A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-22 / 21. szám

Hétmérföldes csizmákkal ézzünk körül Finnország­ban női szemmel is, hogy megtudjuk, hogyan öltöz­ködnek, étkeznek és élnek a fin­nek. A nők szolidan ruhézkodmaík, de elegánsak, és amit viselnek, az mind elsőrendű anyagból készült holmi. Nagyon szeretik a pasztell színeket és főként a fehéret. Kedvelt ruhadarabjuk a gyapjúból vagy műszálból kötött Jersey pu­lóver, amely minden színben kap­ható kreppszilon pantallóval vagy szoknyával. Az elmaradhatatlan kesztyűt és a legkülönbözőbb szín­ben kapható harisnyákat majd­nem egész éven át hordják a hi­degebb éghajlat miatt. Meglepett, hogy több elegánsan öltözött nő nylon csavarókra felcsavart haj­jal, kis csipke nylon íőkötővel sé­tált az utcán. Nagyon tetszett a rend. A vonatokon, moziban, étter­mekben, villamoson és más nyil­vános helyen mindenütt ragyogó tisztaság van. Ha már a tisztaság­nál tartunk, megemlítem a finn specialitást — a szaunát. Magam is kipróbáltam, és tes­­llleg-lelklleg felfrissültem tőle. A szauna a családi ház mellett áll. A fából épített egyetlen helyi­ségben egy gránltkockákkal díszí­tett vaskályha van. A köveket az erre a célra vágott fenyőgallyak­kal alulról felhevítik. Ha egy bi­zonyos hőfokot elértek, meglocsol­ják vízzel s az ekképp keletkezett pára 100—125 C fokra is felmele­gíti a levegőt. A helyiségben ezenkívül még falépcsőt találunk, rajta az elmaradhatatlan nyírfa­­virgács és egy hideg vízzel teli kis fatál. A helyiségbe belépve megcsapja az embert a kellemes, szaunára Jellemző illat. A fürdő után kiszaladtunk a pár méterre lévő tóhoz, úsztunk egyet, aztán újból visszamentünk a meleg gőz­be. Ezt a műveletet néhányszor megismételtük. Utána jött a vir­gács-masszázs, majd a lemosako­­dás. Téli Időszakban a finnek vagy a befagyott tóban vágnak léket és ott mártják meg magukat, vagy meghemperegnek a hóban. A szau­na a finneknek nemcsak tisztál­kodási eszköz, de családi kultusz Is. Szerintük nemcsak a testet tisztítja meg, de a lelket is. Mi­kor a finn ember családot akar alapítani, először szaunát készít és csak utána fog hozzá a csalá­di ház építéséhez. Szauna után a család a kandalló köré gyűlik, és következik a hagyományos mak­kara sütés. Mindenki kap egy hosszúnyelű villát, erre rászúrják a speciális szauna-kolbászt, ropo­gósra megsütik és kenyér nélkül eszik. Roppant ízletes étel. Utá­na tejet isznak, és az asztal kö­zepére állított nagy tálban gyü­mölcssalátát szolgálnak fel. Az üzletek tele vannak szá­munkra ismeretlen konzervekkel és fűszerekkel, de a főételük a hal, amit sokféle formában készí­tenek el. Kenyeret nem sütnek, de tlzenegyféle zsemléhez hasonló cipócskát kapni a boltokban, az egyik sós, a másik édes, a harma­dik sajtos. Finn különlegesség a halleves, de egészen más, mint a szegedi halászlé. Se ízre, se szín­re nem hasonlít rá. Tejjel készí­tik el. A főzeléket nem ismerik, a borsót is csak megfőzik, és sze­menként fogyasztják el. A vendé­get nem kínálják szeszes itallal. Bort, pálinkát Finnországban nem árulnak, viszont a legfinomabb gyümölcsszörpök, dzsúszok közt válogathat az ember. Első benyomásra úgy látszik az Idegennek, hogy a finn ember tartózkodó, kimért és udvarias. Ám ha Jobban megismerkedik ve­le, azt tapasztalja, hogy roppant szívélyes és jóindulatú. A lopás ismeretlen fogalom Finnországban. A nyaralókat pél­dául nyitva hagyják és átcsóna­­káznak a tó másik partjára bevá­sárolni, vagy látogatóba. Az út menti postaládákba beteszik a le­veleket, pénzt, ha a címzett nincs otthon. Finnország Szeretnék még néhány szót szól­ni a finnekkel testvéri rokonság­ban élő lappokról. Lappiföld Eszak- Flnnországban a sarkkörön túl fekszik. Fővárosa Rovanleml, amely ma már szintén modern város re­pülőtérrel, kórházzal és számos iskolával. Azt hiszem, egyedüli olyan főváros, ahol az utcán sza­badon sétáló rénszarvasokkal ta­lálkozik az ember. Meglátogattam egy lapp családot, a fiatalok mo­dern lakásban laktak, de az öreg szülők még sátorban élnek. Sajá­tos népművészetük anyaga a rén­szarvas bőre és csontja. Lapp rén­szarvas nélkül szinte elképzelhe­női szemmel II. tetlen, a rénszarvas az ő nem­zeti szimbólumuk. Sátoros telepü­léseik nagyon messzire esnek egy­mástól. A lappok alacsony embe­rek, de hiihetetlenül szívósak. A kitartásra szükség is van az örö­kös jég és hó birodalmában. Rövid beszámolómat egy finnek­re jellemző mondással fejezem be. Egyetlen szóból áll csupán, és így hangzik: „Sisu“. Ez annyit Jelent, hogy a finn nép akarata, elhatá­rozása olyan kemény, mint hazá­ja gránithegyei és sziklái, de ha kell, ez a szilárd akarat még a gránitsziklát is szétmorzsolja. PALCSÚ DOLORES én így csinálom Krémes fagylalt Egy egész vajat 20 deka porcukrot és egy cso­mag vanilia-cukrot habosra keverünk. Majd 2 deci tejben 3 kanál simallsztet állandó keverés mellett felforralunk. Mikor már kihűlt, 3 tojássárgáját adunk hozzá. A 3 tojás fehérjét 5 kanál porcu­korral gőz fölött keményre verjük. Mindezeket összerkeverjük és lehetőség szerint megfagyaszt­juk. 2 kanál kákáé és 4 kanál vízből mázat Is készíthetünk, de ízlés szerint ez el Is maradhat. A kihűlt krémet a már előre elkészített gőz fölött megpuhltott tortalapokból kivágott négyszögekre rakjuk. A négyszögeket tölcsérré is alakíthatjuk, így fagylaltformát kapunk. G. B. Szímő Befőzés cukorbetegek részére Cukorbetegek részére ajánljuk az alábbi gyü­­mölcseltevésl módszereket. A befőtteket használat vagy fogyasztás előtt — szaharlnnal, kalcium- vagy nátr,iumclklamáttal esetleg szorblttal édesíthetjük. A befőttek cukor­­tartalmát némiképp úgy Is csökkenthetjük, hogy a befőtt levét leöntjük, és mesterséges édesítő­szer vizes oldatával helyettesítjük. Meggy, ribiszke és szilvabefőtt: Az egészséges, nem egészen érett gyümölcsöt leszedjük a száráról, jól megmossuk és vékony tűvel néhány helyen megszurkáljuk. Előzőleg kl­­forrázott kisebb befőttesűvegekbe helyezzük, for­ró vizet öntünk rá, majd az üvegeket Jól lezár­juk, gőzölő fazékba helyezve fél órán át gőzöl­jük. Kivétel után ruhába burkoljuk és lassan ki­hűtjük. Egy héten át szobahőfokon figyeljük az állás után a gyümölcs húsában levő cukor a dif­fúzió következtében kétharmadára csökken, a töb­bi a levébe kerül, tehát már csak 40 grammot tartalmaz. Ha befőzésre egyforma üvegeket használunk és az elsőnél lemérjük a beléheiyezett gyümölcsöt és vizet — ezt helyes az üvegre ráírni — meg­közelítően pontosan kiszámíthatjuk az üvegekben lévő gyümölcs cukortartalmát. Or. L. K. Egyedül... (Stubfia felvétele) üvegek tartalmát és ha a lé tetején apró buboré­kok képződnek, azonnal újra étgőzöljük az üve­geket az erjedés meggátlására. Körtebefőtt: A félérett, egészséges körtéket megmossuk és lehámozzuk. A magházat kiszedjük, 4 vagy 6 részre szétvágjuk, azonnal citromos vagy citrom­savat tartalmazó vízbe helyezzük, egy órán át, majd 10 percen ét előfőzzük. Ezután tisztára mo­sott, kiforrázott üvegekbe rakjuk, forró vízzel fel­töltjük és Jól lezárjuk. A gőzölést az előbbi módon végezzük. Sárgabarack, őszibarack, cseresznye és meggy dzsem: A barackféléket lehámozzuk és klmagozzuk, a cseresznye, meggy szárát leszedjük, mossuk és ki­magozzuk. Ezután a gyümölcshúst egy órán át főzzük, még forrón kiforrázott tiszta üvegekbe töltjük és azonnal lezárva, 30 percen ét gőzöljük. A lehűtést ruhák közt lassan végezzük. A csí­rátlanítás biztosítása céljából a gőzölést 3 nap múlva megismételjük. Bár a gyümölcsök cukortartalma között a fajtá­nak és az érettség fokának megfelelően akár százszázalékos eltérés Is lehet, az alábbi táblázat­ból tájékozódhatunk a várható cukortartalomról. 10 dekagramm gyümölcs átlagos cukortartalma: Cseresznye.....................................................14 gramm Meggy Ribiszke . Őszibarack Vűrösszllva Kékszllva Alma Körte A fenti cukortartalmak alapján tehát, ha fél kiló körtéből negyed liter vízzel készítünk befőt­tet, akkor a mintegy háromnegyed kilónyl meny­­nylségben 6 dkg cukor van. Legalább 1 hónapi rrrm

Next

/
Thumbnails
Contents