A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-24 / 17. szám
Old Shatterhand: Az indiánokat segítem Igazságos harcukban! Winnetou, a nemeslelkfl apacs törzsfönök üld Shatterhand és Paloma Winnetou: Ml békét akarunk! Olvasóink figyelmébe! Az elmúlt hetek sorún olvasóinktól sokszfiz levelet kaptunk, melyben szinte egyhangúan arra kérik szerkesztőségünket, hogy a WINNETOU cimfl folytatásos képes filmregény befejezése utón közöljük a May Kfiroly regénye alapján készült világhírű film, az OLD SHATTERHAND regény változatát. Olvasóink kívánságának eleget téve mai számunkban megkezdjük újabb folytatásos képregényünket. A Texas és Oj Mexikó között elterüld végeláthatatlan prérin, a tüzes földön, az égbemyúló kopár, de különös pompában ragyogó meredek sziklák között, az azúrkék tavak bujasöld partjain, nem is olyan régen, vagy egy évszázaddal ezelőtt, ma már hihetetlen mesének tűnd, hátborzongató drámák játszódtak le. A nagy gazdagságot rejtd vadnyugati prérikre kalandorok és banditák özönlöttek, akik az őslakosok szülőföldjét, annak kincseit, gazdagságát fosztogatják. Varázslatba ejtette őket a különös fényben ragyogó kopár hegylánc, melynek szikláiban szerényen bújt meg a jólétet jelentő sárgaszfnű kincs: az arany, melyért gyilkoltak, raboltak, az őslakos Indiánok életét veszélyeztették. A nemeslelkű apacs törzsfőnök, Winnetou vezetésével az indiánok harcba szálltak a környéken garázdálkodó trempek ellen. Életükért, szabadságukért, a mindennapi békés életért, jogaikért küzdöttek, fis ebben a nagy heroikus harcban segítette őket Old Shatterhand. A messzi keletről jött aápadtarcú idegen, Winnetou igazi barátja, fegyvertársa és testvére az igazság oldalán állt, védte az őslakosok jogait, s velük harcolt a rablógyilkosok ellen. Mindig jókor, szinte az utolsó pillanatban érkezett és ahol csak tudott, segített. — Winnetounak, rézbőrű testvéremnek Ígéretet tettem, hogy igazságos harcában mindig megsegítem, fis ezt az Ígéretemet, ha kell, az utolsó leheletemig be is tartom, — jelentette ki Old Shatterhand. A nap már égetően perzselt, amikor Old Shatterhand útra kelt, hogy a vasútépítők munkáját ellenőrizze. A tikkasztó bőségben lassan közeledett céljához. Már messziről észrevette, hogy Winnetou nagy iramban közeledik feléje. — Ml történt, miért vagy olyan Izgatott és miért hajszolod ebben a hőségben a lovadat? — kérdezte Old Shatterhand. — Harcosaim látták, — válaszolt Winnetou, — hogy a sápadtarcúak tüzes vizet osztottak a komancs törzs tagjainak. Az apacsok és a sápadtarcúak között bizonyára ismét háborúskodást akarnak előidézni. Hamarosan kitudódott, hogy Winnetounak igaza volt. Dixon, az egyik banditacsoport vezére a komancs indiánok tözsfőnökével, a Nagymedvével szövetkezett. Pálinkáért adták el magukat a gonosztevőknek Nagymedve harcosai. Dixonék az ő segítségükkel raboltak, gyilkoltak a környéken. Gaztetteiket úgy hajtották végre, hogy a gyanú az apacs indiánokra terelődjön, mivel azt akarták elérni, hogy a fehér telepesek ne írják alá az apacsok javasolta békét. (Folytatjuk)
