minden harmadik háztartásban lesz hűtőszekrény. S a háztartások számára az „örök telet“ nagy­mértékben az Elektrosvit készítményei állítják majd elől Felvételek: Prandl és arch. 395 B típusú 100 literes, gázzal működő, áb­­szorbciós hűtőszekrény, melynek előnyei: hangtalan munkajárat, minimális hibalehető­ség, hosszú élettartam (kb. 15—20 év), ala­csony üzemi költségek. Az Elektrosvit n. v. hatéves jótállási idővel biztosítja megelégedéséti Kisebb a háztartás? Talán a 381 A típusú (40 literes), vagy a 388 A és B típusú (60 literes) is megjelel az Ön számárai Versenykérdéseink: I. Az államosítás idején melyik vállalathoz tartozott a mai Elektrosvit? 1. Clkta 2. Bafa 3. Augusztus 29-e üzem II. Milyen külső hőmérsékletre vannak mé­retezve az üzem hűtőszekrényei? 4. +20° C 5. +30° C 6. +40° C III. Hány literes az Elektrosvit legnagyobb hűtőszekrénye? 7. 60 1 8. 80 1 9. 100 1 Elektrosvit /. 1 2 3 Érsekújvár II. 4 5 6 5 III. 7 8 9

Next

/
Thumbnails
Contents