A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-29 / 22. szám
V Kult urán k a szamo k tükrében Ilyen címet is adhatnánk alább közölt cikkeinknek: kongresszustól kongresszusig. Mert hiszen néhány intézményünk ilven értelemben válaszol a szerkesztőség ama kérdésére: hogyan teljesítik küldetésüket, hogyan elégítik ki a magyar dolgozók kulturális igényeit, milyen szerepe van a Csemadoknak, a színháznak, a könyvkiadásnak, az országos pedagógus énekkarnak, a Magyar Dal- és Táncegyüttesnek kulturális életünkben. S a válaszokból félreérthetetlenül kiderül, hogy a párt kezdeményezésére létrejött intézményeink nagyszerűen kiveszik részüket a kultúra forradalmából, helyes és következetes nemzetiségi politikáról tanúskodnak. Másszóval: tekintet nélkül a nemzetiségi hovatartozásra,-a párt minden polgárának biztosítja az anyanyelvi művelődés feltételeit! A Csemadok munkája A Csemadok kulturális tevékenységében legnagyobb tömegeket a színjátszó mozgalom vonz, évente 250—300 színjátszó együttes tart bemutatót, így pl. 1962-ben 682, 1963-ban 786, 1964- ben 1147 és 1965-ben közel 1200 bemutatót tartottak. Nagy fejlődésnek Indult a népi táncmozgalom. 1962-ben 164, 1963-ban 163, 1964-ben 118 és 1965-ben 174 népművészeti együttes és tánccsoport munkáját irányította a Csemadok. A táncmozgalom fejlődésének egyik állomása a legjobb népművészeti együttesek megalakítása volt. Ennek következtében ma 8 ilyen népművészeti együttes működik Dél-Szlovákiában, melyek méltóképpen reprezentálják a csehszlovákiai magyar népi hagyományokat és népművészetet. Ezzel párhuzamosan fejlődik az énekkari mozgalom is. így 1962-ben 41, 1965-ben pedig 56 énekkar működött a Csemadok keretében. 1962-ben alakultak az első irodalmi színpadok, melyek ma nagy népszerűségnek örvendenek a magyarlakta városokban. Már több mint 20 irodalmi színpad fejt ki tevékenységet, melynek fejlődéséhez nagyban hozzájárultak a Jókai-napok alkalmával megrendezett fesztiválok és szakmai megbeszélések. A népművészeti mozgalom irányításán kívül a Csemadok nagy gondot fordít a népművelési munka fejlesztésére is. A népművelési munka keretében különösen érdemleges tevékenységet fejtettek ki a Csemadok helyi szervezetei az irodalmi és szerzői estek szervezésében. így pl. 1962-ben 251, 1963-ban 165, 1964-ben 220, 1965- ben pedig 330 irodalmi és szerzői estet szerveztek. Az irodalom népszerűsítése területén 1965- ben kezdtük meg az irodalmi önképzőkörök szervezését s ma már 48 irodalmi önképzőkör fejt ki állandó, rendszeres munkát 1263 hallgatóval. A Csemadok a Szocialista Akadémiával közösen szervezte és szervezi a magyarlakta vidékeken az előadásokat és népi akadémiákat. így pl. a Csemadok szervező munkájának nagy része van abban, hogy 1962-ben 4431, 1963-ban 4674, 1964-ben 3938. 1965-ben 4026 előadást tartottak falvainkban és városainkban. Ezenkívül 1962-ben 143, 1963-ban 138. 1964-ben 171, és 1965-ben 177 népi akadémia és tanfolyam működött rendszeresen a magyar lakosú járásokban. A népi akadémiák és tanfolyamok túlnyomó része mezőgazdasági jellegű volt és nagyrészben szülői népi akadémiák alakultak a magyar iskolák mellett. A népművelés területén folytatott tevékenység mellett a Csemadok a járási múzeumokkal együttműködve szervezte a honismereti köröket, melyeknek fő küldetése abban áll, hogy rendszeres előadásokon és kirándulásokon megismertessék a magyar dolgozókkal hazánk történelmét és természeti szépségeit. így 1962-ben 25, 1963-ban 20, 1964-ben 23, 1965-ben 26 honismereti kör működött. Fűti, lelkesíti őket 1952-ben alakult meg Komáromban a hivatásos magyar színház. Azóta az együttest faluról falura, városról városra szállító autóbusz is több százezer kilométert tett meg. Pozsonytól Csernőig kb. 5— 600 km a színház mozgási területe, s előadásainak 80—90 százalékát székhelyétől távol tartja. Tízegynéhány esztendő alatt Dél-Szlovákia majdnem valamennyi nagyobb faluját és valamennyi magyarlakta kisvárosát bejárta. A színház kb. hetven játszásra alkalmas helyet tart számon, amelyek közül 30 jól, 4—5 pedig nagyon jól megfelel céljának. Közel hatászázezer magyar él Csehszlovákiában, érthető tehát, hogy nagyon sokan kíváncsiak a MATESZ játékára, előadásaira, várják érkezését, újabb és újabb látogatását. Darabjait évente átlag százezren tekintik meg. S egyetlen hivatásos magyar színházunk 1952-től, minden akadályt leküzdve, 87 színpadi művet mutatott be falvainkban és városainkban — 1 219 319 néző előtt! A színház a két kongresszus között olyan kiváló színpadi szerzőket szerepeltetett műsoron. mint Nezval, Steinbeck, Arisztophanész, Mikszáth, Móricz, Miller, Fejes, az idei évadban pedig: Kohout. Molnár, Moliére, Lorca, Illyés. Szigligeti. Rusnák, Mikszáth stb., hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Sokszor idegenkedünk a számoktól, pedig komolyan elgondolkoztatnak, következtetésre kényszerítenek. így pl. sokat mond nekünk évenként az előadások száma. 1962-ben 310, 1963-ban 305. 1964-ben 301 előadás. Mindig háromszázon felül! Ez azt jelenti, hogy a komáromi Magyar Terület! Színház falujáró a szó legszorosabb értelmében. Színészei a legnemesebb s egyben legkimerítőbb munkát váleseJc A BEMUTATOK SPsÖ-fTi'S^' Pf8J! 786 1963 __1147 1964 1200 1965 164 1962 I 163 1963 118 1964-174 .1965 1 •Nalne | Száméi • eV .41 1962 56 1965 • ÖNISMERETI l 25 1962 20. 1963 23 •1964 1 26-196?«, lalják hónapról hónapra. Mi fűti, lelkesíti őket? Talán az, hogy ahol egyszer jártak, játszottak, oda máskor Is és mindig hívják a MATESZ-t. Mintha a nagy, széles, tágas művelődési otthononk Is azért épülnének, hogy a komáromiak jöhessenek, játszhassanak. « Uj fórum: a pedagógus énekkar ]"^^19EMBER LÄTT4; á MATESZ ****** J = MEZŐK -ZA'Ma 98.791 99.618 110-889 76.996 = FEUuEPb.pc.Ki SZA'Ma. 310 906 901 m 1964. november 27-én Nyitrán megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Összpontosítást eddig 14 alkalommal tartottak: 1. Nyitra, 2. Nyitra, 3. Pozsony, 4. Trencsén fürdő, 5. Nagymegyer, 6. Komárom, 7. Rozsnyó, 8. Pelsőc, 9. Pozsony, 10. Pozsony, 11. Nyitra, 12. Pozsony, 13. Dunaszerdahely, 14. Érsekújvár. Az énekkar szorgalmára és hivatástudatára jellemző, hogy már az ötödik összpontosítás alkalmával — Nagymegyeren az első énekkari fesztiválon fellépett. A közönség bíztatása és elismerése további ösztönzést adott a tagoknak, és ettől az időtől kezdve lehetőség szerint minden összpontosítással egyidőben fellépést is szervezett. Érthető azonban, hogy a kezdeti időszakban az énekkar önálló, egész estét betöltő hangversenyen nem léphetett fel, annál is inkább, mivel a bemutató előadást az énekkar működésének második évében tervezik. így a fellépéseket a nagvmegveri bemutatko:ás után a következő helyeken valósították' meg: Komárorn fjókai-napok 1965), a Budapesti Vasas Szakszervezetek Központi Művész-10
