A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-29 / 22. szám

Mai számunk tartalmából: Szülő és gyermek. Cikkünk a gyermeknap alkalmából a 4—5. oldalon, A jövő útja: szakképzettség. Duba Gyula riportja a 6—7. oldalon. A Hét képes ipari versenye az érsekújvári Elektrosvit üzemről a 19. oldalon. A Csehszlovákiai Magyar Dolgoaók KultúregyesBletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Majnr Agoiton Poztafiék C 398, telefota 533-04. Terjeaxtl a Poéta HlrlapzxolgáU- ta, elOtisetéeeket elfogad minden postahivatal 6a levélkézbasftO. Sxerkesxtfiség: Bratislava, Jesen­ského 9. Külföldre azOIó előfizetéseket el­intéz: PNS — Dstredná axpedlcia tlaCe. Bratislava, Gottwaldovo nim. 48-VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stűrova 4. Előfizetési dl] negyed évre 19,80 Kés, fél évre 39.— Kis, egész év­re 79.— Kés. Kéziratokat nem OrzOnk meg éa nem küldünk vlsz­­aza. K-22*61441 MAJOR ÁGOSTON: Nem mindennapi esemény Kimagasló történelmi eseményre emlékezünk ma. Tudjuk, hogy a világban történő változások és törté­nelmi fejlődés hordozója az ember, ezért az ember­ről szólunk néhány sorban. Az emberről, akivel együtt élsz és dolgozol a családban, a zöldelő mezőn, az üzemben, a hivatalban, az Iskolában, kórházban vagy tudományos intézetben. Az ember, akivel nemrég is­merkedtél meg, vagy végigjártál néhány évtizedet, akivel beszélgettél az életről, terveket szőttél, s ha kel­lett, együttes erővel fogtátok meg a munka nehezét, vagy harcoltatok a barrikádokon. Harcoltatok, mert az élet magában a legnagyobb csatatér, az emberek harca a természettel, a nézetek és eszmék harca, küzdelem a nagyobb darab kenyérért, a'szebb élet­ért. Az emberiség mögött évezredek vannak, melyek­ben nemzetek tiporták egymást, osztályok születtek és haltak el. Embermllllók húzták a munka igáját, hal­tak éhen. Ágyúk dörrentek, bombák robbantak, go­lyó fúródott emberek testébe, vér folyt a csatatere­ken. Évszázadokon át milliók torkából harsant a tilta­kozás: soha többé háborút és elnyomást, munkát, ke­nyeret, szabadságot a népnekl A gyárosok, földbirtokosok és urak süket füle mel­let elszállt a tiltakozó hang. De csak addig, míg a tör­ténelem porondján megjelent az emberiség harcos egysége, mely vörös zászlót emelt a magasba, eme szent jelszóval: Világ proletárjai, egyesüljetek! A kom­munisták a dolgozó milliók élére állva bátrán vezet­ték a harcot a zsarnokság, az éhínség, a háború el­len, az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetéséért, a szabad szocialista hazáért. Fél évszázaddal ezelőtt, 1921 májusában kérges ke­zű munkások, elnyomott parasztok, ifjú értelmiségiek, megcsaltak és számkivetettek, csehek, szlovákok, né­metek, magyarok, ukránok és lengyelek gyülekeztek Prágában. Ki titokban utazott, ki álruhában. A fel­adat nagy volt: megalakítani a proletariátus élcsapa­tát, Csehszlovákia Kommunista Pártját. A „Pravda Chudoby“ című újság az eseménnyel kapcsolatban 1921. május 22-én ezt írja: „Május 15-e a csehszlovák proletáríátus legdicsőbb napjai közé tartozik. A mun­kások küldöttei a prágai Karlynbam — szám szerint 562 —, az elnök kérdésére hozzájárulunik-e a 111. In­­ternacionálé 21 feltételéhez, Igennel válaszoltak. Egy­ségesen emelték szavazásra a kezüket a párt megala­kítása mellett. A küldöttek saját anyanyelvükön az Internacionálét éneklik, örömkönnyekkel a szemük­ben összeölelkeznek. Megalakult Cehszlovákia Kom­munista Pártja. A bizonytalanság, a hazugság, a cserbenhagyás he­lyett az egyenes útra lépünk, melyen nem lehet el­tévedni, s bár ez az út göröngyös és nehéz lesz, de az emberi boldogsághoz, a kommunista jövőbe visz. S ezen az úton Csehszlovákia Kommunista Pártja ve­zet minket“ — írja a Pravda Chudoby. Csehszlovákia kizsákmányolt .népe a marxizmus­ban talált útmutatóra, s a szervezett nemzetközi pro­letariátus lett a támasza és mintaképe. A burzsoá köztársaság rendőrt, terrort, munkanélküliséget, fasiszta fajgyűlöletet, elnyomást és a második világ­háború vérfürdőjét zúdította a nép nyakába. A párt vezette a dolgozókat a sztrájkokban, har­colt a nagyobb darab kenyérért a munkások, parasz­tok jogaiért. Bátor kommunistákat zártak börtönbe. De ez sem törte meg erejüket. Tovább harcoltak a fasizmus ellen, vezették a nemzeti felkelést. így nőtt a párt bizalma és tekintélye a nép szemében, mely a felszabadulás után a kommunista pártot állította az or­szág élére. Most már az országépítés, a haza védelme, a nemzetközi szolidaritás elmélyítése, az emberek közti ellentétek megszüntetése nehezedett a párt vállára. Az élet állandó mozgás, változás és fejlődés. Min­den pillanatban, minden nap történik valami, szüle­tik, változik, nő és megszépül a földikerekségen. S ez az igazság különösen a mi életünkben, Csehszlovákia fejlődésében tükröződik vissza. Elég ha az ember két­szer megfordul a saját lakásában, kimegy a falu szé­lére, vagy a város melletti dombra, s onnan néz végig az utcasorokon, a gyárkéményeken, vagy a járdán ha­ladva figyeli a kirakatokat, elég ha a sétáló emberek ruháját, arcvonását nézi, hogy megállapítsa, mily na­gyot fejlődött minálunk az élet a felszabadulás óta. A kommunistáknak nem kis részük van az elért eredményekben. A párt gazdasági terveket dolgoz ki, utat mutat a munka megkönnyebbítésére, a termelés emelésére, az élet problémáinak megoldására. Mint Jő szülő a gyermekeivel, úgy nőtt össze a párt is a néppel. Az ország nagy gondjait és feladatait közö­sen beszéli meg az emberekkel gyűléseken, sajtóban vagy nyilvános beszélgetéseken. Május utolsó napjaiban ismét Prágában gyülekeznek a kommunisták a párt XIII. kongresszusára. Az egész ország figyelemmel kíséri majd őket. Mert ez a kong­resszus az egész nép ügye, mint ahogy a párt a nép egyetlen vezető ereje Az emberek kíváncsian várják, milyen változásokat hoz a kongresszus a gazdasági életben, az emberek közti viszonyban, ügyes-bajok dolgaink intézésében, milyen tanácsokat ad az élet­hez. Ha belelapozunk a kongresszus téziseibe, láthatjuk, hogy az országépítés, az életszínvonal emelkedése, a kommunista társadalom felé való haladás érdekében a párt a következő fontos feladatok megoldását tűzte ki célul. A népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesí­tése a legfontosabb teendő, mert a gazdasági termelés a társadalom anyagi alapja. A gazdaság tervszerű Irányítása magával hozza a dolgozók anyagi és erköl­csi érdekeltségének növekedését. A dolgozók személyi érdekeltségét ezért szilárdan egybe kell kapcsolni a vállalatok munkájának eredményeivel; a munkáért való díjazás jelentős mértékben a vállalati gazdálko­dás hatékonyságától és jövedelmezőségétől függ majd. Az Ipari termelés, az Idén 1964-hez viszonyítva mint­egy 7,5 százalékkal emelkedett. Az 1966. évi terv viszonylag nagyon igényes felada­tokat bíz a mezőgazdaságra. Feltételezzük, hogy az 1965. évi alacsony színvonalhoz mérten a mezőgazda­­sági termelés hozzávetőleg 6—7 százalékkal növek­szik. A terv a személyi fogyasztás további növelésének biztosítása érdekében számol a kiskereskedelmi forga­lom mintegy 4,5 százalékos növekedésével. Ennek ke­retében gyorsabban, 6 százalékkal nő az Ipari árucik­kek eladása. Jövőre kb. 82 000 lakásegységet adnak át, vagyis 3 ezerrel többet, mint ebben az esztendőben. A gépipar elsősorban a vegyipari berendezések ter­melését növeli 13,2 százalékkal, a textilgépekét 17,9 százalékkal, a személygépkocsikét 18,3 százalékkal, és a lakáselemekét 23,3 százalékkal. A közszükségleti és élelmiszeripar termelésének jövőre mintegy 4 szá­zalékkal kell emelkednie. A termelés növekedését 77 százalékban a munkatermelékenység növekedése fe­dezi. Az országépítésben továbbra is előtérbe helyezzük Szlovákia gyorsított gazdasági fejlődését, még pedig a déli járások iparosítását. Ez segíti majd elő a szlo­vák nép, valamint a magyar és ukrán nemzetiség gaz­dasági és kulturális felemelkedését. Művészetünk és társadalmunk fejlődésének érdeké­ben tovább kell erősíteni a nemzetközi kulturális és művészeti front demokratikus és haladó erőivel való együttműködést, az alkotó marxizmus szempontjából ki kell bontakoztatni a nézetek szembesítését Hatá­rozottan és engesztelhetetlenül szembe kell szállni az osztályidegen és a szocialista ideológiával ellentétes eszmei áramlatokkal, az úgynevezett „nagyvilá­­gís ágról“ hangoztatott divatos jelszavakkal, ame­lyek figyelmen kívül hagyják a kapitalista világban létező két kultúra — a reakciós és haladó kultúra fennállását. Még csak most alakul ki fokozatosan az emberek új életmódja, amely megfelel a sokoldalú szocialista fejlődés igényelnek és céljainak. Érésének feltétele a szocialista elvek gondolkodásban, cselekvésben és kölcsönös emberi kapcsolatokban való következetes érvényesülésre irányuló aktív törekvése. A társadalmi és egyéni érdekeit semmibe vevő önzéssel szemben a párt törekvése a kollektív szellemre, annak az állam­polgár! meggyőződésnek elmélyítésére fog irányulni, hogy az egyén legjobb képességeit, tulajdonságait és tehetségét csak akkor érvényesítheti reálisan, ha egy­beköti a nagyobb közösségek érdekeivel és céljaival. Az élet mozgás, változás, fejlődés. De Ideáljaink, elképzeléseink nem maguktól valósulnak meg, hanem saját munkánkkal érhetjük el. A haladás hordozója, az életszükségletének bő termékének előállítója: az ember. S az ember munkáján, a dolgozó tömegek al­kotásán múlik a párt által kitűzött nagy célok meg­valósulása.

Next

/
Thumbnails
Contents