A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-22 / 21. szám
SAKK ■ SAKK ■ SAKK ■ SAKK ■ SAKK Wilhelm Steinitz (1836 — 1900) Keresztrejtvény A moszkvai világbajnoki párosmérkőzés időpontja egybeesik a sakkozás első világbajnokának születési jubileumával. Wilhelm Steinitz, a sakkjáték első koronázott királya 130 évvel ezelőtt 1836 május 14-én született Prágában. Itt élt 22 éves koráig, itt ismerkedett meg a királyi játékkal, melynek egész életét eljegyezte. A sakk kedvéért hagyta el vaskereskedő apja házát és vállalta a hivatalos sakkozó sok nélkülözéssel járó sorsát. 1858-ban üres zsebbe! Pécsbe, az akkori idők egyik legnagyobb sakkcentrumába távozik és a bécsi Sakktársulat versenyein válik nnge ismertté 1862-ben vesz részt először nemzetközi versenyen, Londonban a 6. helyen végez és egv időre Angliában teleoszik le. Az angol sakkozókkal vívott győztes nárosmérkőzései nagy háti * váltanak ki És így a londoni sakkkörök kezdeményezésére 1866-ban megmérkőzik a világ akkori legeredményesebb versenviátékosával, a német Andersennel. A párviadal Steinitz 8:6 arányú győzelmével ér véget. Az ezt követő nagyszerű győzelmei a nemzetközi tornákon fLondon 1872. Bécs 18731 és párosmérkőzéseken (1870-ben Plackburne és 1872-ben Zukertort elleni a közvélemény szemében a sakkozás nemhivatalos világbajnokává avatiák. 1873-ban. diadalainak tetőfokán kilenc évre visszavonul a gyakorlati játéktól — ez a kilenc év azonban mégis életpálváiánab legfontosabb szakasza, melv a sakkozás fejlődésében is forradalmi lelentöségű. Ebben az Időszakban vezette a The Field című angol lap sakkrovatát és az Itt közölt mélyen szántó játszmaelemzéselben kezdte kifejteni új né tel* és elveit, melvek később a modern sakkjáték alapelvelvé vállfák. 1882-ben lépett ismét a nemzetközi küzdőporondra, de ezúttal már azzal a célzattal, hogy a gyakorlati játékban Is megvédje elméletileg kidolgozott új elveit. Első eredményei nem dtak meggyőzőek — 1882-ben Bécsben még az első helvet osztotta egv évvel később azonban Londonban 3 ponttal lemaradt Zukertort mögött. A verseny után elhatározta, hogv újra megmérkőzik Zukertortta! és a oárosmérkőzés hivatalosan Is eldönti a vllágbainokt cím sorsát. Közben 1885-ben kivándorol az Egyesült Államokba és sakkűisávot alanft ..The International Chess Magazin“ címmel. iRRR-ban k°rüt sor első hivatalos világbajnoki párosmérkőzésre. melv Steinitz meggyőző sikerét hozza f 10—5 = 5j. S világbajnoki cím megszerzése után sem kerüli a küzdelmet: világelsőségét 1889-ben Cslgorln, 1890-ben Gunsberg és 1892-ben Ismét Cslgorln ellen védi meg sikeresen. Csak 58 éves korában, 1894-ben marad alul az 5 elvein nevelkedett fiatal sakkriemzedék legkiválóbb képviselőiével. Ernáiméi Laskerrel szemben. S visszavágón 1896-ban súlyos veresé-*’ szenved de feslileg és lelkileg megtörve Is részt vész minden leien fősebb nemzetközi versenyen 1900 augusztus 12-én bekövetkezett haláláig. Steinitz vitathatatlanul a sakkozás történelmének legjelentősebb személyisége, Ö volt a modern sakkozás úttörője, 6 fedezte fel és dolgozta ki a helyes iátékf- 'építés elveit és játszmavezetés ma Is érvényes törvényszerűségeit. Az ő gondolatainak tökéletesítése, továbbfejlesztése útján érte el a sakkjáték mai színvonalát. A stelnltzi sakkstratégia egyik legszebb gyakorlati példája az 1892. évi világbajnoki párosmérkőzés 4. játszmája: STEINITZ—CS1GORIN: 1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fb5 Hf6 4. d3 (Steinitz kedvenc lépése a spanyol megnyitásban.) 4. ... d6 5. c3 g6 6. Hbd2 Fg7 7. Hfl (A legrövidebb út a huszár játékba hozására.) 7. ...0—0 8. Fa4 (A támadáshoz szükséges fűtő visszavonul, bogv elkerülje a cserét.) 8. . . . Hd7 9. He3 Hc5 (A huszár átjátszása e6-ra nem bizonyul szerencsés ötletnek.) 10. Fc2 He6 11. h4! (Stratégiailag fól megalapozott 'ímadás' bevezetése. 11. ... h6-ra 12. h5 g5 13. Hf5 következne fölényes állással.! 11 ... He7 12. h5 d5 13. hg6 fg6 (Több védelmi esélyt nyújtott hg6.) 14. ed5 Hd5: 15. Hd5: Vd5: 16. Fb3 Vc6 17. Ve2 Fd7 18. Fe3 fNem 'átszlk gyalognverésre hanem matt-támadásra.( 18. ... Kh8 19. 0—0—0 Bae8 20. Vfl! (Kitűnő lépés, célja előkészltp-' d4-et és átjátszani a vezért a nyílt h-vonalra.l 20. .. . a5 21. d4 ed4 22. Hd4: Fd4: (22. .. . Hd4:-re 23 Bh7: + ! Kh7: 24. Vhl+ nyer.) 23. Bd4:! Hd4: 24. Bh7: + ! (Méltó kombináció«- befelezése a ragyogóan vezeti játszmának. 1 24. . . . Kh7: 25. Vhl + Kg7 26. Fh6 + Kf6 27. Vh4+ Ke5 28. Vd4:+ sötét feladta. Steinitz stratégiai érzéke v*-A- hő kombinációs meglátással párosult Az 1882 évi bécsi versenyen az ábraállásban ellenfelét tetszetős áldozati kombinációval mattolta be. STEINITZ—P AVISEN Világos lép rA megfejtés beküldési határtde* le két hét. 'A 14. számban közölt 'Szgasszkll—Talinanoo fátszmavégzSÜés megoldása: 32. Vf5 + Kg7 33. VfS:+7 sötét feladta. Könuű- Infoimat nyert: Bodnár Tános. Bö'dőld. KOZMA GYULA fiemzetközl mester VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, fnlytatva a függőleges 1 és 24. számú sorban. 14. Elcsúfított. 15. Sas — szlovákul. 16. M-betűvel a végén- olaj *— latinul, 17. Római ötven és ötszáz. 18. Terem közepe. 19. Papírra vetem. 20. Hangtalan termel. 21. Úté ellentéte. 22. Sándor Tamás. 23. Ment betűi felcserélve. 24. Sőgor. 25. Ázsiai nép. 26. Kocka — latinul. 27. Szövetség. 28. Kedvelt Ifjúsági regényíró. 29. Vissza: sziget a Földközi-tengerben fék. hibái. 31. Ä nemzetközi labdarúgó szövetség francia nevének rövidítése. 32. Helvragok. 33 övé — németül. 34. Látőszerve. 35. .....I Vénusz, a késői hellenisztikus szobrászat egvik legszebb alkotása. 36. H. V. 37. Zálog egvik ‘fpusú betűi. 38. Szelet. 39 Mennvel. 40. Sba betűi keverve 41. To--. 42. 1 '"sséeféle gvermek nvelven. 43. Göngvölegsúlv. 45. Város Svájcban. 46 Vissza: állam Közel Keleten. 47. Bánt. 48. Dráva menti község. 49. ODtikai készülék lénveg-c alkotó része. 51. Köz-ég a komáromi tárásban. 52. Kérdőszó duplázva. 53. Táplálkozni. 54. Nagy tő Ohiö fUSS' államtól északra. 55 T őnév 56 Varrőeszköz. 57. Csődör 58 Teher. 59 Körtánc. 61. Házikó. 62. Dísz. 63. Papírra vetek. 64. Ékezettel: kora. 65. A háború istene az f * őri római mitológiában. 66. Ceruza. 68. Rís Dénes hiogramla 69. Magyaros felsőruha (ék felesi. 1. 70 Mé- Feg. 72. Nagyközség Tolna vármegyében a Duna mellett. 74. GvÖ- ge. 76. Szín ültig. 77. Az elektromos feszültség pvaknrtatí egvsßem. mölcsös. 75 Nem egészen zsen- 78. Növény. 79. Ä. M. S. 80 K keret fék. hibái 81. Literét,]? 82. Lyuk a légen. 83. Érvénvtelenít. FÜGGŐLEGES: 1. X vízszintes 1 foistatása. 2 Kömivfi rövid nvárl nadrág 5. Szlovák eióllárö: lelentése: ért. 4. Mesefilm. 5. Testgyakorlat. 6. Hegycsúcs. 7. Min* denféle ócskaság. 8. Állati lak. 9, Belllnl operája. 10. Gyümölcs. 11, Főzelékféle. 12. Európa része. 13, Elpárolog (y-t). 19. Hasonló’- 'ppen — latinul. 20. Ä régi rómaiak felső ruházata. 21. Nem arra. 23. Lendület. 24. A függőleges 1. folytatása. 25. Régebbi csehszlovák moforgépkocsi-márka. 26. Épperi hogv. 27. Perű fővárosa. 28. Női becenév. 30. ... Vilmos, Schiller drámája. 31. Becézett Ferenc. 32. S Lett SzSzK fővárosa. 34. Szaktár' rövidítése. 35. Kérdőszó. 36. Küzdelem. 38. S-betűvel a végén? állam Ázsiában. 40. Kettőzve: vitamin hiánya következtében fellépő betegség. 42. Ftata’ szamár. 44. Mátka. 45. Hóhér. 46. Xzonc mássalhangzó1' 47 A dohánvn, ;oéle, 48. Igazságot szolgáltat 60. Nóta,ék. hiba. 51. Állam Közel-Kéjéten. 52. Arab bíró 54. ... Ervin Kisek. 55. Kevert rend. 56. Tártál"’ art vanl 58. Ceruza. 60. Voks betűi felcserélve. 61. Hangszer. 63. Árirllls R-án OnnerielUik 85. Kötőszó. 66. Zamatos 67. Város Svédországban. 69 Mplorizáeiő kezdefe. 71 Mars betűi. 72. A per felcserélt betűi. 73. Nesztorkakadű. 74. Gvomnövénv 76. Három Rómában, 77. Világ Iflűsági Találkozó. 78. Nincs bátorsága. 80. 82. Énekbang. fSegítség: vfzsz.: 26 aiea — 33 sein — 83 stornál, függ. 4 oz -- 23 <»««- — 19 item = 73 Ráa.1 Beküldendő a vízszintes 1 fö£gőleges 1 és 24 számú snmV négfeltésp (áriunk meelptenésétől számított bat napon belül Ä belves mevfoitőV küz* sorsolunk ki Az előző reitvénv h»'""" megfeítése: „S leszerelés az eevedült Út melv megszabadnia a világ népe'5 az atom vészéi vffi' és äz éhségtől." Könyvét nvert: KőrKscv Káról V- hé, Tornaújfalu.
