A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-08 / 19. szám
A kijevi „Gyümölcsgyár“ nevű szovhoxban paradicsomon és uborkán kívül, hagymát is termelnek Zöldségtermelés-föld nélkül Szivattyúk, csövek és csapok szövevénye, vezérlőpult, ellenőrző égők és mérő műszerek tömegével — Így néz ki a zöldségfélék termesztésére szolgáló, hldropőnlkus melegház. Az ember azt hinné, vegyi tizembe tévedt, és nem kertészetbe. A vegyészet és hldropónia rokonsága nemcsak látszat szerű, a közeli apró laboratórium Is ezt bizonyltja, ahol kémcsövekben, desztilláló készülékek és edények között születik a növényeknek életet adó, varázserejű oldat receptje. Az Ipari műtrágyák feloldásával készült, éltető oldat lényegében alapja a növények föld nélküli termesztésének — hldropóniának. A Szovjetunióban, a moszkvai Tyepllcsnij szovhozban 1959-ben már 600 négyzetméteren termesztettek „hldropőnlkus“ uborkát, s azóta a nagyterületű, hasonlóan berendezett melegházak állandóan szaporodnak. A szaporodás oka a hldropőnlkus termesztési mód előnye a klaszszlkus módszerekkel szemben. Előnye mindenekelőtt a termelés mennyiségének 20—40 százalékkal való növekedése, a termelési költségek csökkenése mintegy 40 százalékkal, a végetéclós Időszak lerövidülése 2—3 héttel és az a tény, hogy mintegy felével kevesebb munka szükséges hozzá, mint a földdel történő, üvegházi termelésnél. Nem csoda hét, hogy pl. a „Kijevi gyümölcsgyár“ nevű szovhoz, a Szovjetunió egyik legnagyobb melegházi gazdasága, 8 hektárnyi területből, 3 hektáron hldropőnl-Az építészeti keramit keveréket gyakran használják sznbszrátnmnak kus üvegház van. A Jövőben pedig már csak Ilyen melegházakat szerelnek fel. A hldropőnlkus berendezés fő része a szlvattyú-aggregát, az elosztó berendezéssel. A föld alatti tartályból, segítségével szivattyúzzuk a tápoldatot a betonvélyúkba, melyek nagy teknőkre emlékeztetnek A vőlyúk szubsztrőtummal vannak megtöltve. Leggyakoribb szubsztrdtum a kavicsos homok, vagy építészeti keramit keverék. A szubsztrátum feladata, hogy a növények gyökérzetét megfogja és lekösse. Amikor az oldat szintje eléri a vályúban a kívánt magasságot, egy úszőberendezés Jelt ad az elosztó berendezésnek, s ez más vályúba Irányítja az oldatot. Amikor minden vályú megtelltődlk, az oldat visszacsorog a föld alatti tartályba. Ez a körforgás naponta (szükség szerint) 2—4 esetben megismétlődik. A Szovjetunióban a hldropónia néhány év alatt nagyon sokat fejlődött. Széles körű elterjedését egyelőre fékezik az aránylag magas befektetési költségek, a gépi berendezés megvásárlása, mely aránylag bonyolult és kevésbé gazdaságos. Nálunk a növénytermelés ezen ágával csak az olomoucl Zöldségtenyésztési Ktséileti Intézet dolgozói foglalkoznak. Am a tudomány és technika mai fejlődési üteme mellett, bizonyéra nincs messze az Idő, amikor a „hldropőnlkus“ zöldség nálunk is m'ndennapl dolog lesz a fogyasztók asztalán. PAVOL KUBA mérnök A zöldségtermeiét vályúi Az elveszett tudás keresése Az utóbbi időben egyre gyakrabban Idézik A. R. Mtchaelis angol tudós szavalt: „Az ipari forradalom rnegszüntette a testi fáradságot, a tájékoztatás forradalma a szellemi fáradságot“. Ez a különös Idézet a tudományos és műszaki tájékoztatásra vonatkozik, amely nélkül a fejlődés elképzelhetetlen. A tudós, a kutató, az irányító, a gyakorlati dolgozó sikerének kulcsa a pontos informáltság, a tudomány és a műszaki feflódés legújabb eredményeiről. Nap nap után újabb és újabb információk jelennek meg az egész világon. Becslés szerint évente 50 000 könyv 13 millió oldalon és évente kb. 2 millió szakfolyóiratban megjelenő cikk ontja az új tudományos megfigyeléseket. A tudományos és műszaki szakfolyóiratok száma kb. 100 000. Minden 10—15 évbfn megkettőződik a közzétett tájékoztatások száma. A meg nem talált Információik óriási károkat okoznak, hiszen így gyakran hiába és nagy költséggel kutatják azt, ami más országokban már régen megoldódott probléma. A londoni ASLIB /Association of Spezial Libraries and Information Bureaux) megállapítása szerint a kutatások terén 20 %-os a dupltcltdsl A műszaki érhelmlség Idefe 40—50 Vo-át fordítja az elérhető Információk beszerzéséreI Ezek az adatok azt mutatják, hogy a tájékoztatás szakok szerinti megszervezése és magas színvonalon álló tájékoztató-szakemberek kiképzése olyan feladat, amely felbecsülhetetlen értékkel bír nemzetgazdaságunk minden terén. Hazánkban az Ipari vállalatok már régebben hozzáláttak tájékoztató központ fáik építéséhez. Képzett szakemberek dolgozzák fel azokat a szaklnformáclökat, amelyeket az egész világ szakirodalmából gyűjtenek össze. Lényegében azonban csak az utóbbi években került sor az Ipart tájékoztató központok fokozott szervezésére és ma már ezek egységes Irányítása, fejlesztése és tökéletesítése a legfontosabb feladó tok közé tartozik. Mezőgazdaságunkban ugyancsak előtérbe ke rült ez a probléma, amelynek megoldása sokkal komplikáltabb, mint az Iparban, mert olyan széles körű tájékoztatásra van szükség, amely a tudomány több ágát érinti, csaknem minden kérdésben. Ha példaként a növénytermelés problémáit vesszük, azonnal kitűnik, hogy nem elegendő csak a biológiai szempontokat figyelemmel kísérni, de egységesen összhangba kell hozni a gépesítés, a kémia, a szociológia, a pszichológia újabb eredményeivel. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdaság többi ágára is, mert bármennyire speciális kérdéssel foglalkozunk, állandóan érintjük más tudomány problémáit Is. Az Is lényeges, hogy a mezőgazdasági termelés ntnes úgy specializálva, mint a mezőgazdasági kutatás, vagyis a mezőgazdasági gya korlatnak sok különböző forrásra van szüksége, hogy teljes tájékozódást érjen el. A mezőgazdasági munkahelyek nagy száma, egymástól való távolsága, a szakemberek képzettsége és gyakorlata, az eltérő éghajlati viszonyok ugyancsak egészen más követelményeket vonnak maguk után, és így sokkal nehezebb elérni a tájékozottságnak azt a fokát, amelyre szükség van. Ennek logikus következménye, hogy a mező gazdasági tájékoztatás megszervezése nehéz, komoly feladat és a legnagyobb körültekintést igényit. A mezőgazdasági tudományos és műszaki tájékoztatást a prágai UVTl (Űstav vedecko-lechntckpch tnformácll MZLH) trányítfa. Ez az Intézet magában foglalja a Központi Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvtárt ts, amely állandó kapcsolatot tart fenn 70 állammal, kb. 600 000 szakkönyvvel és 2405 külfóldt mezőgazdasági szakfolyóirattal rendelkezik. A mezőgazdasági kuta‘óintézeteknek fól kiképzett Információs központjai vannak, és céljuk az, hogy tapasztó latalk a mezőgazdasági gyakorlatban ts megvalósuljanak. Sajnos ma még megoldatlan probléma a mezőgazdasági üzemek táfékoztatdsdnak megszervezése, holott ma már senkt sem vitatja, hogy csak a fól Informált üzemek használhatják fel a gyakorlatban a tudományos és műszaki feflódés eredményeit. A tájékoztatás sok problémáját Ismerte fel az a szimpózium, ame lyet 1965 novemberében rendezett a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala, a prágai UVTl és a nyitrat Mezőgazdasági Főiskolával együtt. Ez a szimpózium első ízben vitatta meg a mezőgazdasági tájékoztatás problémáit és értékes javaslatokat tett az Információs szolgálat ktmélyítésére. Az alapgondolat az, hogy mezőgazdaságunkban a legmoder nebb szervezést, módszertant és technikai eszközökkel egységes tájékoztatást rendszert kell fokozatosan kiépíteni, mert a termelési és fejlesztést feladatok megoldása megfelelő tájékoztatás nélkül el nem érhető. Dr. KLEN ISTVÁN 8
