A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-29 / 22. szám
30 év alatt kb. 2 millió személy ment el mezőgazdaságunkból • A mezőkön ma tízszer több az idős ember, mint a fiatal, de tízszer kevesebb a szakember, mint az iparban • Egyedüli megoldás: szakképzettség, gépesítés • Az „öregek" nagymegyeri iskolája • Nem mindig vár a falu tárt karokkal • Érvényesülés, vagy idegösszeroppanás • örök harc, mely előre lendíti a haladást • Meg tudjuk nyerni a fiatalságot? Egyetlen lehetőség: anyagi érdekeltség! • Duba Gyula: A tudás, a szakképzettség megszerzése önkéntes emb/iri ténykedés, s az ember egyik legszebb tulajdonsága. Kényszeríteni rá senkiit nem lehet. Aki nagyobb tudásra akar szert tenni, az tanul. Bizonyos esetekben lehet kötelezni embereket, hogy szakképzettséget szerezzenek — ha valamilyen vezető tisztséget akarnak betölteni —, vagy érdekeltté lehet tenni őket a nagyobb tudás megszerzésében. Megbeszélés a nagymegyeri mezőgazdasági iskola tanári szobájában. Jelen vannak: Koter János, Papp Alajos, Farkas József, Kovács József, Szabó Ernő, Kollár Mária hallgatók, Slezák István, Jókai Károly, Preiner Imre tanárok. Az iskola ún. utánképzást végez, szövetkezesekből, állama birtokokról, már vezető tisztségben lévő „öreg diákok“ ülnek padjaiban. A felnőtt utánképzés iskolája. Diákjai gyakorlati tapasztalataikat elmélettel szélesítik, támasztják alá. Egy- vagy kétéves megfeszített tanulás után érettségiznek s mennek vissza a termelésbe. Miért kezd az ember tanulni harminc, negyven, sőt, ötvenéves korában? A jelenlévő diákok mindannyian megértették, hogy a \iilág halad, a követelmények egyre növekszenek és ha tovább akarják magukat tartani — tanulniuk kell. A mezőgazdaságban a vezető ember feladatai egyre igényesebbek. S aki nem tud lépést tartani — lemarad. Lemaradni pedig, anyagilag és erkölcsileg egyaránt, kellemetlen dolog. Az ok hát megvan, de ez még nem minden. Az ember eljön, elvégzi az iskolát, s néha a problémák még csak ekkor kezdődnek. Volt munkahelye, mely kiküldte tanulni!, nem minden esetben várja őt, a tisztséget valakinek ez alatt az idő alatt is be kellett töltenie. Ott van egy másik ember, szakképzettség nélkül rendszerint, aki ragaszkodik a helyéhez. Igen, szövetkezeteinkben csendes, de kemény harc folyik a funkciókért. A falusi ember megtanult intézkedni, másokat Irányítani, kényelmesnek és érdekesnek találta az új élet- és munkamódot és harcol érte. Amíg úgy harcol, mint a megyeri iskola „öregjei“, minden rendben van, de ha alkalmatlan személyek védik — s rendszerint kézzel és körömmel! — a funkciójukat, ott hiba van. Egyik oka ez annak, hogy az annyira szükséges szaktudás lassan és hiányosan, nehézségekkel küzdve veszi át vezető szerepét a rónák felett, a mezőn. A jelenlévő öt, érettségire készülő tanuló helyzete így áll ezen a téren: Koter János a Szabad Földműveshez szeretne kerülni, szerkesztőnek. Papp Alajost várja régii funkciója a nagyabonyj szövetkezetben. Farkas Józsefet ugyancsak visszavárják, de régi helyét betöltötték, talán át akarják majd helyezni más gazdaságba, .pedig ez nehézségeket okozna neki. Kovács József visszamegy a szövetkezetébe, irodai munkát szeretne végezni, hogy mellette tévúton elvégezze a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolát. Szabó .Ernő a nagymegyeri nagyhizlaldában fog dolgozni Legérdekesebb Kollár Mária esete. Az iskola előtt nem töltött be tisztséget szövetkezetében, maga harcolta ki, hogy elküldjék az iskolára. Most végez és még nem tudja, hol fog dolgozni, úgy látszik, a helyét is magának kell majd kiharcolnia, akár az iskolát. A tudás itt van, tettre vágyik és helyet keres magának. Érvényesülni akar. Utat tör az érvényesülés felé, de seglti-e küzdelmében valaki? Slezák igazgatóhelyettes szertint, a végzett tanulókat végeredményben a járási termelői igazgatóság mindenképpen elhelyezi. S úgy látszik, a dunaszerdahelyi járási szervek valóban jól gazdálkodnak az iskola végzett növendékeivel. Nézzük, mit jelentett az iskola a járásnak. Megalakulása óta (I960) kb. 700 személy végzett egy-, vagy kétéves tagozatán. A 700 szakember nagy része ma ott él és dolgozik köztársaságunk legjobb mezőgazdasági járásában. Országos hírű nevek is felbukkannak. Dömény János, Rencés Sándor, Forró, Rácz, Kalmár szövetkezeti elnökök, mind az iskola növendékei. A nagyabonyi szövetkezet öt vezető embere végezte el az iskolát, a hatodik (Papp Alajos) most végzi. A szövetkezet a közelmúltban Munkaérdemrendet kapott, bizonyára nem véletlenül, része lesz ebben a szakképzett irányítás eredményeinek is. Nem gyakori, de jellemző történet. K. Elvira elvégezte a dunaszerdahelyi mezőgazdasági technikumot, ambíciókkal telve, kitüntetéssel a zsebében, egy szövetkezeti tyúkfarmra került Idegen közeg, új környezet. Az érettségi után, kissé nagyképűen, így mondják ezt az embernek: .„Kilépsz az életbe.“ Elvira is „kilépett az életbe“. A falu nem mind’g fogadja barátságosan az idegent. Különösen, ha azzal jön, hogy most végezte el az iskolát, tanult és tudását szeretné felhasználni. Ha igazán ambiciózus ember, egyéniség, megjegyzéseket tesz, hibák láttán rosszallását fejezi ki és megpróbálja érvényesíteni akaratát. Talán idősebbekkel szemben Is, tialán nagyszájúbbakkai szemben is. Minek folytatni tovább ...? Jönnek a pletykák, az intrikák, a gyanúsítgatások, jön az ellenszenv ezernyi, megalázó megnyilvánulása. Ember legyen, aki erős marad és legyőzi környezetét... K. Elvára idegösszeroppanással kórházba került, ott kel lett hagynia munkahelyét. Az 1093. számú kormányrendelet szerint el kell érni, hogy 100—150 hektár mezőgazdasági területre Jusson egy szakember. A CSKP XIII. kongresszusa téziseiben a következő mondatot olvassuk: „A szakképzett mezőgazdasági dolgozók helyzetének stabilizálását egyrészt a mezőgazdasági munJkamődszerek általános megváltoztatásával, másrészt olyan intézkedésekkel kell elérnünk, amelyek növelik a mezőgazdasági munka iránti érdeklődést, főként az ifjúság körében“. Ezekről a problémákról Schick Károllyal, a dunaszerdahelyi mezőgazdasági technikum igazgatóhelyettesével beszéltem. Nem könnyű .a végzett növendékek helyzete, ahogy -a munkahelyükre kerülnek. Tapasztalatuk még nincs és ments isten, hogy valami baklövést kövessenek el, azonnal elveszítik tekintélyüket. Azelőtt mindjárt irányító helyekre helyezték őket, aztán a hibalehetőségek felismerése olyan döntést eredményezett, hogy ma előbb, tapasztalatszerzés céljából fizikai munkát végeznek. Ez sem ideális megoldás, mert az érettségizett fiatalember önérzetét sokszor sérti, hogy nem a képzettségének megfelelő munkát végzi, még ha tudja is, hogy csak átmenetileg. A tudás érvényesítéséért harcolni kell. E harchoz minden támogatást meg kell adnunk Mezőgazdaságunk fordulópont előtt áll. Bevezetőül már felvázoltuk a helyzetet: a termelés effektlvitása nem növekszik arányosan a munkaerő csökkenéssel. E ezt az egész társadalom hátrányosan érzi meg. Lehetőségeinken belül előre lehet és iklell lépnünk. A komplex gépesítés, a hémizálás a haladó termelőmódszerek meghonosítása.. . bármennyire is sematikusan hangzik, a jövő útja csak erre vezethet. S mindezek mellett az állandó, sürgető követelmény: szakképzettség, minden irányítási fokon! Slezák István: A járási termelői igazgatóság elhelyezi a végző hallgatókat... Fiatalok az osztályban Érettségizők Kollár Mária: a helyemet. .. Magamnak kell kiharcolnom útja: szakképzettség
